Mit ér a törvény, ha sokadszorra ver meg a párod? – Kapcsolati erőszakról szóló cikkünket olvasd el, érdemes! (18+)

Négy nő, aki párkapcsolati erőszak áldozata lett. Ketten közülük annak idején csak azért vállalták a nyilvánosságot, mert nem volt más eszköz a kezükben.

Sokkolni akartak, hogy történjen előrelépés az ügyükben. Szerintük ha a hatóságok megfelelő komolysággal kezelnék a bejelentéseket, az áldozatoknak is könnyebb lenne túllépni a traumán. De a rendőrségnek csak 2018 óta előírás, hogy évente legalább egyszer érzékenyítse a hivatásos állományt a témában. 2017-ben 3736-an, két éve összesen 7861 ember vett részt ilyen oktatáson, 2019-ről még nincsenek számadatok. Van viszont útmutató kis füzet. A rendőrök ebből puskázhatnak a helyszíneken, hogyan viselkedjenek, mit kérdezzenek vagy mit ne kérdezzenek a bántalmazottaktól.

Az Index négyrészes cikksorozatot indít a párkapcsolati erőszakról. Első rész.

Reszler Mária, 23 éves

Nem érdekel, ki lesz otthon nálatok, olyat kapsz, hogy a földön maradsz. A gyereket nem fogom bántani, csak téged, te megérdemled… Következő alkalommal nem leszek olyan kegyes, hogy csak a torkod kapom el. De akkor is szerencséd volt, mert már indulófélben voltam…

Nem érdekel, ha börtönbe kerülök, de legalább tudni fogom, hogy kikészítelek. Azt akarom, hogy kikészülj! Élj félelemben!

− az üzeneteket egy 23 éves nő kapta volt férjétől, két kislánya apjától. A férfi majdnem egy évig bántalmazta Máriát, és akkor sem állt le, amikor a nő a második gyerekükkel volt terhes. „Azzal fenyegetett, ha el merem bárkinek mondani, Hannát kiveri a hasamból, és Dóri látja majd a kárát.”

A fiatal édesanyával szülei házában, egy Szabolcs megyei kis faluban találkoztunk. Két lányával ide menekült, itt most biztonságban érzi magát, és ameddig lehet, maradnak. Kell a támogatás.

Mária még a gimnáziumban ismerte meg későbbi férjét, akivel 18 évesen össze is házasodott. Bár szülei próbálták lebeszélni az esküvőről, korainak tartották, de „lányuk szerelmes volt, ment a saját feje után”. A fiatalok kezdetben Mária szüleivel éltek, aztán az első gyerek születése után albérletbe költöztek, külön életet kezdtek, és egyre többet vitatkoztak. Főleg azért, mert a férfi nem dolgozott, a gyerek meg sokat sírt, éjjel is fent volt, és „Dávid nem tudta magát kipihenni.”

Mindenért minket hibáztatott. Mi voltunk a hibásak, ha neki nem sikerült valami, ha dolgozni kellett menni, ha nem volt elég pénz.

A bántalmazások egyre gyakoribbá váltak, de Mária senkinek nem szólt. Azt mondja, sokszor szégyellte, ami vele történik, és a gyerekek miatt sem mert segítséget kérni. Bár édesanyjának feltűnt, hogy lánya a látogatásokkor csak „férje mögött kullog”, a nagyobb gyerek testén pedig egyre több volt a kék-zöld folt, de Mária mindig elintézte azzal, hogy „a gyerek csak elesett, és egyébként sincs semmi baj”.

„A hajadnál fogva húztalak, mert nem fogadtál szót”

Férje 2018 augusztusában cukorbetegsége miatt kórházba került, aztán már csak a holmijaiért ment haza, elhagyta családját. A nő ezért októberben a gyerekekkel visszaköltözött a szüleihez, de férje üzengetni kezdett. Az üzenetekben nemcsak azt írta le, hogyan bántotta korábban, hanem azt is, milyen módszerekkel készíti majd ki.

Elmondtam, ha valaki, akárki megtudja, a gyerekek fogják bánni, és nemcsak te fogsz kapni, hanem ők is, és végig kell nézned, ahogy régen is végignézted. Emlékezzél vissza, amikor a hajadon keresztül húztalak, mert nem fogadtál szót…

− írta a férfi.

