Home Szabadidő Kultúra Milyen csillagászati jelenség lehetett a Betlehemi Csillag?

Milyen csillagászati jelenség lehetett a Betlehemi Csillag?

Egyáltalán csillag volt-e? Egy bibliakutató vizsgálatai a titokzatus objektummal kapcsolatban, mely Krisztushoz vezette a „napkeleti bölcseket”.

Egyáltalán csillag volt-e? Egy bibliakutató vizsgálatai a titokzatus objektummal kapcsolatban, mely Krisztushoz vezette a „napkeleti bölcseket”.  A csoda csillaga, az éjjeli csillag, mely királyi szépségében vezette a bölcseket Nyugat felé, még ma is a  Krisztus Fénye felé vezet minket.  A Máté evangéliumából értesülünk erről, hogy ezek a „királyok” – az eredeti szövegben Μάγοι: mágusok – megláttak valami ragyogó dolgot az éjjeli égen, egy égitestet, mely elvezette őket Jézus születésének a helyére, Betlehembe. De mi is lehetett valójában ez a „csodacsillag”? Colin R. Nicholl, egy bibliakutató megpróbál fényt deríteni erre a csillagászati csodára. A bilbiai írásokat összevetve a csillagászati kutatások eredményeivel, arra jutott, hogy a Betlehemi Csillag valójában egy rendkívüli üstökös. Greg Cootsona, író, tanár, valamint a Tudósok a Gyülekezetekben program vezetője beszélt Nicholl-lal az állításairól a „The Great Christ Comet: Revelaing the True Star of Betlehem c. kiadásában. A következőkben a Colin R. Nicholl-lal készített interjút közöljük:  Bibliakutatóként mi vezette a csillagászat felé?   Ha a bibliai szöveg megértéséhez szükségem van történelmi, földrajzi, vallási, szociológiai, vagy bármilyen más kutatások eredményeire, az én felelősségem megszerezni a szükséges ismereteket. A Máté 2-ből világosan kiderül, hogy a Betlehemi Csillag valódi csillagászati jelenség volt, melyet az ókori Közel-Kelet csillagászai meg is figyeltek. A bibliakutató, ezt olvasván abban érdekelt, hogy megtalálja a jelenséggel kapcsolatos asztronómiai információkat, és pontosan ez az, amit tettem.Az igazi kihívás, hogy épp olyan szigorúan kell legyek a releváns tudományos anyag vizsgálatakor, mint amennyire az vagyok, ha a Bibliát tanulmányozom. Ez bonyolult, de kifizetődő.  Miért riasztja meg legtöbb Bibliakutatót a jelenség mögött álló tudományos valóságok vizsgálata?   Azért, mert ez a saját, speciális területükön kívüli tudományos ismereteket követel. Sokan pedig azért hátrálnak ki ezen kérdés vizsgálata mögött, mert egyszerűen nem hiszik, hogy a bibliai szövegek valós történelmi eseményeket írnak le. A saját tapasztalataim szerint kevés dologgal kapcsolatban hoz elő annyi szkepticizmust a kutatókból, mint a Betlehemi Csillag. De nekünk emlékeznünk kell arra, hogy Máté evangéliuma széles körben elfogadott volt, mint Krisztus-életrajz. Márpedig, amikor egy elfogadott és ismert életrajz a saját megírásának évszázadából választ témát, az általában úgy van megírva, hogy történetileg is pontos legyen. Erről beszélnek az olyan tanulmányok, mint Richars Bauckham Jézus és a szemtanúk c. könyve. Az, ahogyan Máté számot ad Jézus születéséről, kulcselemeiben megegyezik a Lukács evangéliumával, valamint egyéb történelmi feljegyzésekkel. Például, Máté Heródesről készített leírása összeegyeztethető azzal a beszámolóval, melyet az első századi történetíró, Josephus Flavius ad elénk. Innetől kezdve tehát teljes mértékben elfogadható, ha a Máté evnagéliumában foglaltakra, mint történelmi információra tekintünk, következtetésképpen elvárhatjuk, hogy a csillagászat is alátámassza az ő állításait. Bibliakutatóként nem vagyok az a fajta, aki figyelmen kívül hagyja Máté történelmi beszámolóit. Inkább komolyan szeretném venni azokat. Akkor is hajlamos vagyok hinni neki, ha nem feltétlen értem meg elsőre, mit is akar mondani.  Kik voltak a mágusok?   Manapság gyakran úgy hívjuk őket: „napkeleti bölcsek”, de ez nem egy hasznos definíció. Az sem jó, ha úgy gondolunk rájuk, mint filozófusokra. A mágusok valójában kutatók voltak, akiknek fő kutatási területük a csillagászat és a csillagjóslás volt. Ennek szellemében folyamatosan figyelték a csillagokat, bolygókat, üstökösöket és egyéb égi jelenségeket. A mágusok valószínűleg Babilonból származtak. Ez a város úgy ismert, mint az ókori Közel-Kelet csillagászati központja, és a babiloni csillagászok már a Kr.e. 8- század óta tanulmányozták a csillagokat. Minden égi jelenséget megfigyeltek, valamint részletesen feljegyeztek.  