Megvan benne a potenciál, hogy valóban átalakítsa a minket körülvevő világot, de a közelmúlt több más technológiai újdonságához – az elektromos járművekhez, a megújuló energiaforrásokhoz vagy éppen a blokklánchoz – hasonlóan az értékeltségek néha hajlamosak elszakadni a fundamentális adatoktól.
A Fidelity elemzői körbejárták a technológiát és annak kockázatait, és hogy hol látnak vele kapcsolatban befektetési lehetőségeket.
Az elmúlt hónapokban a mesterséges intelligencia (AI, magyar rövidítéssel MI) áll a figyelem középpontjában. A Fidelity egy ideje már követi e technológia fejlődését, és a közelmúltban egy deep dive kutatást is végeztek a téma legismertebb nemzetközi szakértőinek körében.
A generatív mesterséges intelligencia gépi tanulási algoritmusok és konfigurációk segítségével új és eredeti tartalmat hoz létre a meglévő információkból. Az adatok alapján felismeri a mintázatokat és szabályszerűségeket, és ezt a tudást felhasználva az eredetiekhez hasonló, új adatokat hoz létre. Az adatokban található minták alapján új képeket, videókat, zenét, kódot és szöveget képes alkotni. Ez az új tartalom szinte a megtévesztésig élethű lehet.
A generatív mesterséges intelligencia emberi beavatkozás nélkül képes ilyen tartalmakat létrehozni, míg a hagyományos, szabályalapú mesterséges intelligencia emberi beavatkozást igényel a döntéshozatali paraméterek meghatározásához. A generatív mesterséges intelligencia két legfontosabb áttörése a látens diffúziós modellek használata, amelyek automatikusan iterálják az algoritmust, hogy a végeredmény egy valósághű végső kép legyen, valamint a nagy nyelvimodell-transzformátorok megjelenése, melyekkel a számításokat nem sorban, hanem párhuzamosan végzik, így gyorsabb és nagyobb volumenű adatfeldolgozást tesznek lehetővé.
Bár a generatív mesterséges intelligencia jelentős előrelépést jelent, mégsem úgy működik, mint az önálló emberi gondolkodás. Továbbra is a hagyományos mélytanulás (ez a gépi tanulás egyik ága) egy változatának tekinthető, nem pedig a mesterséges általános intelligencia irányába történő, mélyrehatóbb áttörésnek, amelyet olyan filmekben láthatunk, mint a Terminátor, a Mátrix vagy amilyen C-3PO volt a Csillagok háborújában.
Mi a jó és kevésbé jó a generatív AI-ben?
A generatív mesterséges intelligencia kiválóan alkalmas bizonyos feladatok gyors és magas színvonalú elvégzésére, de nem biztos, hogy pontosan és jól végzi el azokat. A legfőbb gyengesége, hogy nem mindig tudja biztosítani az általa előállított tartalom minőségét, pontosságát és eredetiségét. Képes valósághű képeket tervezni, de időnként alapvető hibákat is elkövethet, például két kormánykereket ad egy autónak vagy három lábat egy embernek.
Ebből adódóan a generatív mesterséges intelligencia nem feltétlenül képes felváltani az embert a munkahelyeken. Persze elkerülhetetlenül lesznek olyan munkakörök, amelyekben kevesebb embert kell majd foglalkoztatni, vagy amelyek elavulnak – ilyenek például az ügyfélszolgálatosok, akik többnyire ismétlődő kérdésekkel foglalkoznak, amelyeket nagyrészt automatizálni lehetne a mesterséges intelligenciával. Más munkaköröket viszont továbbfejleszthet a generatív mesterséges intelligencia, például az olyan kreatív feladatokat, mint a videojátékok tervezése, a filmes hátterek fejlesztése, a zenei produceri munka, a számítógépes programozás vagy éppen a szövegírás. Ahogyan a Microsoft Excel a kvantitatív számítási feladatok megoldásának széles körben elterjedt eszközévé vált, a generatív AI a művészeti projektek izgalmas új erőforrásává nőheti ki magát.