Az üzenetek miatt a bíróság kétszer is elrendelte a férj távoltartását, Mária pedig 2018 elején elindította a válást. Már folyt a válóper, de a bíróság engedélyezte az apának a gyerekekkel való kapcsolattartást, így a férfi hetente egyszer, a nagyszülők házában találkozhatott a lányaival. Egészen addig, amíg egy nadrágszíjjal meg nem verte a nőt. Mária azt meséli, akkor arról próbált beszélni volt párjával, hogy váljanak el normálisan, tisztázzák a gyerektartást, de „Dávid reakciója az volt, hogy addig fogja ezt csinálni, amíg vér nem folyik”. A férfit végül rendőrök vitték el, Mária lábáról pedig látlelet készítettek.

A válást 2018 májusában végül kimondták, a nőnek új párja lett, de a zaklatás nem szűnt meg. A volt férj pünkösdkor egy ismerősével csöngetett be a nőhöz, aki a két kislányával egyedül volt otthon. „Azt hittem, hogy a főbérlő jött, de amikor kinyitottam az ajtót, Dávid és egy másik férfi rám vágta az ajtót. Bevittek a szobába, ahol Hanna is ott volt. A férfi lefogott hátulról, Dávid pedig azt mondta, hogy ha nem teszem meg, amit mondanak, akkor Hannának esik baja.”

A 25 éves férfit végül 2018. június 21-én letartóztatták, de szeptemberben Máriát egy kapucnis férfi támadta meg Demecseren. A kaput akarta bezárni, amikor valaki odalépett hozzá, és azt súgta a fülébe: „Ezt azért kapod, mert Dávidot börtönbe juttattad!” A férfi egyszer a karján, egyszer pedig a bal combján szúrta meg a nőt. Mária szerint a rendőrség soha nem kötötte össze a késelést volt férjével, eljárást ugyan indítottak, amit aztán meg is szüntettek.

A bíróság a volt férjet végül 2019. január 8-án

Kiskorú veszélyeztetése viszont miatt nem vonták felelősségre. A bíró az ítélethirdetés végén odaszólt a férfinak, hogy volt feleségének köszönheti, hogy csak ennyit kapott. Ha ugyanis Mária minden esetben időben tesz feljelentést, volt férjét más bűncselekményekkel is megvádolhatják. A férfi tavaly nyáron szabadult, azóta nem kereste a családot.

Orosz Bernadett, 41 éves

Sokkolni akart, hogy valaki végre figyeljen és segítsen – Orosz Bernadett tavaly decemberben ezért tette ki a Facebookra azokat a fotókat, amiket az összevert arcáról készített. A képeken gyakorlatilag felismerhetetlen: a haja a rászáradt vértől csomókban áll, az ütésektől felduzzadt arca kék-zöld folt. A látvány annyira borzalmas volt, hogy az ügyében eljáró nyomozó is úgy fogalmazott:

ilyen brutális támadást nő ellen náluk még nem követtek el.

A hatgyerekes nőt volt barátja, egy nyugalmazott katonai alezredes verte össze. A férfi ellen súlyos testi sértés bűntette miatt indítottak eljárást, de kihallgatása után a rendőrök elengedték. Bernadett távoltartást kért, de a hatóságok először nem akartak lépni. Arra hivatkoztak, hogy a nő és a férfi nem voltak élettársak, és más városban éltek. A nyilvánosságra hozott képek viszont hatottak, és a rendőrség kezdeményezte a távoltartást, amit a bíróság négy hónapra elrendelt.