Milyen bizonyítékai vannak annak, hogy a Betlehemi Csillag valójában üstökös volt?   Az, hogy a „csillag” megjelenése hirtelen volt, több, mint egy évig látni lehetett, csak akkor nyer értelmet, ha a jelenséget egy szupernóva, vagy egy nagyméretű üstökös okozza. Az, hogy „csillag” meglepte a mágusokat lenyűgöző „felkelésével”, erősen arra utal, hogy üstökösről beszélünk: ez az az égitesttípus, mely ilyen módon viselkedik. (A „felkelés” arra a periódusra utal, mikor az objektum újra felbukkan a horizonton azután, hogy a Nap takarásából kikerült.)  Mindezek után meg kell nézzük a „csillag” viselkedését: csupán néhány hónapig volt látható, napkelettől napnyugat felé mutatott az egész idő alatt, amíg a napkeleti bölcsek utazása tartott. Ez a fajta mozgás csakis akkor lehetséges, ha a megfigyelt égitest a Naprendszerben tartózkodik, viszonylag közel a Földhöz, tehát az egyetlen logikus konklúzió az, hogy a Betlehemi Csillag üstökös volt.  Azt láthatjuk, hogy a mágusok utazásának végén az objektum „megáll” Jézus születésének helye fölött, rámutatva egy bizonyos helyre, ahol a Megváltó tartózkodik. Az újszövetségkutató Craig Keener rámutatott, hogy ezt csakis az üstökösök „tudják” megtenni. Josephus említi, hogy egy üstökös „megállt” Jeruzsálem fölött a Júdeai Háború kezdetekor. Egy másik római történész, Cassius Dio pedig arról beszél, hogy egy másik üstökös hasonló dolgot csinált Róma fölött Kr. e 12-ben. Ezek mind erőteljes bizonyítékok, és több ilyet is bemutatok a könyvemben. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezen állításaimat nem úgy jelentem ki, mint megdönthetetlen dogmákat. Nincsen tudomásom arról, mi lehetett a Betlehemi csillag. Én csupán követem a bizonyítékokat a „csillaggal” kapcsolatban. Mikor megcsináltam az elemzéseket, és megvizsgáltam a csillag profilját és keringését, majd összehasonlítottam azt a történelemben található nagy üstökösökkel, meglepve fedeztem fel, hogy a „Krisztus-üstökös” valóban a legnagyobb, legfényesebb lehetett valamennyi közül.  Ha a Betlehemi Csillag valójában üstökös,, akkor ezentúl „betlehemi üstökös”-nek kéne hívjuk?  Nem. Az ókori világban számos égitest (köztük például a meteorok is), úgy voltak lejegyezve, megnevezve, mint „csillagok”. Valójában, még mindig sokszor hullócsillagnak nevezzük a meteort. Az üstökösöket szintén csillagokként emlegették, mind a görög-római világban (például Plinius és Seneca írásaiban), mind Babilonban.  A Számok Könyvében (Mózes IV), van Bálámnak egy próféciája, amiben „királyi Pálcáról” (jogar) és „csillagról” beszél („Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izraelből.” – ÚF). Az ókori rabbinikus irodalom pedig úgy utal az üstökösökre, mint „jogarcsillagokra”. A Számok Könyvében található „csillag” tehát több, mint valószínű, hogy egy üstököst jelöl.  Hogy tudták a mágusok meghatározni, hogy az, akinek a születését jelzik az egek, az a Messiás?  Számos jele van annak a Máté evangéliumában, hogy a mágusokat leginkább az befolyásolta, amikor látták a “csillag” felemelkedését. Bármilyen jelenségről is lehetett szó ekkor, az biztos, hogy egyértelműen jelezte, hogy a Megváltó megszületett, ezzel motiválva őket, hogy megkeressék és imádják Őt.  Úgy látszik, a bölcsek kikövetkeztették, hogy Bálám jövendölése a „jogarcsillagról” volt a kulcs ahhoz, hogy helyesen értelmezzék ezen üstökös viselkedését. Én egyébként hiszem, hogy a Jelenések 12 elején lefestett kép lehetett az a mennyei jel, mellyel ők is szembesültek („Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony a napba öltözve, és lába alatt a hold, a fején pedig tizenkét csillagból álló korona; várandós volt, és vajúdva, szüléstől gyötrődve kiáltozott.” (Jel 12, 1-2, ÚF). A mágusok szerintem asztrológiai drámát láttak az égen, ahol a Szűz csillagkép játszotta a terhes asszony szerepét, aki „gyermeket szült”, amit pedig az üstökös „játszott el”.  Ez az  égi dráma erősen hasonlít Ézsaiás jövendölésére, ahol arról beszél, hogy a szűz teherbe fog esni, és fiút fog szülni (7,14), valamint a nagy fényességre, mely a sötétségben fog világítani, jelezvén a Messiás érkezését (9, 1-7).  