forrás: M1, Kékfény
Harminc éve van a pályán az a betörővezér, akinek a lebuktatásához két ország rendőrsége kellett. A szintén tapasztalt tagokból álló banda tetőt bontott, falakat is döntött, hogy hozzáférjen a céges széfekhez. Csak a legutolsó akciójukkal 60 millió forintot zsákmányoltak. Egy 139 betörő megkérdezésével készült tanulmány szerint az ilyen profik ellen nincs védelem, de a betörők többsége kerüli a bonyodalmakat.
Idén márciusban Nógrád megyében, Salgótarjánban betörtek egy ruhaüzletbe. Ám ez csak az akció kiindulópontja volt. Miután kiürítették a kasszát, elkezdtek alagutat fúrni a szomszédos ékszerbolt felé. Ásás közben azonban nem voltak elég figyelmesek, megszólalt a riasztó, menekülniük kellett.
Az elkövetők jelentős károkat okoztak az épület szerkezetében, átvágták a távhővezetéket is, a rongálási kár sokkal nagyobb volt az eltulajdonított értéknél.
A banda a menekülésnél viszont tényleg profinak bizonyult: nem hagytak nyomot maguk után, épp csak egy nagyon „halványat”, olyat, amely néhány évvel ezelőtt még valószínűleg elkerülte volna a nyomozók figyelmét.
Szoros kapcsolat az uniós tagállamok között
A profi betörőknek ma már nem hogy a megyehatár, de az országhatár sem jelent akadályt. Kapcsolataik a tippadóknak és az orgazdáknak köszönhetően néha akár kontinenseken is átívelnek. Az alapvetően megyei hatáskörű kapitányságokra épülő hazai rendőrségnek reagálnia kellett erre az új helyzetre, mondta Tarcsa Csaba dandártábornok. Létrehozták a központi adatelemző egységet, amely az utóbbi években az összes uniós ország hasonló szervezetével szoros kapcsolatokat hozott létre.
Az Európai Unión belül valamennyi tagállam információkat ad egymásnak azokról a bűnözőkről, akik más országokban is követnek el bűncselekményeket, és természetesen a magyar hatóságok is adnak információkat a magyar elkövetőkről.
Jött egy jelzés Romániából
A Nógrád megyei banda ügyében a rendőrség Romániából kapott egy jelzést.
Nagyváradon betörtek egy ékszerboltba. A rendőrök figyelmét a különös elkövetési módszer keltette fel: a bűnözők ugyanis falbontással, plafonbontással jutottak be az ékszerboltba, levágták a páncélszekrényt, és négy kilogramm aranyat vittek el.
A módszer kísértetiesen hasonlított a salgótarjáni akcióra. A két betörést mindössze az a bizonyos „halvány nyom” kötötte össze.
A kamerafelvételek elemzése során derült ki, hogy mind a salgótarjáni, mind a nagyváradi betörésnél ugyanaz a gépkocsi, K. Tibor autója jelent meg.
Végül ez az autó vezette nyomra a rendőröket. A bandánál, amikor lecsaptak rájuk, bőséggel találtak a lopott zsákmányból, ugyanis néhány ékszert, ahelyett, hogy eladták volna, a szeretteiknek ajándékoztak, akik büszkén hordták azokat, amíg le nem foglalták tőlük mint bizonyítékot.
A bandát jelenleg mindössze három betöréssel gyanúsítják. Kalmár Zsolt, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes rendőrfőkapitánya elmondta: még vizsgálják, hogy ezek a bűnözők, akik 15-30 éves bűnözői múlttal rendelkeznek, milyen egyéb esetekhez csatolhatók még az ország területén.
Profik ellen szinte lehetetlen védekezni
Szerencsére viszonylag kevés az olyan profi betörőbanda, mint a Nógrád megyei. Barabás Tünde kriminológus 139 jogerős büntetését töltő betörővel készített mélyinterjút. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával elkészült kutatásban az a rossz hír, hogy a profik ellen gyakorlatilag lehetetlen védekezni.
A profik az értékekre mennek – mondja a kriminológus –, azt nézik, hogy minél nagyobb hasznot szerezzenek. A jól védett helyekre is megpróbálnak bejutni, mert ott remélik a nagy hasznot.
A profi bandák szervezetten működnek, van, aki a tippet adja, van, aki a helyszínt méri fel, van sofőr, orgazda és a szakemberek, akik az akciót végrehajtják.
A profik nem törnek be átlaglakásokba
Az átlagembernek a Nógrád megyei profikhoz hasonló bandáktól nincs félnivalója. A betörők körülbelül kilencven százaléka azonban átlagemberek átlagos otthonaiba tör be, Magyarországon évente körülbelül 30 ezer ilyen eset történik.
A betörések terén ugyanakkor csökkenő tendencia mutatkozik, és ezzel párhuzamosan javulnak a felderítési mutatók is, a 25 százalékos eredményesség kiemelkedően jónak mondható.
A betörés műfaját a bűnözők csekély kockázatú akciónak tartják, mondta Barabás Tünde, elvégre átlagosan öt az egyhez a lebukás esélye. A célpontot pedig az alapján választják ki, hogy hová a legegyszerűbb és a legkevésbé kockázatos bejutni.
10-15 perc alatt akarnak végezni
A kutatások azt mutatják, hogy a betörők 10-15 perc alatt akarnak végezni, ez idő alatt bejutnak, összeszedik az értékeket, és elhagyják a helyszínt. Épp azért, mert a telefonos távfelügyeletre bekötött rendszerek általában azt garantálják, hogy 10-15 perc alatt érnek a helyszínre.
A védekezéshez tehát minden eszköz hasznos lehet, ami 15 percnél hosszabb ideig feltartóztatja a betörőt, akár egy egyszerű hevederzár is segíthet.
Alapszabály az is, hogy a betörők mindent visznek, ami nincs lebetonozva, egyeseknek akár az ereszcsatorna is zsákmány lehet. Mégis – mondja a kriminológus -, a 139 betörővel folytatott beszélgetés alapján kirajzolódott a legkedveltebb célpontok listája.
A lakótelepeket például nem kedvelik, ugyanis úgy gondolják, hogy aki ott lakik, annak nincs túl sok pénze. Az új építésű, kertvárosi ingatlan viszont népszerű célpont. A betörők különösen kedvelik a műanyag nyílászárókat, mert ezek hő hatására olvadnak, és könnyedén nyílnak. A manapság divatos privát kert pedig egyenesen meghívót jelenthet a nem kívánt vendégeknek, hiszen senki sem láthatja meg őket „munka” közben.
A tapasztalatok szerint a legjobb védelem, ha jóban vagyunk a szomszédokkal, és figyelünk egymásra. Sokat segíthet, ha kiürítjük a barátunk, szomszédunk postaládáját, amikor elutazik. A leveles ládából kilógó posta ugyanis egyértelmű jelzés arra, hogy a lakásban hosszú ideje nem tartózkodik senki. Ha pedig gyanús mozgást látunk, hívjuk a rendőrséget, javasolta a szakember.
