Teherautószám viszik át a németek Ausztriába a visszaváltható sörösüveg-rekeszek ezreit, ott ugyanis a duplája a betét, mint náluk. Az üvegbetét-turizmust az indította be, hogy az osztrákok a visszaváltási arány javítása érdekében megemelték a betétdíjat.
A német–osztrák határon az üzemanyag-turizmusnak most új vetélytársa akadt: az üvegbetét-turizmus. Február eleje óta egy rekesz üres visszaváltható palackért Ausztriában 3,90 euróval többet fizetnek, mint Németországban. A határ mellett élő élelmes németek így teherautószámra szállítják át az üres üvegekkel teli rekeszek ezreit az osztrákokhoz – tisztes haszonra téve szert ezzel.
Az osztrák automatán olvasható, hogy az osztrák söripar drasztikusan megemelte az újrahasználható palackok betétdíját, üvegenként 9 centről 20 centre. A betétdíj emelésének célja az volt, hogy Ausztriában növeljék a visszaváltott palackok számát, mivel a sörösüvegek akár hat százaléka is a szemétben vagy rosszabb esetben a természetben végezte.
A cél az volt, hogy növeljük a palackok visszaváltásának motivációját
– magyarázta a Bild című lapnak Florian Berger, az osztrák Sörgyárak Szövetségének munkatársa.
Német üvegbetét vagy osztrák üvegbetét?
Akad azonban egy hatalmas probléma: egy sörösüvegről nem lehet megmondani, hogy Németországban vagy Ausztriában vásárolták-e. Az új letéti szabályozás különösen keményen érinti azokat a kiskereskedőket, akik a határ mindkét oldalán értékesítenek. Ha egy láda sört Németországban vásárolnak, és a szomszédos országban adják vissza, a sörfőzdék 3,90 eurótól esnek el.
A trükk azonban nem mindig ilyen egyszerű: a kiskereskedők megtagadhatják a saját maguk által nem értékesített termékek visszavételét, és csak háztartási mennyiséget kell elfogadniuk.
Németországban egy üveg sörre évtizedek óta 8 cent a betétdíj – most újra fellángolt a vita ennek emeléséről, szakértők szerint ugyanis ez jobban tükrözné a tényleges költségeket.
A német sörgyárak azonban akadályokat is látnak: a fogyasztók az emelést áremelésnek tekinthetik, ami palackok felhalmozásához és ellátási szűk keresztmetszetekhez vezethet.
A műanyag palackok visszaváltása se egyszerű eset
A helyzet bonyolult a műanyag palackok esetében is, ahol hasonló differencia volt tapasztalható, mint az üvegeknél. Aztán az osztrák hatóságok észbe kaptak, új rendelkezést bocsátottak ki – pontosan a német üvegbetéttel azonos összeget adnak az idei évtől a visszaváltott palackokért – darabonként 25 eurócentet. (Magyarországon ez egységesen 50 forint, azaz körülbelül a fele az osztrák betétnek).
- Jelenleg Ausztriában az erre alkalmas műanyag palackok mintegy 70 százalékát váltják vissza.
- Idén év végéig ezt a visszaváltási arányt 80, 2027-ig pedig 90 százalékra tervezik felemelni.
A visszaváltást a környezetvédelmen kívül gazdasági érdekek is ösztönzik. A palackok anyaga, a műanyag, de még inkább a hasonlóképpen visszaváltható alumíniumdobozok értékes alapanyagok.
A német visszaváltás-cunami ellen sok helyen úgy védekeztek, hogy csak az adott boltban vásárolt palackokat váltották vissza. Másutt pedig kínosan ügyelnek rá – a beállító szakmunkások úgy szabályozzák az automatákat, – hogy a műanyagpalackok legkisebb deformációja is elegendő indok legyen rá, hogy a gép visszadobja, és alkalmatlannak ítélje meg a legújabb rendelkezések szerint 0,1 és 3 liter közti térfogatú műanyag palackok visszaváltását.
A műanyag palackoknál kizáró szempont lehet a tartalom is.
Ha tej, vagy tejtermék, gyógyászati készítmény, vagy élelmiszer-, gyümölcsszirup (akár nem gyógyszernek számító táplálékkiegészítő szer) volt a palackban, vagy az edényben – már a visszaváltást kizáró ok. Az osztrákok a visszaváltás megszervezésére, felügyeletére szerveztek egy kft.-t, az EWP Recycling Pfand Österreich GmbH-t, amit a klímaügyekkel, környezetvédelemmel, energiával, mobilitással, innovációval és technológiai kérdésekkel foglalkozó minisztérium felügyel.
Az osztrákoknál divatba jöttek az automata boltok
Az osztrák élelmiszer kiskereskedelem jóval a magyarországi előtt tart. Például munkaerő-takarékosságban. Faluhelyen szinte mindenütt látni az eladó nélküli automata boltokat.
Ezek általában két részből állnak, egy belső, „normál” romlandó élelmiszereket és alkoholos italokat árusító nagyobb boltrészből és egy külső, napi 24 órán át hozzáférhető tartós élelmiszereket, üdítőitalokat kínáló szekcióból.
A belső, nagyobb rész, noha teljesen automatizált, mégis meghatározott ideig tart nyitva. Nem egyszerű a vásárlás, mert a falu lakóinak, ha használni akarják az automata üzletet, regisztrálni kell a bankkártyájukat – készpénzfizetés ugyanis nincs. Nem odavalósi, idegen nem tud ott vásárolni. A bankkártya regisztráció egyben azonosító eszköz is, ha a vásárló, vagy a bolt részéről vitás kérdés merülne fel. Alkoholos italok vásárlásához külön igazolványt kell szerezni (amelyet csak nagykorúak válthatnak ki), amit a kívánt ital vásárlásakor be kell dugni az automata megfelelő nyílásába. Így zárják ki a kiskorúakat a meg nem engedett alkoholvásárlásból.
Forrásunk volt, köszönjük szépen! Hirmagazin.eu
