forrás: M1/The Economist
Nem tudják munkába állítani a menekülteket Németországban, mivel nem elég képzettek, és többségük a nyelvet sem beszéli. Kiszelly Zoltán politológus szerint Nyugat-Európában két út áll a migránsok előtt: vagy az átlag alatti színvonalon élő szakmunkásokká vagy pedig bűnözőkké válnak.
Gazdasági áldás is lehetne az egymillió beáramló menekült az idősödő német társadalom számára, az ország születési mutatói ugyanis a legalacsonyabbak európai viszonylatban, a népesség pedig rohamosan fogy. Sokan úgy gondolták, a menekültek tökéletes megoldást jelenthetnek ezekre a problémákra. Ám egy tényezővel nem számoltak: a legtöbb menekült nem éri el a német vállalatok elvárási szintjét, nem ismerik a nyelvet, és diplomával, szakképesítéssel sem rendelkeznek.
Az oktatás gazdaságtanára specializált müncheni székhelyű Ifo Központ igazgatója, Ludger Wößmann szerint áltatja magát, aki úgy gondolja, hogy rögtön munkába lehet állítani a menekülteket. A kutatócég vezetője a The Economistnak arról beszélt, hogy a migránsoknak kiterjedt képzésben kell részt venniük, és ennek elvégzése után sem garantált a siker.
Bár a német gazdaság évek óta Európa gazdasági húzóereje, az ipari szektor szakmunkás-hiányról számolt be. Egy júliusi kormányzati előterjesztés szerint jelentős bevándorlás nélkül a munkaképes korú népesség 2060-ra 49 millióról 34-38 millióra csökken.
Migráns=szakmunkásjelölt?
Kiszelly Zoltán politológus szerint a nyugat-európai, azon belül is különösen a német politika „nem menekülteknek, hanem szakmunkásjelölteknek” tekinti a migránsokat.
A szakértő az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában úgy fogalmazott, hogy Németországban égető a szakmunkáshiány: a következő harminc évben hétmillió új dolgozóra lesz szükség, ezért több migránst akarnak integrálni, mint korábban.
A legtöbb menekült valószínűleg az országban marad, így Németországnak nem lesz más választása, komoly pénzeket kell befektetnie a képzésükbe. A bevándorlók fele 25 évnél fiatalabb, így elképzelhető, hogy egy idő után valóban betölthetik az egymillió betöltetlen pozíciót. A közgazdászok azonban a rövidtávú hatásokra figyelmeztetnek.
Berlin, 2015. december 8.
Három szíriai testvér a német B.Z. című helyi napilapnak a migránsok tájékoztatásáért arabul írt közleményeit olvassa egy berlini vonaton (MTI/AP/Matthias Schrader)
A Német Foglalkoztatási és Kutatási Intézet legújabb tanulmánya szerint a Szíriából és más háborús országokból menekült emberek 15 százaléka rendelkezik csupán diplomával vagy szakképzéssel. És még náluk is komoly problémák adódhatnak. A szíriai oktatási rendszer nyolcadik osztályos tanulója például egy harmadikos német tanuló szintjén áll – állítja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Egy eritreai villanyszerelő biztosan meg tud szerelni egy rádiót, kábelt is le tud rakni, de valószínű, hogy még sosem látott biztosítékszekrényt.