Ami igazán érdekes azonban, az az, hogy a Jelenések 12-re alapozva meg tudjuk határozni az objektum pontos keringési pályáját! Ez tehát azt jelenti, hogy vissza tudunk következtetni, mit csinált az üstökös különböző tartózkodási helyein. Ha pedig mindezt betáplálod egy planetárium szoftverébe, akkor felfedezel egy mintát, mely tökéletesen megegyezik a Máté 2 feljegyzéseivel. Na ez az, ami igazán érdekes!  Amit a mágusok csináltak, az nem volt irracionális. Itt nem egy fajta különös, misztikus sztorit láthatunk, egy észlelhető, tudományosan vizsgálható eseményt. Ha ott lettünk volna a mágusokkal, és láttuk volna, amit ők láttak, mi is elindultunk volna velük Júdeába. Amit az üstökös „tett”, az téged is bevont volna az események sodrába. Ugyanis ez az objektum felfedte Jézus kilétét. Kényszerítette a mágusokat, hogy az események részeseivé váljanak. Az érdekes az, hogy későbbi források szerint ezek a mágusok feladták a csillagjóslást, hogy követhessék Krisztust. Azután, hogy megtapasztaltad azt, amit ők, megértenéd te is, miért tették meg ezt.  Hogyan segít az ön könyve értékelni Krisztus születésének a jelentőségét?  Először is, a könyvem hitelesíti Máté beszámolóját a Születéstörténet kapcsán, mint történelmileg hiteles dokumentumot. Másodszor, hitelesíti Jézust, mint a megjövendölt Messiást. Fontos rájönnünk, hogy nincsen egy ókori forrás sem, amely egy ilyen különleges üstököst ki tudott volna magától találni – egyszerűen nem volt az akkor élőknek elegendő tudásuk ehhez.  Szóval, a könyv mind a keresztényeknek, mind a világnak szól, ugyanis minden emberi lény szembekerül életében legalább egyszer Krisztussal, és az Ő Messiás-voltának isteni megerősítésével. Krisztus szolgálati ideje alatt tett követelései, kijelentései magasztosak – hiszen Ő volt a Messiás, a fény, melyet Ézsaiás megjövendölt. Figyelemreméltó, hogy ez az üstökös ugyanezt a kijelentést tette. Egy nagyszerű együttállást fedezhetünk fel, a között, ahogy Jézus kijelenti önmagát, s ahogy a menny is kijelentést tesz Róla.  Hozzátenném, hogy az üstökös erőteljes fénye előrevetíti Krisztus személyének és szolgálatának fényességét. Beszél a mi generációnkhoz is, biztosítva minket, hogy  az, Akinek a születését megjövendölte, teljesen helyre fogja állítani földi királyságát.  A Betlehemi Csillag aláhúzza Isten uralmát a mindenség fölött. Ez a nagy égi jelenség, mely Krisztus születésekor lejátszódott, tökéletesen alkalomhozillő volt. Ez magába foglalja az objektum méretét, alakját, keringési pályáját, valamint kémiai összetételét is. És abba belegondolni, hogy mindez már előre el volt tervezve a Naprendszer születésekor – igazán lenyűgöző.  A 21. századi ember szemszögéből már értékelni tudjuk, hogy Isten így mutatta ki uralmát a csillagok és az egész univerzum fölött.  Hogyan változtathatja meg Betlehemi Csillag mögött álló igaz történet a karácsony ünnepe alatt Krisztus felé kimutatott imádatunk módját?  Ha a mágusok útját végigjárod, érzed a történetükben rejlő erőt. Az utazás végén pedig szemtől szembe kerülsz a Megváltóval. A történet elvezet téged oda, hogy felismerjed, ki is volt Krisztus valójában, és mennyire hatalmas Ő. És mégis, ez a hatalom egy kisgyermek gyönyörű egyszerűségében mutatkozik meg – ez a Megtestesülés Misztériuma.  A nagyszerű égi csoda egyidejűleg jelent ki és rejt el dolgokat az emberek előtt. Nem mindenki fogja megérteni, aki az égre néz.  Például Heródes, a rabbik, és a júdeai emberek nem értették meg az üzenetet , pedig ott volt a szemük előtt. Ez a titokzatossága és a szépsége a megváltás nagyszerű tervének, és a csodája annak, mit tett az Isten Krisztusban.  Ha a Betlehemi Csillagról, mint üstökösről gondolkozunk, az átformáló. Elveti a Karácsony szentimentális mázát, és visszahozza a történet eredeti jelentését, erejét, és hitelességét. Hirtelen felismerjük, hogy mindez történelem. Valami, ami a valóságban is megtörtént. És a mágusok, akik Júdeába utaztak, valódi emberek vannak, túltöltekezve azzal, amit láttak.  Nekünk is túl kell a látottakkal, hallottakkal töltekeznünk, még jobban, mint a mágusoknak, mert mi már képesek vagyunk felismerni, mit is tett az Úr, hogy bemutassa ezt a csodálatos mennyei jelenést, mely Krisztus születésére mutat. Ezt megismerve, többet nem lehetünk ugyanazok, mint akik voltunk…  Orientalista.hu- Crusader (Forrás: Kaldaya.net)

