A minimálbérrel arányosan nőtt a tartósan betegeket, fogyatékossággal élőket megillető, az adóalapból levonható személyi kedvezmény. Ám az adóbevallásokból kitűnik, hogy ezt a kedvezményt jóval kevesebben veszik igénybe, mint amennyien jogosultak rá, részben mert nincs adóköteles jövedelmük, sokan viszont nem ismerik az idevágó szabályokat, noha a kedvezmény már hosszú ideje érvényben van. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerint a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját személyi kedvezménnyel csökkentheti. A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve [szja-törvény 29/E §], azaz 2024-ben havi 88 900, 2023-ra vonatkozóan pedig havi 77 300 forint.
Ez 2024-ben havi 13 355 (évi 159 600) forint, 2023-ra vonatkozóan havi 11 600 (évi 13 9 200) forint adómegtakarítást jelent.
Az összevont adóalap több jogcímen csökkenthető, ezért fontos tisztázni, hogy az, aki többféle kedvezményre is jogosult, azokat milyen sorrendben vonhatja le.
A sorrend 2023. január 1-jétől a következő:
– négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
– 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
– 30 év alatti anyák kedvezménye,
– személyi kedvezmény,
– első házasok kedvezménye,
– családi kedvezmény.
Ez többek között azt jeleni, hogy az anyák és a 25 éven aluliak a személyi a kedvezményt csak akkor tudják igénybe venni, ha az összevont adóalapba tartozó olyan jövedelmük is van (például bérbeadásból), amelyre a személyi kedvezményt megelőző sorrendű kedvezmény nem vonatkozik.
Kinek jár a személyi kedvezmény?
A személyi kedvezményre az a magánszemély jogosult, aki
– rendelkezik a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. EüM-rendelet alapján kiállított igazolással, vagy
– a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. MT-rendelet szerinti rokkantsági járadékban részesül, vagy
– fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították.
A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a fogyatékos állapot minősítésére vonatkozó előírásokat, illetve a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. kormányrendelet tartalmazza.