Túl befolyásos ember, túl jó kapcsolatokkal

Bernadett és a nyugalmazott alezredes kapcsolata 2018 októberében kezdődött, az egyedülálló szülők társkeresőjén ismerték meg egymást. „Tetszett az apa képe, szimpatikus volt, hogy egyedül nevelte a két fiát” – meséli Bernadett, aki szerint a távolság miatt sem alakulhatott ki közöttük normális párkapcsolat. Ő a gyerekekkel Miskolcon, István pedig Sárospatakon élt, ezért általában hétvégenként találkoztak. Egy vasárnapi baráti összejövetelen voltak együtt akkor is, amikor tavaly június 9-én a férfi először bántalmazta. Bernadett szerint István azért verte a fejét a falba, mert megkérdezte tőle, hogy jól van-e. A barátok leállították a férfit, és ő is úgy volt vele, hogy sokat ivott, kicsit lecsillapodik, hazamennek, és minden rendben lesz. A bántalmazás viszont otthon is folytatódott, ezért a szomszédok rendőrt hívtak. A járőrök külön hallgatták meg a párt, a nőt a bejárati ajtó előtt, a férfit a hátsó kertben.

Mondtam a rendőröknek, hogy félek, mert alezredesi pozícióban van. Azt mondták, hogy ő is ember, őt is fel lehet jelenteni.

De Bernadett nem tett feljelentést. Azt mondja, azért nem, mert az alezredest legfeljebb könnyű testi sértés miatt vonták volna felelősségre, aminek szerinte nem lett volna visszatartó ereje. A férfit végül az ismerősök vitték haza Sárospatakra.

Az első bántalmazás után nem sokkal derült ki, hogy a férfinak mással is viszonya van, ezért Bernadett minden kapcsolatot meg akart szakítani az alezredessel. István augusztus 9-én hajnalban viszont megjelent a nő miskolci házánál.

Bosszantotta, hogy annyira közömbös vagyok. Az voltam, hiszen le akartam zárni a kapcsolatot. Először csak pofonokat adott. Sírtam, és kértem, hogy ne ébressze fel a gyerekeket. Volt egy életlen szamurájkard a szobában, azt mondta, hogy azzal vágná el a torkomat, hogy másé se legyek.

A bántalmazás akkor úgy ért véget, hogy a férfi sírva könyörgött a nőnek, folytassák a kapcsolatot. Később egy orvosi vizsgálat során viszont kiderült, hogy a pofonok miatt Bernadett dobhártyája beszakadt, és a fülcimpája is megsérült, de a bántalmazásból akkor sem lett rendőrségi ügy. A miskolci nő azt mondja, akkor az orvos hatására nem kért segítséget, és úgy tudja, a kezelőorvos sem szólt hivatalból a rendőrségnek.

Az egyre durvább viták ellenére Bernadett 2019. november 9-én mégis elkísérte Istvánt egy katonai rendezvényre. A férfi akkor már három hete könyörgött, hogy bocsásson meg neki, megváltozik. „Gondoltam, ez is egy lehetőség arra, hogy bizonyítson” – mondja Bernadett. Katonatársainak a rendezvényen már úgy mutatta be Bernadettet, mint a menyasszonyát. A férfi egyre többet ivott, és azt hitte, barátnője azért vonult vissza a szobájukba, hogy mással tudjon telefonon beszélni. „Lefogta a kezem, tépte a hajam, és ütött. Azt mondta, ha sikítok, nagyobbat kapok. Próbáltam felsorolni, miért ne öljön meg, hiszen ha börtönbe kerül, nem láthatja a gyerekeit.” A férfit végül katonatársai állították le, akik meghallották a sikoltozást. A nőt kórházba szállították, az intézmény pedig hivatalból feljelentést tett.

Bernadett azt mondja, jól halad a trauma feldolgozásában, „nem olyan, aki leragad egy-egy problémánál, hanem igyekszik megoldani azt”. A bántalmazás óta rengeteg olyan nő kereste meg, aki párkapcsolati erőszak áldozata lett. Szerinte ezek a nők sokszor egymásra vannak utalva, merthogy a hatóságok nem feltétlenül a megfelelő komolysággal kezelik a bejelentéseket. Pedig, ha ez másként lenne, az áldozatok is könnyebben lépnének túl egy-egy ilyen traumán.

Berki Brigitta, 28 éves

Igazi, nagy szerelemnek indult Berki Brigitta kapcsolata is, „olyannak, amikor mindent rózsaszínben látsz”, mondja a 28 éves nő. Gyerekkori barátnője bátyjával jött össze, fél év után pedig össze is költöztek a férfi veresegyházi házában, és az első fél évben minden idilli volt.

