forrás: hirado.hu
Olvasói levelek nyomán három olyan helyszínen járt a hirado.hu, ahol sok migráns fordult meg az elmúlt időszakban. Nem a pályaudvarokon, hanem parkokban és mellékutcákban. Mindenhol azt panaszolták, hogy a menekültek szemetet hagynak az utcán, sokszor ott végzik dolgukat. Mégsem gyűlölettel, inkább megértéssel és segítő szándékkal találkoztunk.
Közel-keleti zene és müezzin hangja szűrődik ki egy borbélyüzletből. Tucatnyian várnak hajvágásra Kenan fodrászata előtt. A jó kedvű társaság beszélgetéssel üti el az időt. Jól ismerik egymást, pedig nem törzsvendégek. Menekültek. A szalon nem a mesés keleten, hanem a Keleti pályaudvar közelében, a Garay utcában van.
Ha a Baross tértől a környező mellékutcák felé vesszük az irányt, nagyobb migránscsoportok gyülekeztek azoknál a boltoknál, amelyeket közel-keletiek vezetnek, de többen ácsorognak a Bethlen Gábor utcában az egyik okostelefonokat árusító bolt kirakatánál is. „Engem is zavar, hogy ennyien vannak, de mióta megjelentek legalább jobban megy a bolt” – mondja az eladó.
A közeli ruhaboltban már közlékenyebbek. Úgy saccolják 20 százalékkal nőtt a forgalmuk nyár óta. „Nem gazdagodtam meg a menekültek révén, de most jól megy bolt. A teljes igazság az, hogy ahhoz képest megy jobban az üzlet, hogy a migránsok előtt alig volt forgalom, így jól jön, hogy viszik az olcsóbb ruhákat” – részletezi a kereskedő.
Inkább a feszültség érezhető, mint a gyűlölet
„Leírhatatlan állapotok vannak itt. Mióta a Keletiből nem tudnak továbbutazni, pokollá tették a környéket. A járdán közlekedni nem tudunk, babakocsis kismamák nem tudnak haladni a migránsoktól. A kapukon nem lehet ki-bejárni, mert ott ülnek, fekszenek és nem állnak fel. Takarítani nem lehet tőlük. Elképesztő az egész napos zaj, a bűz, tonnányi a szemét. A fiatal nők, gyerekek, szülők rettegnek, 10 percenként kitör egy veszekedés, balhé közöttük” – írta néhány napja a hirado.hu egyik olvasója a Bethlen Gábor utcáról.
Embercsoportokat, szemétkupacokat kell kerülgetni a környező utcákban, de azok közül, akiket megszólítottunk, a legtöbben nem a migránsokat hibáztatták a kialakult helyzetért. „Rengetegen vannak. Amíg nem volt tranzitzóna, ahol el tudták végezni a dolgukat, addig sokkal rosszabb volt a helyzet. Azóta már jobb, a hatóságok igyekeznek összeszedni a szemetet, megoldás nyilván az lenne, ha nem itt volnának” – mondja az egyik lépcsőház előtt sepregető idős néni.
A közeli aluljáró látványa meglehetősen nyomasztó. Elképzelhetetlen mennyiségű ember zsúfolódott össze viszonylag kis helyen. A legmelegebb nyári hónapok 3-as metrójából sem jön olyan emberszag, mint ott. Keskeny folyosók alakultak a pokrócok és sátrak éleiből, ezek mentén közlekedtek a menekültek, a járókelők, valamint a pályaudvar utasai és azok az önkéntesek, hétköznapi emberek, akik élelmiszerrel, innivalóval, játékkal vagy éppen csak pár jó szóval segítik a migránsokat.
