A Magyar Biztosítók Szövetségét kérdeztük, hogy mi tévők legyenek, akik ártérben építettek házat. Megtudtuk, hogy az újabb biztosítások tartalmazzák az árvízkárokat, de csak a szerződési feltéleknek megfelelően. Az árvízkárokra hullámtérben épített ingatlanok esetében nem vállal fedezetet a biztosító. Mindenkinek érdemes elolvasnia, hogy mire is szerződött, illetve van egy fontos lépés, amit ha nem teszünk meg, súlyos pénzeket bukhatunk.
Az Index bemutatta a Római-parton élő Gergő esetét, akinek házát biztosan elönti a víz, és akivel közölték: a partszakasz, ahol több más tulajdonosé mellett az ő háza is áll, mentetlen terület, de azért pár homokzsákot kaphat. Ha pedig el kell menekülnie, még egy létrát is. Az elmúlt napokban kétségbeesve pakoltak, privát védművet építettek és várták az elkerülhetetlent.
A területen nagyjából 2000 ember lakik állandó bejelentett lakcímmel, ők azonban azzal, hogy üdülőbe jelentkeztek be, számos – a főváros többi lakójának járó – szolgáltatásról lemondtak. Elsősorban arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó árvízi védelemben részesülhessenek.
Gergőéknél a védekezés saját zsebből fedezett költsége már közelíti az 1 millió forintot. A lap azt írta, hogy „bár az épület rendelkezik biztosítással, feltehetően a szerződés kisbetűs részében a kivételt képező, azaz nem biztosítható káresemények között a hullámtérben bekövetkező árvíz is szerepel”.
A biztosítókat tömörítő Magyar Biztosítók Szövetségét (Mabisz) kérdeztük arról, hogy mi tévők legyenek, akik ártérben építettek házat.
A Mabisz a konkrét cikk kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerződésekben nincsenek apróbetűs részek, és nem feltehetően, hanem egyértelműen szerepel benne, hogy
az árvízkárokra hullámtérben épített ingatlanok esetében nem vállal fedezetet a biztosító.
A Mabisz tapasztalatai szerint a legtöbb esetben erre már szerződéskötéskor is felhívják az ügyfél figyelmét.
Lapunk is megkereste Gergőt, hogy friss leírást adjon a helyzetről, akinek a háza a Nánási út elején, a Duna-part felé vezető, hosszú telek alján áll, nagyjából 20 méterre a folyótól, az árvízvédelmi szempontból menthetetlen hullámtérben van. A ház olyan üdülőingatlan, amelyen szálláshely-szolgáltatási engedéllyel rendelkezik, így 3 épületben 13 apartmannal működnek.
Elmondta, hogy már mind a három épületbe betört a víz, az udvaron áll a víz.
Korábban, az Index cikke után civilek sokasága jelentkezett, hogy segítsenek Gergőnek a védekezésben, így már volt arra esély, hogy a beljebb elhelyezkedő ingatlanok megmeneküljenek, de végül alulmaradtak a küzdelemben. Az állam részéről hiába számított segítségre, nem érkezett, csak a korábban említett pár homokzsákot küldték, ami semmire se volt elég. Gergő a szomszédját is okolja, akinek a telke üresen áll, és aki nem vette ki a részét a védekezésből.
Közben a Római-parttól nem messze elhelyezkedő Szentendre is elesett. A mélyebben fekvő területein néhol csak a kerítések csúcsa lóg ki a vízből, és még ennél is rosszabbra lehet számítani, ugyanis szombatra várják a tetőzést. Az Időkép videót is közzétett a helyzetről (a videó nagyításával láthatja a teljes képet).
https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fidokep%2Fvideos%2F1180063939964188%2F&show_text=true&width=267&t=0
Erre figyeljünk a szerződés megkötésekor
Az árvízkárok térítése minden biztosító termékeiben benne vannak, de természetesen erre az adott kártípusra speciális szabályok vonatkoznak, ráadásul rengeteg egyedi kárprobléma is felmerülhet, amelyek viszont csak a kárbejelentések során derülnek ki.
Tipikusan az árvízkár szempontjából a biztosítási szakma és a jogalkotó álláspontja is változatlan:
A mentett, vagyis a gáttal, magasparttal védett oldalon keletkezett károkat téríti a biztosító, ám a teljes kárösszeg térítését megkönnyíti, ha a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést megtett a kárenyhítés és kármegelőzés érekében.