A csoda csillaga, az éjjeli csillag, mely királyi szépségében vezette a bölcseket Nyugat felé, még ma is a  Krisztus Fénye felé vezet minket.

A Máté evangéliumából értesülünk erről, hogy ezek a „királyok” – az eredeti szövegben Μάγοι: mágusok – megláttak valami ragyogó dolgot az éjjeli égen, egy égitestet, mely elvezette őket Jézus születésének a helyére, Betlehembe. De mi is lehetett valójában ez a „csodacsillag”? Colin R. Nicholl, egy bibliakutató megpróbál fényt deríteni erre a csillagászati csodára. A bilbiai írásokat összevetve a csillagászati kutatások eredményeivel, arra jutott, hogy a Betlehemi Csillag valójában egy rendkívüli üstökös. Greg Cootsona, író, tanár, valamint a Tudósok a Gyülekezetekben program vezetője beszélt Nicholl-lal az állításairól a „The Great Christ Comet: Revelaing the True Star of Betlehem c. kiadásában. A következőkben a Colin R. Nicholl-lal készített interjút közöljük:

Bibliakutatóként mi vezette a csillagászat felé?

Ha a bibliai szöveg megértéséhez szükségem van történelmi, földrajzi, vallási, szociológiai, vagy bármilyen más kutatások eredményeire, az én felelősségem megszerezni a szükséges ismereteket. A Máté 2-ből világosan kiderül, hogy a Betlehemi Csillag valódi csillagászati jelenség volt, melyet az ókori Közel-Kelet csillagászai meg is figyeltek. A bibliakutató, ezt olvasván abban érdekelt, hogy megtalálja a jelenséggel kapcsolatos asztronómiai információkat, és pontosan ez az, amit tettem.Az igazi kihívás, hogy épp olyan szigorúan kell legyek a releváns tudományos anyag vizsgálatakor, mint amennyire az vagyok, ha a Bibliát tanulmányozom. Ez bonyolult, de kifizetődő.

