Minden eszköz, amely az ország megvédéséhez szükséges migrációügyben, a kormány és a parlament rendelkezésére áll – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
A kormányfő megjegyezte ugyanakkor, a migrációtól függetlenül szükség van egy jól felszerelt hadseregre is – folyik is ennek felépítése -, mert ha ma Magyarország egy fegyveres fenyegetéssel nézne szembe, a hadsereg csak korlátozottan lenne képes ennek elhárítására. „Szeretnénk, ha a magyar emberek biztonsága nemcsak rendőri, határvédelmi, hanem katonai természetű is lenne” – fogalmazott.
A szerdán elfogadott alkotmánymódosítást és „Stop Soros” törvénycsomagot Orbán Viktor szép, kifinomult jogi munkaként jellemezte, és hozzátette, olyan döntésekről van szó, amelyeket a kormánypártok vállaltak a választási kampányban.
– részletezte.
Azt is mondta, nincs azzal baj, ha civil szervezetek politikai befolyást akarnak gyakorolni Magyarországon, de „legyen a víz a pohárban tiszta”, vagyis ha külföldről kapnak pénzt, vallják be. A nemzetbiztonsági kérdésnek számító migráció területén viszont a kormány nem fogadja el, hogy civil szervezetek befolyásolni akarják a döntéshozókat – közölte.
Az alkotmány- és a Btk.-módosításról szólva kiemelte: nagyon nehéz lesz bárkinek is belekötni egy olyan parlamenti döntésbe, amely 80-90 százalékos többséget élvezett az Országgyűlésben. A törvényeket érő támadásokat úgy kommentálta: „hajrá, sok sikert kívánunk ehhez”.
Arról is beszélt, hogy a migrációval kapcsolatban három nagy kérdés van az asztalon Európában: a határvédelem, a már itt lévők jövője, valamint az, hogy ezentúl kiket engedjenek be Európába, illetve hol válogassák szét őket. A közép-európaiak szerint utóbbinak az EU területén kívül kell megtörténnie – tette hozzá.
Szavai szerint a táborok úgy állnak fel, hogy „vagyunk mi, visegrádiak négyen, most már Ausztriával és Olaszországgal kiegészülve”, „forr a világ bús tengere közben Németországban”, és az északi országokban is késhegyre menő viták zajlanak.
Szó volt a csütörtöki budapesti V4-Ausztria-csúcstalálkozóról is, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy
a V4-szövetség soha nem volt olyan erős, mint most, ráadásul „mi vagyunk a lokomotívja az európai gazdaságnak”.
Azzal kapcsolatban, hogy pénteken Magyarországra látogat Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Orbán Viktor elmondta: az Európai Bizottság azt találta ki, hogy bár a miniszterelnöki csúcstalálkozó összehívása kizárólag Tusk joga, összehív egy minicsúcsot vasárnapra. „Ezek után jelentkezett be nálunk Donald Tusk” – közölte a kormányfő, úgy értékelve, zavar van az EU intézményrendszerén belül, megbomlott az alkotmányos rendje, és szerinte a pénteki megbeszélésükön ennek helyreállításáról tárgyalnak majd. A vasárnapi minicsúccsal kapcsolatban pedig megerősítette, a V4-ek nem kívánnak részt venni „egy ilyen jogsértésben”.
A jövő heti hivatalos EU-csúcson a miniszterelnök szerint nem lehet elkerülni, hogy a központi kérdés a migráció legyen, és szeretné, ha azok a témák kerülnének előtérbe, amelyekben egyetértés van. Ilyen lehet a határvédelem – bár a források elosztását illetően erről is nagy viták vannak -, valamint az, hogy az Európába igyekvők szétválogatása a kontinensen kívül, a Földközi-tenger afrikai oldalán történjen meg – mondta.
A Fidesz Európai Néppárt-tagságával kapcsolatos viták ügyében azt mondta: a viták természetesek, az a kérdés, lesz-e elég bölcsesség, hogy a különbségek ellenére mégis együtt maradjon a pártcsalád, és több közös célt tudjon találni, mint problémát. Magyarország erős néppártban, a pártcsalád egyben tartásában érdekelt – jelentette ki.
Arra a felvetésre, miszerint arról hallani, hogy Angela Merkel német kancellár látogatásra hívta őt, Orbán Viktor úgy reagált: a meghívásokról a meghívónak kell nyilatkoznia. Ez érvényes Németország és a hamarosan esedékes izraeli látogatása esetében is – közölte.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban a miniszterelnök nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az inflációs számok miatt újra kellene-e tervezni a büdzsét. Szerinte ugyanis a magyarországi infláció egyik legerősebb befolyásoló tényezője a nemzetközi olajár, amely ingadozik, a magyar költségvetést pedig nem lehet hozzákötni a nemzetközi olajár változásaihoz. Ilyenkor egy középértéket kell meghatározni az inflációra, és ahhoz kell kötni a büdzsét, ami stabilitást ad – mondta. Külön megjegyezte, hogy a nyugdíjak esetében ha az infláció magasabb, akkor nagyobb lesz – pótlólagosan – a nyugdíjemelés is.
Nemzetközi válságjelek esetében pedig – mint a növekvő kamatok a nemzetközi pénzvilágban, a kibontakozóban lévő kereskedelmi háború és a magas államadósságok – úgy kell költségvetést tervezni, hogy az országvédelmi tartalékot magasabban tervezik, ezért meg is emelték 50 százalékkal.
Az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon Argentína felett aratott horvát győzelmet úgy kommentálta: Horvátországnak világbajnoki reményei is lehetnek, ami nagy dolog, „hajrá, horvátok”. Megjegyezte, egyébként Perunak szurkolt, de a dél-amerikai együttes kiesett.
Forrás: kormany.hu
