Mos­tan­tól más sza­bá­lyok vo­nat­koz­nak a hú­sokra és pék­árukra. Jó hír: egész­sé­ge­sebb éte­le­ket ehe­tünk!

Végre több hús van a húsokban, így például a virslinek és a párizsinak  már 40 helyett legalább 51 százalék a hústartalma!

Mit ettünk eddig? Több hús lesz a húsban!

Az új szabályozás minőségi javulást jelent. Ha a hazai kínálat magasabb elvárásokat támaszt, az csakis a fogyasztó érdekeit szolgálja!

– mondta a Ripost -nak Menczel Edit, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára.

Az új előírás a csontokról mechanikusan lefejtett hús felhasználhatóságát is korlátozza – írja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Az érlelt kolbászhoz és szalámihoz, a parasztkolbászhoz és a téliszalámihoz ezeket a húsmaradványokat a jövőben egyáltalán nem lehet használni!Menczel Edit szerint a változtatás kedvez az egészségünknek.

Mit ettünk eddig Több hús lesz a húsban! 1

A csontokról mechanikusan lefejtett hús olyan termék, amelyet a csontozása friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az izomrost szerkezet sérül vagy módosul.

Számos termék – a párizsi, krinolin, virsli, parasztkolbász – ezentúl kevésbé lesz sós, ami igazán jót tesz a szervezetnek! A sütőipari termékeknél se lehet már mindenféle összetevőt használni! Az új előírás 15 fajta – köztük a búzakenyér, a fehér, a félbarna, a rozsos és rozskenyér, illetve a teljes kiőrlésű kenyér összetételét szabályozza.

Mit ettünk eddig Több hús lesz a húsban! 2

Az összetevők közé bekerültek az álgabonák, például a hajdina és az amarán, amelyek egyre gyakrabban feltűnnek az egészségtudatos vásárlók tányérján.

Bár álgabonák, bátran felvehetik a versenyt a gabonákkal, sőt, még a gluténérzékenyek is fogyaszthatják. A hajdinának kiemelkedő  B1-, B2- és az E-vitamin-tartalma, míg az amarán rosttartalma javítja az emésztést, segíti a méreganyagok kiürítését, ráadásul kitűnő vas-, kalcium-, kálium-, magnézium- és cinkforrás.
A kenyerek is jobbak lettek:  a rozskenyérnek az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt tartalmat.
A rozskenyér tápértéke sokkal jobb, mert egy ilyen szelet kenyér tápértéke annyi, mint 2-3 szelet fehér kenyéré. Egészséges és nagyon gyorsan jóllakottságérzetünk lesz tőle. Mivel rosttartalma igen magas, hosszú órákon át energiát biztosít szervezetnek.

Noha a szabályozás nyomán hivatalosan nem számítanak arra, hogy a jobb minőségű élelmiszerek drágábbak lesznek, ezt nem lehet kizárni, ám az esetleges áremelkedés mértéke egyelőre nem ismert.

Forrás: Ripost