Az utazásól, új ruhákról és az éttermekről is sokan kénytelenek lemondani a két számjegyű áremelkedés miatt. Az inflációs félelmek Európa-szerte érzékelhetők.
Az európaiak 53 százalékát ösztönzi tudatosabb fogyasztásra a megugró infláció és az energiaválság, azonban egyötödük új adósságot generált az elmúlt fél év során – derült ki Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalata, az EOS által végzett reprezentatív fogyasztói kutatásból, amelyet februárban végeztek 13 ország 7700 válaszadója segítségével.
Fotó: AFP
A kelet-európaiakra jobban jellemző az eladósodottság
A felmérés eredményei alapján Romániában (67 százalék), Magyarországon (66) és Csehországban (63) a fogyasztók az elmúlt hat hónapban a korábbinál sokkal erőteljesebben kísérték figyelemmel a kiadásaikat. Az egész kontinenst tekintve a válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy főleg az utazást, a kulturális és szabadidős tevékenységeket (33 százalék), valamint az új ruházati cikkek vásárlását (28) fogták vissza az elmúlt időszakban.
Nagyjából minden ötödik válaszadó vett fel hitelt vagy kölcsönt a mögöttünk hagyott hat hónapban, és ennek elsődleges okaként az inflációt (49 százalék) és a magasabb energiaköltségeket (27) jelölték meg.
A kelet-európai országokban, így Romániában és Magyarországon (30 százalék), Észak-Macedóniában (29), valamint Szerbiában (28) az európai átlagnál gyakrabban keletkezett új adósság a fogyasztóknál. A nyugat-európaiak nagyobb valószínűséggel (18 százalék) használták fel a kölcsönt az utazások kifizetésére, miközben a kelet-európaiak főként a fűtés- és villanyszámlák kifizetésére vállaltak adósságot (28 százalék).
Sokan rettegnek az inflációtól
A magas infláció és az egekbe szökő energiaköltségek a megkérdezettek háromnegyede (73 százalék) számára okoznak komoly aggodalmakat. A munkanélküliség miatti szorongás különösen a 18–34 éveseket érinti.
A kutatás adatai alapján azt látjuk, hogy az infláció rányomja bélyegét a fogyasztókra
– nyilatkozta Marwin Ramcke, az EOS Group vezérigazgatója.
A legfrissebb hírek itt!
Hozzátette, hogy különösen válság idején az adósságok gyakran elkerülhetetlenek a pénzforgalmi problémák leküzdésében és a megélhetési források megőrzésében.
Felértékelődött a készpénz
A felmérés a magasabb árakkal szembeni felelősségteljesebb hozzáálláson túl a fizetési módok használatában is változásokat mutat.
A válaszadók 42 százaléka arról beszélt, hogy az elmúlt fél évben gyakrabban használt készpénzt.
A 18–34 évesek esetén, akiknek mintegy fele gyakrabban használt készpénzt, ez az eredmény különösen meglepő. Azonban a felmérés arra is rávilágított, hogy az ebbe a korosztályba tartozók többféle fizetési módokat használnak.
Csak lassan érezzük meg az infláció csökkenését
Attól, hogy az infláció mérséklődik, nem automatikus az egyes élelmiszerek, például a kenyér árának a csökkenése. Ugyanakkor a fogyasztói árindex emelkedésének a felét az élelmiszerek drágulása adja. Ami az év egészét illeti, lehetséges 2023-ban az egy számjegyű infláció, de a havi mutatók csökkenését nem érezzük meg azonnal.