A generatív AI piaci szereplői napjainkban
A generatív mesterséges intelligencia ismétlődő feladatok elvégzésére, más feladatok kapcsán pedig kiegészítő erőforrásként történő alkalmazása a termelékenység növekedését eredményezheti. Ez lehetővé tenné, hogy a dolgozók a több hozzáadott értéket tartalmazó feladatokra összpontosíthassanak, és új növekedési lehetőségeket teremthetne, ahogyan a 4G hatására is megjelentek az olyan start-up cégek, mint az Uber, az Airbnb és az Instagram, amelyek mindegyike folyamatos mobilinternet-kapcsolatot igényel. Sok dolgozó életét azonban gyökerestül fel fogja forgatni. Nekik alkalmazkodniuk kell majd, különösen a kreatív iparágakban, például a szerkesztőknek, fordítóknak, marketingeseknek, grafikusoknak és zenei producereknek.
Az online oktatási ágazat zuhanórepülésben van, és az érintett vállalatok elismerik, hogy a mesterséges intelligencia máris hatással van az árbevételükre, de más iparágak is érezni fogják a nyomást. A legjobban azok a munkavállalók járnak, akik megtanulják kihasználni az új technológiát, hogy feladataikat még jobban végezhessék el.
A generatív mesterséges intelligencia új kockázatokat teremthet a szellemi tulajdon megsértése, a plagizálás, az álhírek vagy visszaélésszerű tartalmak terjesztése, a személyazonossággal való visszaélés, valamint a bűnözők általi megtévesztés, a csalás és a manipulációs kísérletek terén. Egyesek még világvége-jellegű forgatókönyvről is beszélnek, amelyben a mesterséges intelligencia az emberiség ellenségévé válik, és a robotkatonák és az AI-rendszerek ellenőrizhetetlenné válnak. Bár ez talán túlzásnak tűnhet, a kockázatra egyes szakértők, például Elon Musk, a Chat-GPT mögött álló OpenAI társalapítója és Geoffrey Hinton, az AI egyik globális úttörője is figyelmeztettek. A vezető AI-vállalatok, köztük a Google, a Microsoft és az OpenAI vezérigazgatói nemrégiben találkoztak az amerikai alelnökkel, hogy megvitassák termékeik biztonságosságát.
Akár valós ez az egzisztenciális AI-kockázat, akár nem, a Fidelity hisz az AI felelős és etikus fejlesztésében, bevezetésében és használatában. Fontosnak tartják, hogy közreműködésükkel a közvélemény minél szélesebb körben megismerje és megvitassa a digitális etikával kapcsolatos kérdéseket, és hogy előmozdítsák a legjobb gyakorlatok és konkrétan a mesterséges intelligenciával kapcsolatos transzparencia területéhez kapcsolódó vállalati kötelezettségvállalások elterjedését. Ennek eredményeképpen az elmúlt évben több mint 100 digitális technológiai vállalattal folytattak párbeszédet a témában.
Egy másik kockázat a verseny területén áll fenn. A mesterséges intelligencia fejlesztése jelentős erőforrásokat igényel, ezek pedig csak az erős anyagi háttérrel bíró szervezeteknek állnak rendelkezésére, így az iparág oligopolisztikussá válhat. Ez versenyszabályozási intézkedéseket tehet szükségessé; az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósága mostanában kezdte meg a mesterséges intelligencia piacának felülvizsgálatát, az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága pedig nemrégiben kijelentette, hogy „intenzíven összpontosít” az iparágra.
Az ágazatot tágabb megfontolások és kockázatok is fenyegetik. A félvezetőipar hatással van a geopolitikai tendenciákra, és viszont: a geopolitikai folyamatok is befolyásolják a félvezetőipart, ennek következtében a kormányok egyre gyakrabban hoznak protekcionista intézkedéseket. A globális ellátási láncok szétválasztása, a near- és a friend-shoring-intézkedések meggátolhatják az adatok és a tehetség áramlását a mesterséges intelligencia területén. A hatóságok kezdik korlátozni az AI-technológiák exportját, és akár azt is megkövetelhetik a vállalatoktól, hogy a jelenleginél több információt hozzanak nyilvánosságra az általuk fejlesztett algoritmusokról. A geopolitikai feszültségek hatással lehetnek a vállalatok és a kutatók szellemi tulajdonának védelmére, ez pedig korlátozhatja az innováció ütemét.