Van, aki a szakadt bevásárló szatyorból emel ki valamit az egyik menekültnek. Egy középkorú férfi munka után tér be a közeli élelmiszerboltot útba ejtve. „Este kezdődik a román-magyar focimeccs, bevásároltam. Egy-két dologgal többet tettem ma is a kosaramba, időnként szoktam adni ezt-azt nekik. Rengeteg migráns vert sátrat, terített pokrócot a pályaudvarnál. Sokfelől jöttek, anyagi hátterük is nagyon változó. A többség örömmel fogadta az önkéntesek ételcsomagjait – mesélte.
Nem mindenkinek telik borbélyra
Kőbányán, az Újhegyi lakótelep ligetes padjainál migránsok egy kis csoportja vonult be az árnyékba. Egyik idősebb társukat egy fiatalabb borotválja akkurátus mozdulatokkal. Nekik nem maradt annyi pénzük a hosszú vándorlás után, hogy megengedhessék maguknak a belvárosi fodrászszalont.
Keveset hallani a médiában arról, hogy nem csak a pályaudvarok környékén húzzák meg magukat a bevándorlók hosszabb-rövidebb ideig. Olvasói levelek hívták fel rá a hirado.hu figyelmét, hogy Kőbányán is egyre több a migráns. Az egyik ilyen levél említette a Hotel Seni Studiumot, amely feltehetően azért vált a migránsok bázisává, mert a tőszomszédságában található a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egyik területi kirendeltsége.
A szálló udvarán rengetegen ülnek, beszélgetnek, játszanak a gyerekekkel, szobát azonban nem mindenki engedhet meg magának. A Mélytó utca és Újhegyi sétány övezetében található szállásról a kevésbé jó anyagi helyzetben levők kiszorulnak. A közeli parkokban vernek tanyát, vagy éppen a kapualjakban húzzák meg magukat.
A szállóval szemben található Fekete István Általános Iskola igazgatója szerint nincs rendkívüli helyzet. „Rendszeresen előfordult, hogy az iskola előtti füves parkban vertek sátrat vagy gyülekeztek a migránsok közül többen, de az önkormányzat, a rendőrség és a közterület-felügyelet segítségével tudtuk kezelni a helyzetet. Iskolakezdésre már nem volt probléma. Köszönet illeti meg a Kőbányai KŐKERT Kft dolgozóit, mert hatalmas mennyiségű szemetet, emberi ürüléket takarítottak el a tanév kezdetére” – számol be róla Gera Zoltán.
Az igazgató azt is elmondja, hogy a helybeliek alapvetően megértően viszonyulnak a menekültekhez, atrocitás nem volt a környéken. Szavait a megkérdezett járókelők is megerősítik.
„Komolyabb konfliktusról nem hallottam, de nem valami higiénikus, ahogy ellepik a lakótelepet. A bányatóban tisztálkodnak. Szemetelnek. A hatóságok igyekeznek megtenni mindent, összeszedni utánuk a szemetet, de azt tapasztalom, hogy egyre többen vannak, többen, mint a segítők. Nem tudom, hogy mi lesz, attól tartok sokan fognak a parkban aludni, sátrazni” – mondja egy középkorú hölgy.
„Nem tartottam szép húzásnak, hogy elzárták a közterületeken lévő csapokat, érthető módon ott nyüzsögtek sokan közülük. A nyári hőségben nekik is kellett volna a víz mosakodni, inni” – teszi hozzá egy másik járókelő.
Eltévesztették a házszámot?
Ugyancsak egy olvasói levél számolt be arról, hogy Angyalföldön a Kerekes utcában gyülekezett több migráns. Ott jártunkkor azonban nem látunk már menekülteket. A közelben található kollégium lakói azt mondják, csak másfél napon át táborozott egy nagyobb csoport a virágpiac közelében, de már elmentek.
„Nem értettük, hogy miért pont itt jelentek meg, valószínűleg eltévesztették a házszámot és a Nyugati helyett Rákosrendező pályaudvarnál kötöttek ki. Megilletődtek sokan, de ennél nagyobb konfliktusról nem hallottam, inkább ételt, innivalót kaptak a környékbeliektől” – mondja egy kollégista.