Aztán Brigitta édesapja sztrókot kapott, lebénult, ezért a fiatal nő először a kórházban, aztán otthon látogatta és ápolta apját. Szerinte volt élettársának „onnantól kezdve minden rossz volt”. „Baj volt, hogy miért megyek annyit haza. Miért megyek mindig a kórházba? Miért megyek dolgozni?

Azért zavarta, mert szerinte nincs olyan, hogy nekem más fontos! Őt szeressem a legjobban! És akkor ott már éreztem, hogy ez így nem oké.

A vitákat fokozta, hogy a férfi inni kezdett. Látványosan többet, mint korábban, állítja Brigitta. „Egy karton sör és egy üveg tömény. Amíg bírt, addig ivott” – mondja.

Egyszer felkeltem éjjel, nem volt mellettem. Megyek át a dolgozószobába, és ott kábítószerezik. Én az életben ilyet nem is láttam. Fogalmam nem volt róla, hogy ez hogy működik. Az volt az a pont, amikor összepakoltam és leléptem.

Bár Brigitta hazaköltözött, csaknem kétéves huzavona kezdődött. „Folyton jött, hogy megváltozik, én meg elhittem, mert annyira nagy szerelem volt. Tényleg hittem, hogy jobb lesz, meg majd ez lesz meg az lesz, és valami mindig visszavitt. Ezt csináltuk másfél-két évig. Tavaly decemberben viszont azt mondtam, elég! Ugyanúgy ivott, ugyanúgy kábítószerezett, nem haladtunk egyről a kettőre.”

A férfi már a visszaköltözés után is többször megfenyegette a nőt. Nyilvános posztban írt arról, hogy „Brigit vagy a kurva anyját vágja le”, tavaly nyáron pedig egy gumilövedékes fegyverrel állított be a nő és családja házához. „Elkezdett lövöldözni és ordibálni, hogy ő inkább megöl, de akkor sem leszek mással!” Brigitta rendőrt hívott, de csak rongálás miatt indítottak eljárást a férfi ellen, aki tovább zaklatta a nőt. Naponta több száz sms-t küldött: brutális fenyegetéseket vagy szerelmi vallomásokat. Az üzenetek arról szóltak, hogy

Tavaly december 31-én Brigitta háromszor hívta ki a rendőröket, mert volt barátja megint a házuknál őrjöngött, a járőrök végül a harmadik hívás után hazavitték a férfit. Érdemben viszont akkor sem léptek, állítja Brigitta, aki ezért saját Facebook-oldalára töltött fel néhányat azok közül a brutális üzenetek közül, amiket a férfitól kapott. Így akarta megvédeni magát, ha történik vele valami, legyen nyoma ott is.

A fenyegetések viszont annyira megszaporodtak, hogy időközben a Gödöllői Rendőrkapitányságon feljelentést tett, a Gödöllői Járásbíróságon pedig távoltartást kért a férfi ellen, amit

Az ítélet szerint a volt élettárs közvetve és közvetlenül sem léphet kapcsolatba vele, és nem mehet a család házához sem, de a fenyegető üzenetek sokáig ugyanúgy érkeztek, Brigitta pedig fél. Otthonról sötétedés után már egyáltalán nem megy el, és napközben is csak úgy, ha valaki elkíséri. Szerinte volt barátja a távoltartási ítélet óta csak azért nem kereste még meg személyesen, mert éppen Thaiföldön nyaral.

Bár a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre azt válaszolta, hogy a helyi körzeti megbízottak − mivel tudomásuk volt a huzamosabb ideje tartó helyzetről − több alkalommal is meglátogatták a nőt, ő egyszer sem kért rendőri segítséget. Brigitta szerint viszont a rendőrök „csak úgy” soha nem jelentek meg náluk. Az ügyét kezelő nyomozó is azt tanácsolta neki: védje meg magát, vegyen gázspray-t!

Renner Erika, 50 éves

„A reggeli kávézás mellett a mindennapi rutin része, hogy letöltöm az Alkotmánybíróság honlapját, és átnyálazom a határozatokat” – mondja Renner Erika. Azt nézi, megsemmisítették-e az ügyében született jogerős döntést és szabadulhat-e a férfi, aki hét éve megcsonkította.