Mindezek a tényezők a politikai kockázat egy újabb dimenziójával bővítik a mesterséges intelligenciába való befektetéseket. Bár ezek a nyomások lassíthatják a fejlődést, nem valószínű, hogy megállítják azt, mivel az AI-innováció globális jelenség, és élvonalában számos régió és ország megtalálható.
Befektetés a generatív AI területén
A mesterséges intelligenciába való befektetés nem annyiból áll, hogy kiválasztjuk a legjobb technológiát, mivel az alapvető hardverelemektől a speciális szoftveres chatbotokig hosszú értékláncból válogathatunk. Egy másik fontos szempont, hogy milyen szintű az egyes vállalatok AI-kitettsége. A Microsoft például jó helyzetben van ahhoz, hogy megragadja a technológiában rejlő lehetőségeket − nagy részesedéssel rendelkezik az OpenAI-ban, már beépítette a ChatGPT-t a keresőmotorjába, és most azt tervezi, hogy az Office-csomagjába is integrálni fogja.
Nem biztos azonban, hogy a Microsoft generatív mesterséges intelligenciából származó többletbevétele olyan nagy lesz, mint amire a piac számít. Ebben a szakaszban a generatív AI nem fog nagy előrelépést jelenteni egy ilyen óriásvállalat számára, és a Google és az Amazon továbbra is félelmetes versenytársak maradnak. Ennek ellenére a Microsoft részvényeinek árfolyama az elmúlt hat hónapban harmadával emelkedett, amit az AI iránti túlzott izgalomnak tulajdonítanak a Fidelity szakértői.
„Fontos, hogy ne csak a generatív mesterséges intelligencia haszonélvezőit, hanem a várakozásokat és az értékeltségeket is szem előtt tartsuk. A Gartner technológiai tanácsadó cég felhívta a figyelmet a technológia terén gyakran megfigyelhető hype-ciklusokra, amelyek során egy újítás sorsa az innovációtól a túlzott lelkesedésen át a kiábrándulásig, majd végül a piacon betöltött valós szerepének és jelentőségének lassú megértéséig jut el. A generatív mesterséges intelligencia egésze még nem érkezett el a túlzott lelkesedés szakaszába, de egy bizonyos ponton valószínűleg ez is bekövetkezik majd, ahogy az út során az ágazat egyes konkrét vállalatainál is előfordulhatnak túlzott lelkesedési hullámok” – mondta el Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.
Rövidebb távon vizsgálva a folyamatokat, az elmúlt évben sok „forró pénz” hajszolta egyre előbbre az AI-hez kapcsolódó címeket, de az érdeklődést nagy részben olyan befektetők generálták, akik csak a témának való kitettséget keresték, és nem a fegyelmezett befektetési keretrendszer alkalmazásával elérhető, hosszú távú hozamra törekedtek. Ez azt jelenti, hogy bár a mesterséges intelligencia előtt még hosszú növekedési időszak állhat, egyes értékpapírok és területek mégis túlértékeltté és kockázatossá válhatnak.
„Véleményem szerint a befektetők akkor járnak a legjobban, ha olyan áralapú megközelítést alkalmaznak, amely a technológiai értéklánc alulértékelt részeire helyezi a hangsúlyt. A félvezetők a mesterséges intelligencia értékláncának olyan szegmensét alkotják, amely véleményem szerint vonzó hozam/kockázat profillal rendelkezik” – tette hozzá Al-Hilal.