Miért riasztja meg legtöbb Bibliakutatót a jelenség mögött álló tudományos valóságok vizsgálata?

Azért, mert ez a saját, speciális területükön kívüli tudományos ismereteket követel. Sokan pedig azért hátrálnak ki ezen kérdés vizsgálata mögött, mert egyszerűen nem hiszik, hogy a bibliai szövegek valós történelmi eseményeket írnak le. A saját tapasztalataim szerint kevés dologgal kapcsolatban hoz elő annyi szkepticizmust a kutatókból, mint a Betlehemi Csillag. De nekünk emlékeznünk kell arra, hogy Máté evangéliuma széles körben elfogadott volt, mint Krisztus-életrajz. Márpedig, amikor egy elfogadott és ismert életrajz a saját megírásának évszázadából választ témát, az általában úgy van megírva, hogy történetileg is pontos legyen. Erről beszélnek az olyan tanulmányok, mint Richars Bauckham Jézus és a szemtanúk c. könyve.

Az, ahogyan Máté számot ad Jézus születéséről, kulcselemeiben megegyezik a Lukács evangéliumával, valamint egyéb történelmi feljegyzésekkel. Például, Máté Heródesről készített leírása összeegyeztethető azzal a beszámolóval, melyet az első századi történetíró, Josephus Flavius ad elénk. Innetől kezdve tehát teljes mértékben elfogadható, ha a Máté evnagéliumában foglaltakra, mint történelmi információra tekintünk, következtetésképpen elvárhatjuk, hogy a csillagászat is alátámassza az ő állításait. Bibliakutatóként nem vagyok az a fajta, aki figyelmen kívül hagyja Máté történelmi beszámolóit. Inkább komolyan szeretném venni azokat. Akkor is hajlamos vagyok hinni neki, ha nem feltétlen értem meg elsőre, mit is akar mondani.

Kik voltak a mágusok?

Manapság gyakran úgy hívjuk őket: „napkeleti bölcsek”, de ez nem egy hasznos definíció. Az sem jó, ha úgy gondolunk rájuk, mint filozófusokra. A mágusok valójában kutatók voltak, akiknek fő kutatási területük a csillagászat és a csillagjóslás volt. Ennek szellemében folyamatosan figyelték a csillagokat, bolygókat, üstökösöket és egyéb égi jelenségeket. A mágusok valószínűleg Babilonból származtak. Ez a város úgy ismert, mint az ókori Közel-Kelet csillagászati központja, és a babiloni csillagászok már a Kr.e. 8- század óta tanulmányozták a csillagokat. Minden égi jelenséget megfigyeltek, valamint részletesen feljegyeztek.

Milyen bizonyítékai vannak annak, hogy a Betlehemi Csillag valójában üstökös volt?

Az, hogy a „csillag” megjelenése hirtelen volt, több, mint egy évig látni lehetett, csak akkor nyer értelmet, ha a jelenséget egy szupernóva, vagy egy nagyméretű üstökös okozza. Az, hogy „csillag” meglepte a mágusokat lenyűgöző „felkelésével”, erősen arra utal, hogy üstökösről beszélünk: ez az az égitesttípus, mely ilyen módon viselkedik. (A „felkelés” arra a periódusra utal, mikor az objektum újra felbukkan a horizonton azután, hogy a Nap takarásából kikerült.)

Mindezek után meg kell nézzük a „csillag” viselkedését: csupán néhány hónapig volt látható, napkelettől napnyugat felé mutatott az egész idő alatt, amíg a napkeleti bölcsek utazása tartott. Ez a fajta mozgás csakis akkor lehetséges, ha a megfigyelt égitest a Naprendszerben tartózkodik, viszonylag közel a Földhöz, tehát az egyetlen logikus konklúzió az, hogy a Betlehemi Csillag üstökös volt.