Történetét szinte mindenki ismeri. Erikára 2013. március 12-én volt barátja, a Budai Irgalmasrendi Kórház akkori igazgatója támadt rá az otthonában, elkábította, levetkőztette, és maró anyaggal öntötte le a nemi szervét és annak környékét. A kétgyerekes, 50 éves nő annak idején csak azért vállalta a nyilvánosságot, mert az ügyészség meg akarta szüntetni az ügyében indult nyomozást. Bár a rendőrség vádemelést javasolt, a Fővárosi Főügyészség szerint nem volt elég bizonyíték. Erika mesélni kezdett, és megjelent néhány azok közül a fotók közül, melyeket nem sokkal a támadás után a belső combjáról készítettek.

Ezeket a fotókat mi sem közölhetjük, pedig valószínűleg még jobban segítene megérteni a nő hét éve tartó harcát.

„Itt rotyog a húsleves, mikor jössz?”

A zaklatás tipikus jelei Erikánál is megvoltak. Bene 2012 októberétől, a támadás napjáig, kisebb-nagyobb szünetekkel és a szakítás ellenére is kereste Erikát, előfordult, hogy úgy csinált, mintha nem is mentek volna szét.

Akkor kezdtem félni, amikor három hónap után felvettem neki a telefont és úgy szólt bele, hogy ’na, szia drágám, itt rotyog a húsleves, mikor jössz?’ Álltunk a barátnőmmel az Auchanban, egymásra néztünk, hogy ez nem normális.

Az orvos olyan sms-eket is küldött, amiből egyértelmű volt, hogy figyeli a nőt. „Kaptam olyan üzenetet, amiben azt írta: »Láttalak bemenni az állatpatikába, baj van a kiskutyával?«” Miután Bene egy idő után sehol és sehogyan nem érte el Erikát, reggelente a villamosmegállóban várta és a munkahelyéig kísérte a nőt. Közben Erikának új párja lett, de a zaklatás így sem szűnt meg, csak egy időre alább hagyott.

Sose felejtem el, január 28-án egy fesztiválon voltunk, akkor egyedül már sehova nem mentem, és a barátom, Attila állt a női vécé előtt, és azt figyelte, hol van.

Volt olyan pont, amikor elgondolkoztak azon, hogy szólnak a rendőrségnek. Végül azért nem tették, mert Erika tudta, hogy Bene befolyásos ember, jó kapcsolatokkal, és „bennem volt az is, hogy ki fog nekem hinni, meg mégiscsak kellemetlen helyzetbe hozom.” Pedig a zaklatás addigra már annyira a mindennapjaik részévé vált, hogy Erika új párja minden reggel fél kilenckor felhívta. „Elvitte a kislányát iskolába, aztán hazament, evett egy kakaós csigát, és közben hívott. Aznap mind a két telefonom ki volt kapcsolva, tudta, hogy baj van.”

A nyomozás 2014-ben végül újraindult, a rendőrség Erika volt barátját, Bene Krisztiánt gyanúsította a támadással. A volt kórházigazgató ellen 2015-ben vádat emeltek, 2018-ban pedig életveszélyt okozó testi sértés miatt jogerősen tizenegy évre ítélték, és az orvosi szakmától örökre eltiltották. Azóta hamis tanúzás miatt Bene titkárnője ellen is vádat emletek. A nő igazolt alibit akkori főnökének.

„Ha lehetett volna lombik gyerekem, akkor minden oké”

A jogerős ítélet után Erika valamennyire fellélegzett, de az alkotmánybírósági panasz befogadása óta „visszacsúszott a trauma feldolgozásában”, meséli. Nem segít az sem, hogy a 2017-ben indított kártérítési ügye is már három éve húzódik, és három férfi – két ügyvéd és a bíró – jelenlétében kell újra bizonygatnia, hogy nemi szerve annak idején tényleg olyan fokon sérült, ami az egész életére hatással van.

