Sokáig nem tudhattuk biztosan, vajon négylábú háziállataink valóban viszonozzák a szeretetünket, vagy csak eltűrik gondoskodásunkat. Most azonban a modern technikáknak köszönhetően végre választ kaphatunk ezekre a kínzó kérdésekre.
Az emberek és a kutyák barátsága több, mint 30.000 évre nyúlik vissza. Ennek ellenére sokszor nem tudhatjuk biztosan, vajon mi játszódik le négylábú társaink szőrös kobakjában. Vajon valóban szeretnek bennünket és viszonozzák azt a töménytelen érzelemmennyiséget, amit feléjük sugárzunk? Vagy csupán elviselik a gazdi rajongó szeretetét és babusgatását a finom falatok és a biztonságos, meleg otthon reményében?
Többé nem kell kétségek között élnünk, legalábbis ami a kutyusok érzelmeit illeti, hála a modern technológiának. Kutatók ugyanis megvizsgálták a kutyák agyát, amiből megállapították, kis kedvenceink nemcsak hogy viszontszeretnek bennünket, hanem családtagként tekintenek ránk. Sőt, számtalan esetben inkább ránk, emberekre hagyatkoznak, mint fajtársaikra.
Az Emory egyetem kutatói MRI vizsgálatokat végeztek kutyákon, mely során arra voltak kíváncsiak, hogyan reagálnak az ebek az általuk ismert, illetve ismeretlen kutyák és emberek szagára. Mivel a kutyák legfontosabb érzékszerve a szaglásuk, ezért ezen keresztül tudták a legpontosabban meghatározni, mi is zajlik le a bozontos ebfejekben. Kiderült, hogy a kutyák, ha megérzik a gazdi illatát, akkor az agyuk jutalomközpontja aktivizálódik a leginkább. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az összes lehetséges szag közül az embereké volt a mindenek felett álló.
A budapesti ELTE kutatói is alapos vizsgálat alá vetették a kutyák kobakját. A magyar vizsgálatból úgy tűnik, a kutyák ugyanúgy viszonyulnak a gazdáikhoz, mint a kisbabák a szüleikhez.
Ha például megijednek, vagy félnek valamitől, azonnal a gazdáikhoz futnak, ahogy azt egyébként egy kisgyerek is tenné az anyukájával. Ezzel a tulajdonságukkal pedig élesen különböznek a többi háziállattól: az ijedt lovak és macskák például hanyatt-homlok elmenekülnek veszély esetén. Ez az eb tulajdonság a közös együttélés során alakulhatott ki, ahogy az az ELTE vizsgálatából kiderül. A magyar kutatók ugyanis farkasokat is neveltek ’kutyaként’, azok azonban nem osztották a kutyáknak ezt a speciális vonását. A másik érdekes eltérés, amit a tudósok a kutyák és vad felmenőik között tapasztaltak, hogy az ebek kifejezetten keresik az emberekkel való szemkontaktust, a farkasokról azonban nem lehet elmondani, hogy élveznék a farkasszem nézést az emberekkel.
Mindezekből nyilvánvalónak tűnik, hogy a kutyák számára sokkal fontosabb a gazdáikkal való kapcsolat, mint bármely más háziállatnak.
Forrás: Marmalade
Mit gondolnak rólunk a kutyák?
Borcsa | 2015. február 04. 11:14 | 0 komment
Sokáig nem tudhattuk biztosan, vajon négylábú háziállataink valóban viszonozzák a szeretetünket, vagy csak eltűrik gondoskodásunkat. Most azonban a modern technikáknak köszönhetően végre választ kaphatunk ezekre a kínzó kérdésekre.
Az emberek és a kutyák barátsága több, mint 30.000 évre nyúlik vissza. Ennek ellenére sokszor nem tudhatjuk biztosan, vajon mi játszódik le négylábú társaink szőrös kobakjában. Vajon valóban szeretnek bennünket és viszonozzák azt a töménytelen érzelemmennyiséget, amit feléjük sugárzunk? Vagy csupán elviselik a gazdi rajongó szeretetét és babusgatását a finom falatok és a biztonságos, meleg otthon reményében?
Többé nem kell kétségek között élnünk, legalábbis ami a kutyusok érzelmeit illeti, hála a modern technológiának. Kutatók ugyanis megvizsgálták a kutyák agyát, amiből megállapították, kis kedvenceink nemcsak hogy viszontszeretnek bennünket, hanem családtagként tekintenek ránk. Sőt, számtalan esetben inkább ránk, emberekre hagyatkoznak, mint fajtársaikra.
Az Emory egyetem kutatói MRI vizsgálatokat végeztek kutyákon, mely során arra voltak kíváncsiak, hogyan reagálnak az ebek az általuk ismert, illetve ismeretlen kutyák és emberek szagára. Mivel a kutyák legfontosabb érzékszerve a szaglásuk, ezért ezen keresztül tudták a legpontosabban meghatározni, mi is zajlik le a bozontos ebfejekben. Kiderült, hogy a kutyák, ha megérzik a gazdi illatát, akkor az agyuk jutalomközpontja aktivizálódik a leginkább. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az összes lehetséges szag közül az embereké volt a mindenek felett álló.
A budapesti ELTE kutatói is alapos vizsgálat alá vetették a kutyák kobakját. A magyar vizsgálatból úgy tűnik, a kutyák ugyanúgy viszonyulnak a gazdáikhoz, mint a kisbabák a szüleikhez.
Ha például megijednek, vagy félnek valamitől, azonnal a gazdáikhoz futnak, ahogy azt egyébként egy kisgyerek is tenné az anyukájával. Ezzel a tulajdonságukkal pedig élesen különböznek a többi háziállattól: az ijedt lovak és macskák például hanyatt-homlok elmenekülnek veszély esetén. Ez az eb tulajdonság a közös együttélés során alakulhatott ki, ahogy az az ELTE vizsgálatából kiderül. A magyar kutatók ugyanis farkasokat is neveltek ’kutyaként’, azok azonban nem osztották a kutyáknak ezt a speciális vonását. A másik érdekes eltérés, amit a tudósok a kutyák és vad felmenőik között tapasztaltak, hogy az ebek kifejezetten keresik az emberekkel való szemkontaktust, a farkasokról azonban nem lehet elmondani, hogy élveznék a farkasszem nézést az emberekkel.
Mindezekből nyilvánvalónak tűnik, hogy a kutyák számára sokkal fontosabb a gazdáikkal való kapcsolat, mint bármely más háziállatnak.
(Mic, kép: billboard.com)
