Tárgyalóasztalhoz hívják az áruházláncokat a hazai tojástermelők.
Az elmúlt időszakban több olyan probléma is napirendre került, amely veszélybe sodorhatja az ágazat szereplőinek működését – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
Számos esetben előfordult, hogy az üzletláncok indokolatlan akciót hirdettek, ezzel pedig rendre sikerült letörniük a felvásárlási árakat.
Az M-es méretű dobozos tojás darabja korábban tartósan negyven forint körül volt. Pár héttel ezelőtt azonban az egyik áruházlánc 25 forintos akciós árat hirdetett. Ezt az áresést a piaci folyamatok semmiképp nem indokolták. Sem a hazai, sem az uniós piacon nincs túlkínálat tojásból
– magyarázta Szép Imre, a Tojásszövetség újonnan megválasztott elnöke a lapnak.
„A 25 forintos darabonkénti ár ráadásul olyan alacsony felvásárlási szintet feltételez, amely mélyen az önköltség alatt van. Ilyen olcsón itthon nem lehet tojást előállítani”
– hangsúlyozta Szép Imre.
Hozzátette: a közeljövőben szeretnének egyeztetni valamennyi hazai kiskereskedelmi szereplővel annak érdekében, hogy elfogadható konszenzus alakuljon ki a tojás áráról, a mostanihoz hasonló kilengések pedig ne forduljanak elő.
Sajnos, nem az árazás az egyetlen vitapont, hanem az is, hogy egyes üzletláncok nemrég támadást indítottak a ketreces tartás ellen. Szép Imre szerint ezen áruházak részben anyacégeik nyomására próbálják kiiktatni kínálatukból a ketreces tartásból származó tojást. Teszik ezt azért, mert Németországban és az Egyesült Királyságban ugyanis az alternatív technológiák az elterjedtebbek.
„Nem lehet öt-tíz évente szemléletet váltani egy olyan ágazatban, ahol a beruházások hosszú távon térülnek meg. A magyar gazdálkodókat újabb technológiaváltásra szeretnék kényszeríteni. Ezzel az egész ágazat jövője kerülhet veszélybe, és uniós szinten is nagy kiesést jelenthet, ha leáll a ketreces termelés”
– jegyezte meg.
Hozzátette: amellett, hogy ez a legköltséghatékonyabb metódus, a ketreces tartásból származó tojás a legkevésbé szennyezett, tehát a humánegészségügyi szempontok is mellette szólnak.
Magyarországon és a visegrádi országokban is a ketreces tartás a legelterjedtebb. A hazai ágazati szereplők a nemzetközi fórumokon a V4-ek segítségére is számítanak. Mindez mellett az olasz, a spanyol és a francia tojástermelők támogatásában is bíznak, hiszen ott is többségben van ez a technológia.