Bár a büntetőügyben Erikát több szakértő is vizsgálta, születtek igazságügyi szakértői vélemények is, amelyeket a polgári perbe okiratként is átemeltek, de a bíró szerint ez nem elég, és tavaly júniusban a Nemzeti Szakértői és Kutató Központtól kért újabb szakértői vizsgálatokat. Az intézet „kapacitáshiányra” hivatkozva viszont kibújt a feladat alól, ezért Pákozdi Zoltán Rudolf bíró egy pécsi intézményt kért fel a vizsgálatok elvégzésére. Olyan kérdésekre akar például választ kapni, hogy Erikának

• a meglévő általános állapotára/életkörülményeire tekintettel spontán vagy lombikprogramban történő gyermekvállalásra lett-e volna esélye?
• A hüvelyi sérülés milyen konkrét hátrányt okoz a nő életében?
• Gyermekvállalásra spontán vagy lombikprogram keretében lett volna nagyobb esélye?
• Megállapítható-e, hogy a támadás miatti sérülések és azok következményei a felperes spontán megtermékenyülését, valamint a terhesség kiviselését befolyásolták az azóta eltelt időszakban?
• Képes-e szexuális életet élni?

Erika arra számított, hogy a büntetőeljárás alatt készült szakértői vélemények elegendőek lesznek majd a polgári perben is. Ehhez képest szerinte most megint ott tartanak,

ha tudott volna lombik gyereket vállalni, akkor tulajdonképpen semmi baj nem történt.

Tény, persze – teszi hozzá –, hogy a bíróságnak ezúttal „egy hüvelyt kell beáraznia”, amire nem sok példa volt még Magyarországon. A tét a bíróság szempontjából tehát nagy. Egészen pontosan 25 millió forint. Erika ennyit kér a volt kórházigazgatótól. És vár.

„Hét év után is ez az életem, hogy várom, mikor hívnak, hogy megint megvizsgálhassanak” – mondja. De még ha lesz is olyan intézet, amelyik ezt vállalja, a szakértői vélemények eredményét zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával vitatják majd meg.

A zárt tárgyalást nem Erika kérte, sőt, ő szerette volna, ha a nyilvánosság most is védőhálóként funkcionál. Határozatot a döntésről máig nem kapott, vagyis nem tudja, hogy a bíróság valójában milyen indokkal zárta ki a nyilvánosságot. Ráadásul az idő is ellene dolgozik. Bene Krisztián időközben ugyanis elkezdett megszabadulni a vagyonától. Vagyis ha egyszer véget is ér Renner Erika kártérítési pere, kérdés, hogy Benének lesz-e miből kifizetnie a megítélt összeget.

Ha önt vagy ismerősét, rokonát erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20 számon. Emellett a NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06-80-505-101 telefonszámon. A Patent Egyesület jogsegélyszolgálata pedig szerdánként 16 órától 18 óráig, csütörtökönként 10 órától 12 óráig érhető el a 06-70-25-25-254 számon.

• Habár 2013 óta külön tényállás a törvényekben a kapcsolati erőszak, a hatóságok alig ismerik fel ezt a bűncselekménytípust.
• Hiába veri szét többedszerre a párját valaki, mégis gyakran kisebb büntetési tételű bűncselekményt állapítanak meg nála, jellemzően testi sértést. Gyakran figyelmen kívül hagyják azt is, hogy a gyerekek éppúgy sértettjei lehetnek ennek a bűncselekménynek, mint a házastárs, az élettárs, vagy más hozzátartozók.
• Megyénként erősen eltérő, hogy a hatóságok mennyire veszik komolyan a családon belüli erőszakot, Vas, Komárom-Esztergom, Heves és Fejér megyékben kifejezetten rossz az áldozatok helyzete.
• Cikkünkben kriminológiai kutatások eredményei alapján tekintjük át a kapcsolati erőszak ügyek hatósági kezelését, a cikkben található keretes írásokban pedig egy-egy konkrét eset irataiból idézünk.

Általánosságban elmondható, hogy a rendőrségek a kapcsolati erőszak bűncselekményét (…) kevés kivételtől eltekintve egyáltalán nem ismerik fel még akkor sem, ha annak tényállási elemeit maguk rögzítik a kezdő iratokon, összefoglaló jelentésekben, előterjesztésekben, egyéb iratokon”

– fogalmaz az Országos Kriminológiai Intézet kutatását összegző egyik tanulmány, amelyben a kapcsolati erőszak eseteket vizsgálták.

