2022. szeptember 1-jétől jelentősen megváltoztak a katázás jogosultsági feltételei, ami azt eredményezte, hogy a legtöbb addig katás vállalkozó jellemzően átalányadózóként folytatta tovább a tevékenységét.
Maradtak azonban továbbra is katás egyéni vállalkozók, akik kizárólag magánszemélynek számláznak. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy milyen csedre, gyedre számíthat a katás egyéni vállalkozó, akinek 2023-ban születik meg a gyermeke.
Vizsgáljuk meg első körben azt, melyek a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj jogosultsági feltételei és ennek mennyire felelnek meg a katás adózású egyéni vállalkozók. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 40. § (1) szerint:
Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
A 42/A. § (1) bekezdés szerint pedig:
Gyermekgondozási díjra jogosult
a) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,
b) az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,
és a gyermeket saját háztartásában neveli.
Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
