Egyre több építész figyel oda arra, hogy ne csak betonhegyeket húzzanak fel, hanem valamilyen szinten gondoljanak a természetre is. A gyeptetős házak pedig remekül illeszkednek ebbe a koncepcióba, ugyanis nemes egyszerűséggel a ház tetején zöld fel a fű vagy éppen egy mini erdő.
Miért is bombaötlet?
„A zöld tető lényege, hogy a kertészeti és a szigetelési rétegek szerves egységet alkotnak egymással. A tetőre (födémre) ültetett ökostruktúra, például fű, vagy mini-erdő egyrészt „minden az egyben” megoldásként biztosítja a mennyezet feletti szigetelést, másrészt az épületre vonatkozóan védőfunkciót is ellát a környezeti hatásokkal, például a hőmérsékleti ingadozásokkal és a sugárzással szemben. Beszívja az esőt, megfelelő összetételű földje által pedig természetes életteret nyújt a talajban lakó élővilágnak, biztosítja tehát a lokális ökoszisztémát. A 100%-os természetesség velejárója a formabontó, progresszív megjelenés is, látványa, valamint a közelben érezhető „illata” pedig naturális érzést is indukál használójában. Nem véletlen tehát, hogy a zöld tető környezeti esztétikájával az öko-építészet egyik emblematikus példájává vált az utóbbi években.” – írja az ecolounge.hu oldal
Nem csak különleges és jól mutat, hanem határozottan praktikus is. Ez alatt pedig nem csak arra gondolunk, hogy ez által több zöld terület marad meg a természetnek, hanem arra is, hogy például jól szigetel és véd a környezeti hatásokkal szemben. Na, de feledkezzünk meg azért az ultracool külsőségekről is, mert hát valljuk be, ez nem egy mindennapi kinézetet nyújt házunknak.
Nem egy új keletű valami
„Repüljünk vissza az időben, egészen az ókorig. Keleten számos luxusépítménynél előszeretettel alkalmaztak függőkerteket, hoztak létre fabeültetéses teraszokat, teraszkerteket. Ilyen például az iráni Shiraznál lévő Bah-i Takti-i függőkert, vagy akár az ókori világ hét csodájának egyike, a mai Irak területén található Szemirámisz függőkertje, melyet Nabukodonozor király építtetett felesége megörvendeztetésére, a királynő ugyanis állandóan növényekben gazdag szülőföldjére vágyott.
Mivel azonban ezek az építészeti megoldások drágának számítottak, széleskörű elterjedésükre nem volt lehetőség. Ezzel szemben a néhány száz évvel ezelőtti Észak-európai „építészeti” gondolkodás – még ha póriasan is, és nem a vizualitást előtérbe helyezve, de – természetközeli épületek sokaságát hozta létre vidéken, így például a fű-tetős megoldásokat is, amelyek a mai napig fennmaradtak.” – eleveníti fel a történelmet az ecolounge.hu oldal
Ha már az építészet és kertek, akkor mindenképpen meg kell említeni az egyiptomiakat, akik nem csak a piramisokkal jeleskedtek, hanem az elképesztő kertekkel is.
A gyeptető az új trend?
„A globális környezetszennyezés és az üvegházhatás problémája miatt egyre fontosabbá válik a fenntartható fejlődés, a környezettudatos gondolkodás. Az erősödő urbanizációval összefüggésben a sűrűn lakott területek szomszédságában fokozatosan eltűnőben vannak a talajszinti zöldfelületek, így napjainkban a városi zöldterületek egyre jobban felértékelődnek. Nem volt tehát kérdéses, hogy idővel szinte egy teljes iparág fog „ráállni” a zöld tetőre, mint termékre, így jelenleg már hazánkban is számos helyi vállalkozás foglalkozik elkészítésükkel, a tervezéstől egészen a kulcsrakész átadásig. Sőt, szakmai szervezet is kötődik a zöldtetőkhöz, a ZÉOSZ, avagy Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége.” – az ecolounge oldal gyeptetőkkel képzeli el a jövőt
Végülis, ha belegondolunk, akkor miért ne? Nem beszélve arról, hogy általában a tetőkkel előbb-utóbb időről-időre gondunk lesz és a beázások nagy kárt okozhatnak. Ezzel szemben egy gyeptető pedig azt a vízmennyiséget akár simán magába is szívhatja. Nyilván ez egyelőre nem ilyen egyszerű, de biztosan megoldható a jövőben. Mi támogatjuk az ötletet!
Forrás: delina