A kutatást végző dr. Garai Renáta büntetőjogász az Indexnek azt mondta, ő az egyetlen hazai kutató, aki a legtöbb olyan aktát ismeri, ami Magyarországon kapcsolati erőszak bűncselekmények esetén valaha elkészült.

2013 óta összesen 651 olyan aktát vizsgált meg amiben jogerős bírósági ítélet született kapcsolati erőszak és hozzátartozó sérelmére elkövetett súlyos testi sértés ügyekben, 2019-ben pedig további 172 aktát olyan kapcsolati erőszak ügyekben, ahol az elkövető felelősségre vonása nem történt meg, mert a nyomozást megszüntették, a feljelentést elutasították, vagy éppen az elterelés mellett döntöttek.

Évente pár száz esetről szereznek tudomást a hatóságok, de ennél jóval több történik, csak az érintettek nem akarnak vagy nem mernek a rendőrséghez fordulni.

Dr. Garai Renáta azért csak 2013 óta kíséri figyelemmel ezeket az eseteket, mert abban az évben lépett életbe az új Büntető törvénykönyv, és vele a kapcsolati erőszak tényállás. Azelőtt a magyar törvénykezésben egyáltalán nem létezett külön a családon belüli erőszakra vonatkozó önálló bűncselekmény. Volt emberölés persze, amikor meghalt a bántalmazott családtag (jellemzően nő), volt testi sértés, ha nem halt meg, de tulajdonképpen csak hat és fél éve ismeri el a magyar jog, hogy a családon belüli bántalmazás egy specifikus bűncselekményfajta.

Már a szóbeli bántalmazást is büntetik

Minden érintettnek fontos tudni, hogy a kapcsolati erőszak nevű bűncselekménynek két fő fajtája van: a jog szerint egyáltalán nem mindegy, hogy „csak” szóbeli bántalmazás, gazdasági ellehetetlenítés történik, vagy az elkövető fizikailag is bántalmazza családtagját.

1. Vannak esetek, amikor a sértett eldöntheti, hogy szeretné-e az elkövető felelősségre vonását vagy sem. De ez kizárólag azokban az esetekben lehetséges, amikor nem történt fizikai bántalmazás. Ilyen lehet, hogy valaki az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, vagy pénzügyileg hozza a sértettet nehéz helyzetbe. Ezek is nehéz, feszültséggel teli helyzetek, mert durva szóbeli bántások, megalázások, gyalázkodások folynak, az elkövető bútorzatokat rongál, székeket borogat, de fizikailag nem bánt senkit. A Btk. csak ezekben az esetekben bízza a sértettre annak átgondolását, hogy induljon-e büntetőeljárás a családtag ellen, vagy ad neki még egy esélyt.
2. Amennyiben rendszeres fizikai bántalmazásról van szó, akkor a kapcsolati erőszak bűncselekménye hivatalból üldözendő, vagyis az áldozatnak nincs mérlegelési lehetősége: ha a hatóság tudomást szerez az ügyről, azonnal el kell indulnia az eljárásnak. A kapcsolati erőszak törvénybe iktatásának éppen az volt a lényege, ha valaki több alkalommal tettleg bántalmazza hozzátartozóját, és ez a hatóságok tudomására jut, nem kell hozzá súlyosabb bűncselekmény, nem szükséges a bántalmazottnak az elkövető felelősségre vonását kívánó nyilatkozata, az eljárás megindítása és lefolytatása a rendőrségnek hivatalból kötelező.

Ha legalább kétszer erőszakos

A hivatalból üldözendő, rendszeres fizikai bántással járó kapcsolati erőszak nevű bűncselekménytípust a Kúria állásfoglalása szerint az követi el, aki legalább két alkalommal megveri, valamilyen módon bántalmazza (könnyű vagy súlyos testi sértés, tettleges becsületsértés), személyi szabadságát megsértve bezárja, illetve valamire kényszeríti családtagját, aki vele közös háztartásban él vagy élt korábban.