„Hullámtéren belül és nyílt árvízi területen épített lakóingatlanok esetében egyetlen biztosító sem tudja megtéríteni, nem térítheti meg a keletkezett károkat. A szakma a korábbi árvizekből okulva, egységes szakmai szabályok szerint jár el és segíti a károsultakat” – jelezt a Mabisz az Economx-nak.
Gépjárművek esetében a Casco biztosításra lehet számítani az árvízkárokkal kapcsolatban.
Meg kell nézni a szerződési feltételeket
Tekintettel a jelenlegi, a Dunántúlon folyó heroikus küzdelemre, a Mabisz annak fontosságát hangsúlyozza, hogy jelenleg Magyarországon az ingatlanok túlnyomó többsége biztosított, azaz rendelkezik valamilyen biztosítással.
„A hazai lakásbiztosítási piacon jelenleg 14 biztosító mintegy harminc-negyven féle lakásbiztosítási terméke érhető el, melyek valós választási lehetőséget kínálnak az ügyfeleknek mind az árban, mind a fedezeti körben” – jelezte lapunknak a szövetség.
Az újabb típusú, az elmúlt években kötött vagy korszerűsített biztosítások kiterjednek az árvízkárokra is, a szerződéses feltételeknek megfelelően.
Szerződéses feltétel például, hogy árvízkárokra hullámtérben épített ingatlanok esetében nem vállal fedezetet a biztosító. Mindenképpen tisztában kell lenni azzal, mit tartalmaz a szerződésünk.
Nem lehet gyorsítani a káreljárást
Arról is kérdeztük a szövetséget, hogyan tudják az árvízkárt szenvedett emberek gyorsítani a kárrendezést. Elmondták, hogy az árvízkárok esetében fontos tudni, hogy az eljárási rend természetéből fakadóan, a biztosítók kizárólag a kárbejelentést követően indíthatják el a kárfelmérést, majd a kárrendezést, ebből következően
a biztosítók számára az árhullám levonulását követően kezdődik a munka dandárja.
Akkor lehet felmérni a keletkezett károkat. „Erre – a Mabisz-hoz beérkező visszajelzések szerint – a biztosítók kárügyintézői és kárfelmérői is teljes mértékben felkészültek″ − állítja a szövetség.
Minden elővigyázatossági lépést meg kell tenni
A Mabisz figyelmeztet, hogy minden olyan lépést meg kell tenni, amit a józan ész és az egyéni felelős magatartás diktál egy ingatlantulajdonosnak. A lényeg a károk csökkentésén van.
„Semmilyen különlegességgel nem szolgálhatunk, minden tulajdonos nálunk jobban tudja, hogy mit kell tennie, egy ilyen közelgő árvíz kapcsán” – fogalmazott a szövetség. Hozzáfűzték, hogy a Mabisz és a szövetséghez tartozó minden tagbiztosító az ügyfélszolgálatain keresztül minden lehetséges segítséget megadnak az ügyfeleknek és érdeklődöknek.
Súlyos pénzeket bukhatunk, ha nem frissítjük a szerződést
Ténykérdés, hogy a tulajdonosok gyakran nem jelentik a biztosítóknak az értéknövekedést, a felújítások, átalakítások utáni változásokat, így
egy káreseményt követően a biztosítók is csak arányosan tudják megtéríteni a keletkezett károkat, az érvényes szerződésnek megfelelően,
illetve ezen változások függvényében is változhatnak a szerződési és biztosítási feltételek. „Erre folyamatosan felhívjuk az ügyfeleink, de általánosan minden magyar állampolgár figyelmét. Azt is mindig hangsúlyozzuk – tagbiztosítóink is ezt teszik –, hogy
a meglévő szerződések feltételeinek módosításakor csakúgy, mint az új szerződések megkötésekor többnyire 15-30 nap várakozási időt kötnek ki a társaságok, amely idő alatt bekövetkezett károkat még nem fedezik“.
Szintén gyakori hiba, hogy az ügyfél elfelejti befizetni a biztosítás aktuális díjrészletét. A díj nemfizetés miatti megszűnést követően befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést, ilyenkor csak új biztosítás kötésére van lehetőségünk, amely esetben szintén számolni kell a várakozási idővel.
Legutóbb 2013-ban sújtotta komolyabb dunai árvíz hazánkat, az eredményes védekezéssel azonban sikerült csökkenteni a károkat, így azok meg sem közelítették a 2010-es tiszai árvízét. Akkor a viharokkal és az árvizekkel összefüggésben a teljes biztosítói szektor közel 30 milliárd forintot fizetett ki a biztosítással rendelkező ügyfeleinek.