Azt láthatjuk, hogy a mágusok utazásának végén az objektum „megáll” Jézus születésének helye fölött, rámutatva egy bizonyos helyre, ahol a Megváltó tartózkodik. Az újszövetségkutató Craig Keener rámutatott, hogy ezt csakis az üstökösök „tudják” megtenni. Josephus említi, hogy egy üstökös „megállt” Jeruzsálem fölött a Júdeai Háború kezdetekor. Egy másik római történész, Cassius Dio pedig arról beszél, hogy egy másik üstökös hasonló dolgot csinált Róma fölött Kr. e 12-ben. Ezek mind erőteljes bizonyítékok, és több ilyet is bemutatok a könyvemben.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ezen állításaimat nem úgy jelentem ki, mint megdönthetetlen dogmákat. Nincsen tudomásom arról, mi lehetett a Betlehemi csillag. Én csupán követem a bizonyítékokat a „csillaggal” kapcsolatban. Mikor megcsináltam az elemzéseket, és megvizsgáltam a csillag profilját és keringését, majd összehasonlítottam azt a történelemben található nagy üstökösökkel, meglepve fedeztem fel, hogy a „Krisztus-üstökös” valóban a legnagyobb, legfényesebb lehetett valamennyi közül.

Ha a Betlehemi Csillag valójában üstökös,, akkor ezentúl „betlehemi üstökös”-nek kéne hívjuk?

Nem. Az ókori világban számos égitest (köztük például a meteorok is), úgy voltak lejegyezve, megnevezve, mint „csillagok”. Valójában, még mindig sokszor hullócsillagnak nevezzük a meteort. Az üstökösöket szintén csillagokként emlegették, mind a görög-római világban (például Plinius és Seneca írásaiban), mind Babilonban.

A Számok Könyvében (Mózes IV), van Bálámnak egy próféciája, amiben „királyi Pálcáról” (jogar) és „csillagról” beszél („Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izraelből.” – ÚF). Az ókori rabbinikus irodalom pedig úgy utal az üstökösökre, mint „jogarcsillagokra”. A Számok Könyvében található „csillag” tehát több, mint valószínű, hogy egy üstököst jelöl.

Hogy tudták a mágusok meghatározni, hogy az, akinek a születését jelzik az egek, az a Messiás?

Számos jele van annak a Máté evangéliumában, hogy a mágusokat leginkább az befolyásolta, amikor látták a “csillag” felemelkedését. Bármilyen jelenségről is lehetett szó ekkor, az biztos, hogy egyértelműen jelezte, hogy a Megváltó megszületett, ezzel motiválva őket, hogy megkeressék és imádják Őt.

Úgy látszik, a bölcsek kikövetkeztették, hogy Bálám jövendölése a „jogarcsillagról” volt a kulcs ahhoz, hogy helyesen értelmezzék ezen üstökös viselkedését. Én egyébként hiszem, hogy a Jelenések 12 elején lefestett kép lehetett az a mennyei jel, mellyel ők is szembesültek („Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony a napba öltözve, és lába alatt a hold, a fején pedig tizenkét csillagból álló korona; várandós volt, és vajúdva, szüléstől gyötrődve kiáltozott.” (Jel 12, 1-2, ÚF). A mágusok szerintem asztrológiai drámát láttak az égen, ahol a Szűz csillagkép játszotta a terhes asszony szerepét, aki „gyermeket szült”, amit pedig az üstökös „játszott el”.  Ez az  égi dráma erősen hasonlít Ézsaiás jövendölésére, ahol arról beszél, hogy a szűz teherbe fog esni, és fiút fog szülni (7,14), valamint a nagy fényességre, mely a sötétségben fog világítani, jelezvén a Messiás érkezését (9, 1-7).

Ami igazán érdekes azonban, az az, hogy a Jelenések 12-re alapozva meg tudjuk határozni az objektum pontos keringési pályáját! Ez tehát azt jelenti, hogy vissza tudunk következtetni, mit csinált az üstökös különböző tartózkodási helyein. Ha pedig mindezt betáplálod egy planetárium szoftverébe, akkor felfedezel egy mintát, mely tökéletesen megegyezik a Máté 2 feljegyzéseivel. Na ez az, ami igazán érdekes!

Amit a mágusok csináltak, az nem volt irracionális. Itt nem egy fajta különös, misztikus sztorit láthatunk, egy észlelhető, tudományosan vizsgálható eseményt. Ha ott lettünk volna a mágusokkal, és láttuk volna, amit ők láttak, mi is elindultunk volna velük Júdeába. Amit az üstökös „tett”, az téged is bevont volna az események sodrába. Ugyanis ez az objektum felfedte Jézus kilétét. Kényszerítette a mágusokat, hogy az események részeseivé váljanak. Az érdekes az, hogy későbbi források szerint ezek a mágusok feladták a csillagjóslást, hogy követhessék Krisztust. Azután, hogy megtapasztaltad azt, amit ők, megértenéd te is, miért tették meg ezt.

