forrás: Helyi Híradók
Felhatalmazás híján a NATO nem szállhat be a migrációs válság kezelésébe; erre csak akkor kerülhetne sor, ha a szövetség valamelyik tagállamát fegyveres támadás érné. Míg az EU hadereje gyenge, döntéshozatala pedig gyakorlatilag csődöt mondott, a nagyágyúnak számító Oroszország már hozzálátott a rendcsináláshoz. Szíria ügyét Putyin vette kézbe, földi csapatokat még nem küld, de egyre több fegyverrel támogatja Aszad elnököt az Iszlám Állam ellen.
A migrációs hullám hetek, hónapok alatt rávilágított az Európai Unió és a schengeni rendszer gyengeségeire; az unió egyelőre nem talál megfelelő választ a bevándorlási válságra, egységes álláspont pedig még a horizonton sem látszik.
Sokan érzik ma úgy Magyarországon, hogy hazánk magára maradt, hogy az EU messze nem olyan erős, mint amilyennek hittük. Ezután magát adja a kérdés: vajon a biztonságunkat garantáló másik szövetség, a NATO szintén ennyire megosztott és döntésképtelen? Számíthatunk-e az Észak-atlanti Szerződés haderejére egy fegyveres konfliktusban?
Egy nyílt fegyveres támadás esetén a NATO megvédené tagállamait, de arra ne számítsunk, hogy a migrációs válság rendezésébe beszáll a szervezet, bármekkora biztonsági kockázatot is jelentenek az Európába vándorló tömegek – mondta el a Helyi Híradók kérdésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
A NATO-nak erre nincs felhatalmazása, és „a migráció elleni harcot” közvetlenül nem is lehet erőből, fegyverekkel megvívni – tette hozzá. A szakember szerint a NATO legfőbb ereje, az Egyesült Államok amúgy sem tervez beavatkozni az európai eseményekbe, emellett a legelvetemültebb terrorszervezet, még az Iszlám Állam sem támadná meg közvetlenül a szövetséget.
Nógrádi György szerint a Nyugat-Európa védelmére létrehozott NATO elvesztette eredeti feladatkörét, jó ideje „új helyét keresi”. A Szovjetunió széthullásával megszűnt a főellenség, és a NATO-nak azóta sem sikerült megtalálnia, hogy milyen célokért, és kik ellen kellene fellépnie. A NATO-t 1949-ben 12 ország alapította, de az elmúlt 15 évben a szövetség „felhígult”, politikai és nem katonai alapon bővítették, ma már 28 tagállama van – idézte fel a szakértő. További jelentős fejlemény, hogy a 2008-as gazdasági válság óta az Európai Unió csökkentette katonai kiadásait; amit jól mutat, hogy míg a 90-es években a NATO költségvetésének 50 százalékát adta az USA, ma már a kiadások 74 százalékát állja.
Kevés európai politikus merné ezt kimondani, de katonailag egy nagyobb konfliktust önerőből az unió már nem tudna megoldani. Ez bebizonyosodott a délszláv háború idején is, akkor is csak az Egyesült Államok vezette NATO-beavatkozás tudta megállítani a vérontást – tért ki rá Nógrádi György. A bővítéssel azonban a NATO is gyengült, ma már minden konfliktushelyzetben megosztott.
Jó példa erre az ukrajnai helyzet, melyben egyes tagállamok, például az Egyesült Királyság a keményvonalas, amerikai álláspontot osztják, és a beavatkozás felé hajlanak, míg mások, például Németország a politikai megoldásokat szorgalmazzák.
A migrációs válság megmutatta, hogy az EU döntéshozatala kínzóan lassú, de mialatt Európa tűnődik, a világpolitika főszereplői valódi megoldásokban gondolkodnak. Fontos egyezségek születhetnek a hétfőn kezdődő ENSZ közgyűlésen New Yorkban, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan nemzetközi koalíció megalapítását kéri majd az Iszlám Állam megdöntésére. Putyint nem köti az európai széplelkűség, ütőképes haderő felett rendelkezik, így a válság rendezése érdekében megeshet, hogy megkapja a nemzetközi szervezet jóváhagyását. Sőt, ha az elnök ügyesen sakkozik, akár az ukrajnai konfliktus miatt Oroszország ellen bevezetett szankciók egy részét is feloldhatják.
