Az alma az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcsök egyike, melynek számos fajtája létezik, és sokféleképpen felhasználhatjuk.
Nem hiányozhat a gyermek uzsonnástáskájából sem. Régen, azért kaptak a gyerekek almát a tízórai mellé, hogy ezzel a kemény, ropogós gyümölccsel erősítsék rágóizmaikat, és tisztítsák a fogaikat. Azonban, ha mindenki tudná, hogy ez az „egyszerű”, télen-nyáron elérhető gyümölcs ennél jóval többet tehet egészségünk megőrzéséért, biztosan nagyobb lenne az almafogyasztók tábora. Mindenkinek tanácsos lenne naponta legalább egy almát megenni, természetesen a héjával együtt!
Az almában számtalan értékes vegyületet találunk, olyan erős antioxidánsokat, mint a kvercetin, katekin, epikatekin és klorogénsav. Ezek a vegyületek a héjban és az almahúsban egyaránt megtalálhatók, de utóbbiban jóval kisebb mennyiségben.
Ez alól csak a klorogénsav a kivétel, melyből általában a gyümölcshúsban találunk többet. Sokan nem is tudjuk, hogy az alma milyen fontos antioxidáns forrást jelent számunkra. Ha összehasonlítjuk más, gyakran fogyasztott gyümölcsök antioxidáns kapacitásával, azt láthatjuk, hogy az alma a legmagasabb antioxidáns aktivitású gyümölcsök között foglal helyet. A tárolás során elenyésző káros hatás éri az értékes hatóanyagokat, az alma feldolgozása azonban már jelentősen befolyásolhatja az összetételt. Ezért a legjobb a nyers alma, vagy a frissen készített almalé fogyasztása. Természetesen almafajtától is függ, hogy mennyire erős az antioxidáns hatás, de általánosságban a fontos vegyületek mindegyik almában megtalálhatók.
Egy szem alma vagy egy pohár friss almalé elfogyasztása után jelentősen megnő a szervezet antioxidáns aktivitása. Száz gramm héjas alma antioxidáns aktivitása kb. 1500 mg C-vitamin antioxidáns aktivitásával egyenértékű. Bár az alma maga is tartalmaz C-vitamint, a gyümölcs magas antioxidáns kapacitása elsőssorban más összetevőinek köszönhető, hiszen a teljes antioxidáns aktivitáshoz a C-vitamin tartalom kevesebb, mint 0,5 százalékkal járul hozzá.
Az alma daganatellenes hatással is rendelkezik, képes csökkenteni bizonyos rákkeltő enzimek aktivitását, és nagymértékben képes gátolni a máj és a vastagbél rákos sejtjeit. A daganatellenes hatás a gyümölcsben található polifenoloknak és triterpéneknek köszönhető, melyek gátolják a rákos sejtek szaporodását, a héjában található antocianidinek pedig szintén rákellenes hatással bírnak.
Az alma ékes példája annak, hogy mennyivel értékesebb lehet egy gyümölcs elfogyasztása, mint egy multivitamin étrendkiegészítő bevétele. Ugyanis bármilyen vitamint is kívánunk pótolni tabletta formájában, egyetlen mesterséges étrendkiegészítő sem tartalmazza olyan komplexen az értékes növényi vegyületeket, mint egy élő zöldség vagy gyümölcs. De még az alma esetében is kimutatták, hogy a benne lévő fitokemikáliák külön-külön nem olyan hatásosak a rák ellen, mint együttesen.
De nem csak a rákos betegségek kockázatát csökkenthetjük almafogyasztással!
Nagyon jó hatással van a szív- és érrendszerre. Egyik legfontosabb vegyülete a pektin nevű poliszacharid, amiből igen nagy mennyiséget tartalmaz. A pektin, melyet zselésítő anyagként is használunk – csodás hatással van a szervezetre: támogatja az emésztőrendszer működését, csökkenti a káros koleszterinszintet és a vércukorszintet is. Az almában található C-vitaminnal együtt pedig még hatásosabban tisztítja meg az ereket a káros zsírsavaktól.
A pektin erős rákellenes hatással is rendelkezik, melyet prosztatarák, tüdő- és vastagbélrák esetén is kimutattak. Pektin hatására ezeknek a daganatos sejteknek a növekedése lelassul. Bár ezeket egyelőre csak laboratóriumi körülmények között sikerült bizonyítani, a nyers gyümölcs fogyasztása valószínűleg szintén nagyon jótékony hatású. A magas rostfogyasztás mindenképpen hasznos, hiszen kiemelkedő jelentőséggel bír a bélrendszeri daganatok megelőzésében.
Az almafogyasztás savtúltengés esetén is ajánlott, mert mérsékli a savkiválasztást, ezáltal védi csontjainkat, és csökkenti a csontritkulás kockázatát. Akit a túlzott savtermelés kínoz, a természetes almasűrítményt is kipróbálhatja. Naponta egy mokkáskanálnyi megvédhet a gyomorfekélytől, és a gyomorrák rizikóját is csökkenti.
A rendszeres almafogyasztás olyan súlyos betegség kockázatát is mérsékli, mint az Alzheimer-kór. Késleltetheti a szellemi leépülés folyamatát, és a kettes-típusú cukorbetegség kialakulását is. Utóbbi a héjban található magas kvercetintartalommal áll összefüggésben.
Szintén a héjban található egy másik, igen értékes vegyülete: az urzolsav. Erről kimutatták, hogy egyfajta testépítő hatással rendelkezik, segíti az izomnövekedést, és erősíti az izmokat, miközben a zsírégetést serkenti.
Nem hiába ajánlott az alma a fogyókúrázóknak is, hiszen jelentősen segítheti a súlycsökkenés mértékét.
Az almafogyasztás a tüdő működésére és a légzőszervrendszerünk egészségére is pozitív hatással bír. Aki rendszeresen eszik almát, csökkentheti az asztma kialakulásának esélyét és a hörgők túlérzékenységének kialakulását.
Ennyi pozitív tulajdonság után nem véletlen, hogy a mai napig vizsgálják az almában rejlő egészségvédő vegyületeket, és úgy tűnik, hogy még sok minden felfedezésre vár.
Szerző: Jáksó Nóra