Hogyan segít az ön könyve értékelni Krisztus születésének a jelentőségét?

Először is, a könyvem hitelesíti Máté beszámolóját a Születéstörténet kapcsán, mint történelmileg hiteles dokumentumot. Másodszor, hitelesíti Jézust, mint a megjövendölt Messiást. Fontos rájönnünk, hogy nincsen egy ókori forrás sem, amely egy ilyen különleges üstököst ki tudott volna magától találni – egyszerűen nem volt az akkor élőknek elegendő tudásuk ehhez.

Szóval, a könyv mind a keresztényeknek, mind a világnak szól, ugyanis minden emberi lény szembekerül életében legalább egyszer Krisztussal, és az Ő Messiás-voltának isteni megerősítésével. Krisztus szolgálati ideje alatt tett követelései, kijelentései magasztosak – hiszen Ő volt a Messiás, a fény, melyet Ézsaiás megjövendölt. Figyelemreméltó, hogy ez az üstökös ugyanezt a kijelentést tette. Egy nagyszerű együttállást fedezhetünk fel, a között, ahogy Jézus kijelenti önmagát, s ahogy a menny is kijelentést tesz Róla.

Hozzátenném, hogy az üstökös erőteljes fénye előrevetíti Krisztus személyének és szolgálatának fényességét. Beszél a mi generációnkhoz is, biztosítva minket, hogy  az, Akinek a születését megjövendölte, teljesen helyre fogja állítani földi királyságát.

A Betlehemi Csillag aláhúzza Isten uralmát a mindenség fölött. Ez a nagy égi jelenség, mely Krisztus születésekor lejátszódott, tökéletesen alkalomhozillő volt. Ez magába foglalja az objektum méretét, alakját, keringési pályáját, valamint kémiai összetételét is. És abba belegondolni, hogy mindez már előre el volt tervezve a Naprendszer születésekor – igazán lenyűgöző.  A 21. századi ember szemszögéből már értékelni tudjuk, hogy Isten így mutatta ki uralmát a csillagok és az egész univerzum fölött.

Hogyan változtathatja meg Betlehemi Csillag mögött álló igaz történet a karácsony ünnepe alatt Krisztus felé kimutatott imádatunk módját?

Ha a mágusok útját végigjárod, érzed a történetükben rejlő erőt. Az utazás végén pedig szemtől szembe kerülsz a Megváltóval. A történet elvezet téged oda, hogy felismerjed, ki is volt Krisztus valójában, és mennyire hatalmas Ő. És mégis, ez a hatalom egy kisgyermek gyönyörű egyszerűségében mutatkozik meg – ez a Megtestesülés Misztériuma.

A nagyszerű égi csoda egyidejűleg jelent ki és rejt el dolgokat az emberek előtt. Nem mindenki fogja megérteni, aki az égre néz.  Például Heródes, a rabbik, és a júdeai emberek nem értették meg az üzenetet , pedig ott volt a szemük előtt. Ez a titokzatossága és a szépsége a megváltás nagyszerű tervének, és a csodája annak, mit tett az Isten Krisztusban.

Ha a Betlehemi Csillagról, mint üstökösről gondolkozunk, az átformáló. Elveti a Karácsony szentimentális mázát, és visszahozza a történet eredeti jelentését, erejét, és hitelességét. Hirtelen felismerjük, hogy mindez történelem. Valami, ami a valóságban is megtörtént. És a mágusok, akik Júdeába utaztak, valódi emberek vannak, túltöltekezve azzal, amit láttak.

Nekünk is túl kell a látottakkal, hallottakkal töltekeznünk, még jobban, mint a mágusoknak, mert mi már képesek vagyunk felismerni, mit is tett az Úr, hogy bemutassa ezt a csodálatos mennyei jelenést, mely Krisztus születésére mutat. Ezt megismerve, többet nem lehetünk ugyanazok, mint akik voltunk…

Forrás: Orientalista.hu

Exit mobile version
Megszakítás