Félvezetők: Az AI egyik kulcseleme
A generatív mesterséges intelligencia egyik legfontosabb szűk keresztmetszete a hardverkapacitás. A ChatGPT-t már most is túlterheli a nagy érdeklődés, és a szolgáltatása csúcsidőben lassabb, kapacitását pedig be kell osztani a felhasználók között. Ráadásul a generatív AI modellek a nagyobb méret révén teljesítménynövekedést érhetnek el − így lehet igaz, hogy a 175 milliárd paramétert használó ChatGPT-3 eltörpül a ChatGPT-4 mérete mellett, és ez utóbbi még annál is sokkal nagyobb teljesítményű, mint amit a többletmérete sugall. A generatív AI-modelleknél egyelőre nem tapasztalható a határhaszon csökkenése, és szinte kiáltanak a még nagyobb számítási kapacitás után. Azok a vállalatok, amelyek képesek a számítógépes infrastruktúrát fejleszteni, mind a felhasználók, mind a generatív mesterséges intelligenciát kínálók körében lelkes közönségre találnak.
Az AI teljesítményigényének fő haszonélvezői a félvezetőgyártó vállalatok. Az AI-chipek rendkívül specifikusak: nagy adatmennyiségek feldolgozására és összetett algoritmusok futtatására optimalizálták őket. A generatív AI-chipek alapvetően nem különböznek a hagyományos AI-tól, de a generatív AI-modellek futtatásának számítási követelményei sokkal nagyobbak lehetnek, ezért ezek a chipek nagyobb teljesítményűek vagy specializáltabbak.
Mindez a generatív mesterséges intelligencia számítási igényeit kiszolgáló, magasan fejlett hardveres gyorsító félvezető-komponensek megjelenéséhez vezetett – ilyenek a fejlett központi feldolgozóegységek (CPU), a grafikus feldolgozóegységek (GPU), a programozható kapu-áramkörök (FPGA), a tensor feldolgozó egységek (TPU) és az alkalmazás-specifikus integrált áramkörök (ASIC). Olyan újítások is fejlesztés alatt állnak, mint a neuromorf chipek, amelyeket az emberi agy ihletett, és amelyek számítási feladatokra tervezett, mesterséges szilíciumneuronokat használnak.
Nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy ki gyártja a legjobb félvezetőket, mivel ez az adott alkalmazási területtől függ – a különböző chipek különböző előnyökkel rendelkeznek. A szegmens ráadásul folyamatosan fejlődik, így az okos befektetéshez jó érzékkel tudni kell, merre tart az iparág. Az viszont egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia jelentős növekedést fog előidézni a félvezetőiparban.
A legismertebb ilyen termékek talán az NVIDIA GPU-i, mivel a nagy teljesítményük és hatékonyságuk miatt széles körben alkalmazzák őket mesterségesintelligencia-alkalmazásokban, különösen a mélytanuláshoz kapcsolódóan; ennek eredményeképpen a piaci optimizmus szárnyán gyorsan javult a vállalat minősítése. A félvezetőgyártó vállalatok, pl. az Intel, a Samsung Electronics, az Applied Materials és az ASMPT is profitálhatnak a generatív AI-ból, és értékeltségük vonzóvá is teszi őket.
Az iparág vonzó, de nem árt az óvatosság
A mesterséges intelligencia és a generatív mesterséges intelligencia a technológiai fejlődés izgalmas új területei, amelyekre az elkövetkező években még jelentős növekedés vár. Potenciálisan komoly hozamot kínálhatnak a befektetőknek, akiknek azonban óvatosnak kell lenniük az értékeltségekkel kapcsolatban – néhány céget már túlhype-olnak, ami idővel relatív alulteljesítést eredményezhet.
A befektetőknek azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy az iparág nem mentes a szabályozói és politikai kockázatoktól. A közvélemény általi megítélése is visszaüthet, mivel a mesterséges intelligencia felforgathatja a munkaerőpiacot és egyesekben a sci-fi jellegű, disztópikus AI-világtól való félelmet idézhet elő. A befektetők úgy minimalizálhatják a kockázatokat, hogy alaposan megismerik a technológiát, és a beszállítói lánc alulértékelt részein, például a félvezetőkön belül választanak részvényeket, miközben betartják az értékeltségen alapuló befektetői fegyelmet.
