2015. 06. 15. – 10:01
forrás: Kossuth Rádió, Napközben, Fesztiválozók az Ivan & The Parazol zenekar koncertjén a Pécsi Egyetemi Napok első napján a Zsolnay Kulturális Negyedben Pécsen 2015. április 30-án. MTI Fotó: Sóki Tamás
Szemük sem rebben a tizenéveseknek, amikor az éjszakáról, a buliról, a fesztiválokról mesélnek a riporternek. A szüleiknek már egészen más verziót adnak elő.
„Annyit azért nem hazudok neki” – mondta az egyik fiatal, aki a Kossuth Rádió körkérdése válaszolt arról, mit árulnak el szüleiknek a mai gyerekeknek az éjszakában történtekről. Többen azt emelték ki, hogy az adott fiatal megbízhatóságán múlik, hány éves korban és hova mehet el szórakozni, míg Matus Eszter tanárnő a villáminterjúk során arra hívta fel a figyelmet, hogy sok tinédzser azt hiszi, mindenkivel megtörténhet a baj, csak éppen vele nem.
Magyarországon nincs jogszabály arra vonatkozóan, hogy hány éves kortól mehet szórakozni egy gyermek, de a szülővel szemben felmerülhet a kiskorú veszélyeztetése abban az esetben, ha a nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles személy a kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi fejlődését veszélyezteti – mondta a Napközben műsorában Dudás-Kanyog Andrea, az ORFK bűnmegelőzési osztályának munkatársa, ifjúságvédelmi referens.
Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását!
Megoldás a házibuli?
Egy felső tagozatos általános iskolásnak – hiába gondolja – nincs elegendő helyzetfelismerő képessége, könnyen befolyásolható, ezért az ő esetükben a közeli házibuli lehet a megoldás, vagy ha például az egyik szülő van a házban. A gyerekek igényét kezelni kell, ugyanakkor az elvárásoknak és az igényeknek egyensúlyban kell lenniük, tehát szülő és gyermek között kompromisszumra van szükség – folytatta.
Szórakozóhelyen sose hagyjunk egyedül senkit, az értékeket és még az italokat sem, mert abba bármi belekerülhet. Hazafele a fiatalok kísérjék el egymást, a szülők pedig tudják, hogy gyermekeik hova és kivel mentek el, és a barátok telefonszámát is ismerjék – sorolta a tanácsokat.
„Főállású gyerekek”
A fiatalok ma biológiailag és értelmileg is korábban érnek, érzelmileg azonban nem. Utóbbihoz nagyon sok időre van szükség, éppen ezért vannak még „főállású gyerekek” is – hívta fel a figyelmet Takács Péter pszichológus. A mai serdülőknek azért is nehezebb a dolguk, mint a korábbi generációknak, mert nemcsak korábban érnek, hanem mert a szüleik nem ismerik, ezért nem is tudják megtanítani nekik, hogy lehet és kell élni például az internet, a közösségi oldalak adta lehetőségekkel.
A szakember az oktatási rendszer kritikájaként említette, hogy az főként a lexikális tudásra és matematikai ismeretekre helyezi a hangsúlyt, „de hol van a szociális készségek, a társas kapcsolati készségek világa, hol vannak az érzelmek és ezek fejlesztése?” – tette fel a kérdést.
Amikor tudják, hol a határ
Egy olyan családban, ahol szeretetteljes és gondoskodó a légkör, mindez nem okoz problémát, hiszen ilyen körülmények között a gyermek kellő autonómiával bír ahhoz, hogy pontosan tudja, hol vannak az ő határai. A kutatások szerint ők könnyebben le tudnak válni a szüleikről, és érdekes az is, hogy ezen értékek mentén választanak maguknak barátot, „a hasonló a hasonlónak örül” – fogalmazott a pszichológus.
Hasonlóan látja Tibenszky Móni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának vezetője, aki szerint elcsúszott a generációk között kommunikáció, kevés időt fordítanak a családi problémák megbeszélésére. Pedig minden életkorban olyan kapcsolatot kell kialakítani a gyerekkel, ami minőségi, őszinte – hangsúlyozta. Ha ugyanis a gyermek a kisebb problémákba is beavatja a szüleit, utóbbiak „be tudnak lépni” az életébe, akár kérdésfeltevésekkel is. Természetesen előfordulhatnak hirtelen szituációk, de ezekben is segíthet, ha van a gyermek fejében otthonról hozott megoldási képlet, ami átbillentheti az adott helyzeten – tette hozzá.
Nagyon fontos tényező, hogy a felnövekvő fiatal milyen bizalmi körökben mozog ebben az életszakaszában, milyen értelmező közösségen keresztül kapcsolódik a világhoz – fogalmazott Jancsák Csaba, ifjúságszociológus. Kiemelte ő is, fontos, hogy a szülő a barátok elérhetőségeit is ismerje, „tudjam, kivel van a gyerek” – hangsúlyozta.
