Tavaszra felszámolják az Égei-tengeren található illegális migránstáborokat.
Harminchétezer sátrazó bevándorlót zárt táborokba szállítanak, felgyorsítják a menedékkérelmi eljárásokat, és szűkítik a civil szervezetek működési kereteit. A bejelentés része annak az átfogó programnak, melyet a júliusban választást nyert Új Demokrácia konzervatív kormánya hirdetett meg. A program célja az illegális bevándorlók kontrollálása és a migrációs nyomás csökkentése.
Görögország úgy tűnik, végre felvette a harcot az Égei-tengeri szigetvilágot élhetetlené tevő áradattal szemben és szigorít a szabályokon. Olaszország ezzel ellentétben enyhíteni és módosítani kívánja a migrációs törvényeket. A terv szerint csökkentik az olaszországi partokra migránsokkal érkező hajókra korábban kivetett szankciókat, és visszaállítják az ideiglenes humanitárius menekültstátusz intézményét, amelyet Matteo Salvini belügyminisztersége idején szüntettek meg.
A Salvini-féle migrációs törvények módosítását az olasz belügyminiszter jelentette be még szerdán. Luciana Lamorgese jelenlegi belügyminiszter csökkenteni akarja az olaszországi partokra migránsokkal érkező hajókra korábban kivetett szankciókat, és
eltörölni a humanitárius menedékkérelmi rendszer szigorítását.
A humanitárius segítségnyújtás értelmében, ha a tengeren hánykolódik egy hajó, fedélzetén több emberrel, azzal valamit tenni kell, hiszen nem lehet a sorsukra hagyni őket – fogalmazott Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő az M1 Szemtől Szembe című műsorában. A szakértő arra az esetre gondolt, amikor vasárnap egy 170 fős hajó borult fel Lampedusánál. Megjegyezte, ha azonban minden hajót kimentenek, akkor ez arra ösztönözheti a többieket, hogy őket is megmentik, így egyre többen indulhatnak útnak.
Nehéz megtalálni az egyensúlyt
Úgy véli, ebben a kérdésben nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, hiszen gyakorlatilag csak két megoldás létezik. Matteo Salvini abba az irányba mozdult el, hogy nem akar beengedni bevándorlókat, ezért azt üzente feléjük, hogy ne is próbálkozzanak Olaszország felé jönni. A másik irány szerint ki kell menteni azokat, akik a tengeren hánykolódnak, de ez sem jelent meghívót Olaszország területére – jegyezte meg.
A bevándorlók jelenleg versenyt futnak az idővel, hiszen pontosan tudják, hogy nemsokára megalakul az új Európai Bizottság, amely több változtatást is ígért, beleértve a migráció kérdését is – erről beszélt Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Az sem tántorítja el őket, hogy egyre hidegebb van, ami már a Földközi-tengeren is érezhető, nekik most csak az számít, hogy még
bejussanak az EU területére a jelenlegi vezetés alatt.
Horváth József említést tett az Iszlám Állam európai, visszatoloncolt katonáiról is, akik rendkívül nagy biztonsági kockázatot jelentenek. Úgy fogalmazott, hogy ezek az emberek azok után, amin átmentek, szinte kiélesített kézigránátként viselkednek. A migráció pedig ezenfelül is sok biztonsági problémát vet fel, Svédországban a közép-afrikai és albán bandák háborúkat vívnak a terület felosztásáért – jegyezte meg.
A napokban arról is szóltak a hírek, hogy Dánia nem bír a Svédországból átáramló – többségében muszlim szervezett bűnözői – csoportokkal, és miután a dél-svédországi Malmöben a közelmúltban elszabadult a pokol a gyilkosságok és robbantások miatt, ezért a Koppenhágát Malmövel összekötő hídon határállomást állítottak fel. Dánia az 1950-es évek óta először kényszerült ezen lépések megtételére.
De nem csak Dánia, hanem egyre több ország dönt úgy, hogy szigorít a határellenőrzéseken, ehhez képest Róma most arról beszél, hogy megnyitja a kapuit. Ez némiképp ellenkezik a demokrácia elveivel, hiszen erről a római állampolgárokat nem kérdezték meg – jelentette ki Horváth József, hozzátéve, valószínűleg a demokrácia játékszabályait játszották ki abban is, hogy kormányon tudtak maradni, hiszen bár többségük van a parlamentben, de a társadalmi támogatottság ennél jóval kevesebb.
Az, hogy egyre több bevándorló érkezik az olasz partokon, azt eredményezi, hogy a tengeri nyomás áthelyeződik a balkáni térségre is. Horváth József szerint ez vezethetett oda, hogy egyre több bevándorló érkezik Magyarország déli határához, illetve a magyarkanizsai esetet is ehhez a jelenséghez kapcsolná.
A horvátok is szigorúan lépnek fel
Hozzátette, korábban a horvát-bosnyák határra is nagyon sok illegális bevándorló érkezett és próbálkozott a határátlépéssel. Horvátország azonban szintén egyre erősebben lép fel a migránsokkal szemben, sőt már fegyvert is bevetettek, így ezek a történések is arra ösztönözhetik a bevándorlókat, hogy más útvonalakon próbálkozzanak, mint például Románia vagy Magyarország.
Gyarmati István a török elnök ígéretéről – mely szerint megnyitja a kapuit a bevándorlók előtt – is szót ejtett. Véleménye szerint hiába a fenyegetés, a török elnök is pontosan tudja, ha beváltaná ígéretét, akkor
ugrana az a több milliárd euró, amelyet az EU fizet neki,
hogy féken tartsa a bevándorlókat. Arra azonban pont elég, hogy Európa továbbra is részt vegyen az anyagi támogatásban, mert valóban tart attól, hogy Recep Tayyip Erdogan beváltja szavait. Gyarmati István szerint célszerű lenne kettéválasztani az emberi jogi aggodalmakat, elveket és a stratégiai érdekeket Törökországgal kapcsolatban.
A világ legnagyobb demokráciája, az Egyesült Államok is évtizedek óta szövetségese Szaúd-Arábiának – mondta. Arra is figyelmeztetett, az etnikai, genetikai alapú megkülönböztetés rasszizmus, az viszont nem, ha civilizációs jellemzők alapján kezelnek embercsoportokat, hiszen vannak, akik más kontinensekről az erőszak kultúráját hozzák magukkal Európába.
hirado, M1, Hirmagazin.eu
