forrás: CsP/hirado.hu
Idén ünnepli építésének 450. évfordulóját a budapesti Király fürdő. Az omladozó falak között valódi kincs rejlik, ám ahhoz, hogy ismét mindent beragyogjon, még jó pár évet kell várniuk a fürdőzőknek.
Nem éppen kellemes a látvány, amely a Fő utcában tárul elénk a Király fürdőhöz közeledve. Omladozó falak, hiányzó vakolat, kopott ablakkeretek – festett már jobban is a budapesti török fürdők legkisebb tagja. Nagyobb testvérei már mindannyian átestek a renováláson, így teljesen megújulva várja a fürdőzőket a Császár és a Rudas, a Rác viszont jogi csatározások miatt még mindig nem nyithatott ki. Ennek alapján előbb-utóbb a Királyra is sor kerül, jelen állás szerint inkább utóbb, de ne szaladjunk ennyire előre.
A Király gyógyfürdő a Vízivárosban. MTI Fotó: Soós Lajos
Ostrom alatt fürdőzni akartak
Az idén születésnapos fürdő építését a török hódoltság ideje alatt 1565-ben Arszlán budai pasa kezdte el, majd utódja, Szokoli Musztafa fejezte be. Az oszmánok több fürdőt is építettek Budán, ám valamennyi a városfalon kívül helyezkedett el, így egy esetleges ostrom során a pasa és köre nem tudott volna fürdőzni. Erre kínált megoldást a Király megépítése, amelybe saját vízbázis híján a Lukács környékéről vörösfenyőből készült vezetékeken szállították a termálvizet.
Buda visszafoglalása után a gyógyfürdő a König (király) család birtokába került, innen a ma is ismert elnevezése. A korábbi barokk átépítések után az 1800-as években klasszicista épületszárnnyal is bővült a komplexum, a második világháborús pusztítás után pedig szocialista realista stílusban építették újjá. A fürdőt ezen stílusok együttese teszi ma is egyedivé, az 1950-es évekbeli utolsó teljes felújítás óta azonban folyamatosan romlik az állapota.
Messze még a sor vége
Ennek ellenére a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. adatai szerint a fürdő látogatottsága az elmúlt években folyamatosan nőtt. Míg 2012-ben körülbelül 53 ezren keresték fel, addig tavaly már közel 79 ezren, idén pedig várhatóan még többen. Még így sem tartozik azonban a leglátogatottabb gyógyfürdők közé, a Széchenyit 1,3 millió vendég keresi fel évente, a Lukácsban, a Gellértben és Rudasban pedig 300-500 ezren fordulnak meg. Talán ez is az oka annak, hogy renoválást tekintve a sor végére került a Fő utcai fürdő.
– A projekt elvi építési engedéllyel rendelkezik, de a jelenlegi tervek szerint csak 2019-ben kezdődnek meg a munkálatok. Nagyjából 13-15 hónapig tartanak majd, ez idő alatt a fürdő zárva lesz – közölte a hirado.hu-val Szőke László, a BGYH vezérigazgatója.
Most jöhetnének a törökök
A mostani elképzelések szerint a külső-belső rekonstrukció során mind a török, mind a barokk, mind a klasszicista épületrész felújítják, a meglévő medencéket pedig korszerűsítik. Új, nyitott élménymedencét építenek a klasszicista belső udvarba, és egy kisebb, fedett úszómedencét a lebontandó régi gépház helyére. Külön szauna világot alakítanak ki, az elfolyó, használt meleg víz hőjét pedig felhasználják majd a fürdő fűtésére.
A felújítási és bővítési munkálatok költségei várhatóan 1,5-2 milliárd forintra rúgnak majd. Hogy ezt ki finanszírozza, azt még nem lehet tudni. Az elmúlt években a külügy közvetítésével voltak tárgyalások arról, hogy Törökország is támogatja a munkálatokat, mint határain kívüli török műemléki felújítást. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közlése szerint ugyanakkor jelenleg nem folynak ezzel kapcsolatos egyeztetések. A finanszírozás kapcsán megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