A családon belüli erőszak sokakat érint, a brutalitások repertoárja végtelen: leköpés, pofon, haj kitépése, megrángatás, lökdösődés, leteperés, fojtogatás, ütések és rúgások, bezárás különböző helyiségekbe, magatartási szabályok előírása, ellenőrzés és kontroll alatt tartás, baráti és családi kapcsolattartások megtiltása és még sorolhatnánk.

Fontos tudni, hogy a rendszeres fizikai bántások esetében,

Mindez azért fontos – és az eljáró hatóságok is tudják – mert a családon belüli függő viszonyok, egy sokszorosan és súlyosan bántalmazó közegben gyakran az áldozat visszakozik a feljelentés után, mentegeti a bántalmazóját, és nem mellesleg egyszerűen retteg, hogy az eljárás miatt elveszíti gyerekeit, és nem akarja kitenni magát és környezetét az eljárással járó nehézségeknek.

A törvényi segítség rendelkezésre áll, de azt fontos megérteni, hogy

A törvény igen szigorúan bünteti a családon belüli erőszakot, akár 5 éves szabadságvesztés is jár érte, szemben például a testi sértés bűncselekménnyel, amiért csak 3 évet adhatnak.

Azonban hiába az elméleti szigorúság, a kutatások szerint gyakran a bántalmazásnál eljáró hatósági személyek, és a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai nem ismerik fel ezt a bűncselekménytípust, sőt, félretájékoztatják a sértetteket.

“Teljes mértékben félrevezető és törvénysértő tájékoztatások történnek, majd az eljárásokat megszüntetik azzal, hogy a magánindítvány hiányzik” – fogalmaz a kapcsolati erőszakos eseteket vizsgáló 2018-as kutatás alapján írt tanulmányban dr. Garai Renáta büntetőjogász és Béda Anikó ügyész.

Ráadásul a kutatók szerint nem csak azzal van a baj, hogy a sértetteket félretájékoztatják a járőrök és nyomozók, hanem hogy gyakran nem jut el vádemelésig az ügy, a nyomozást ilyen-olyan okból megszüntetik, vagy például átminősítik a kisebb büntetési tételű testi sértésre az egyértelmű kapcsolati erőszaknak számító cselekményt.

A gyerekek is elszenvedik

Szinte nincs olyan eset, vagy alig, ahol a gyerekek ne szenvednék el a családi erőszakot, éppen ezért a jogalkotók kifejezetten védeni kívánták a kiskorúakat, ezért ők éppúgy sértettjei lehetnek a kapcsolati erőszak bűncselekményének, mint bármely más családtag.

Mégis, a hatóságok nagyon gyakran a gyerekek bántalmazását nem ismerik fel.

“Annak ellenére, hogy a kiskorúak tettleges bántalmazása országosan tényszerű, a vizsgált iratok között összesen 11 darab olyan ügy található, amiben a hozzátartozó mellett gyerek sérelmére is megállapították a kapcsolati erőszak bűncselekményét. Ez a vádlottak 2%-a” – fogalmaznak a kutatók, akik igen sarkosan fogalmazva írják le, hogy habár a kapcsolati erőszak éppen olyan bűncselekményi tényállás, mint bármelyik másik a Büntető törvénykönyvünkben, mégse alkalmazzák megfelelően a többitől eltérően a hatóságok.

Nagymértékű jogalkalmazói bizonytalanság uralkodik, ami hibás, rossz, téves, de leginkább “Btk.-ellenes” minősítésekhez vezetett és vezet jelenleg is, ezáltal a közös lakásban élő családtagok sem a büntetőjog hatékonyabb védelméből, sem pedig a gyermekbarát igazságszolgáltatásból nem éreznek sokat.”

Dr. Garai Renáta mindezek ellenére bizakodó, az Indexnek azt mondja, mivel a hozzátartozók közötti erőszak kezelésével összefüggő feladatokról egyértelmű utasítást kaptak a rendőrök az Országos Rendőr-főkapitányságtól, ami pontosan megjelöli mit kell tenni a felnőtt, illetve a gyermekek sérelmére elkövetett családon belüli erőszakos cselekmények helyszínein, kit és milyen védelemben kell részesíteni, vagy éppen milyen további intézkedésekre van szükség. Tehát a rendőrség kifejezett együttműködésével nagymértékű változásra számít Magyarországon.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Index, Hirmagazin.eu