Nemcsak a koronavírus-járvány miatt tartja némileg eltérőnek a jelenlegi migrációs fenyegetést az Európai Unió számára a Bruxinfo elemzője. Az Európai Tanács, a Bizottság és a Parlament elnöke együtt tárgyalt a helyzet megoldásáról a görög kormányfővel.
Az Európai Unió minden szükséges támogatást meg fog adni Görögországnak a migrációs válság kezeléséhez, és csalódottak lesznek, akik éket próbálnak verni a közösség tagjai közé – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen a görög-török határnál tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a huszonhetek meg fogják őrizni az egységüket.
Athén a helyzetre tekintettel akár 700 millió eurónyi támogatásban is részesülhet, az EU part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex) pedig hét további hajót, két helikoptert, egy repülőgépet, illetve száz újabb határőrt fog a helyszínre vezényelni – közölte.
„Prioritásunk a rend fenntartásának biztosítása a görög határon, amely egyben az Európai Unió külső határa is”
– fogalmazott.
A brüsszeli testület elnöke továbbá rámutatott, hogy Törökország nem ellenség, mindazonáltal a bevándorlókat nem szabadna eszközként felhasználni bizonyos célok elérésére. Hozzátette, rendkívül sajnálja azokat az embereket, akiket hamis ígéretekkel ebbe a kétségbeejtő helyzetbe juttattak.
Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő a Törökországgal határos Evrosz megye székhelyén fogadta Ursula von der Leyent, valamint Charles Michelt, az Európai Tanács, illetve David Sassolit, az Európai Parlament elnökét.
Michel az Európai Unió és Törökország közötti migrációs egyezmény tiszteletben tartására szólította fel Ankarát,
és egyebek mellett hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja az EU külső határainak védelmét.
Micotákisz kijelentette, hogy Törökország mindenki számára nyilvánvaló módon megsértette a 2016-ban megkötött megállapodást azzal, hogy módszeresen migránsok és menekültek tízezreinek segített eljutni a görög határhoz. A görög kormányfő ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi válság ébresztőként fog szolgálni Európa számára a felelősségvállalás szükségességét illetően.
Ezt megelőzően a miniszterelnök arról számolt be, hogy a görög hatóságok az utóbbi napokban mintegy 24 ezer tiltott határátlépési kísérletet hiúsítottak meg, és több tucat embert őrizetbe vettek.
Segít a Frontex is
Az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) az európai szolidaritás szellemében teljes mértékben támogatja Görögországot az Európai Unió külső határának számító, Törökországgal közös határszakaszán jelentkező rendkívüli helyzet kezelésében. A Frontex bejelentette, hogy válaszul az egyre súlyosbodó migrációs nyomásra Athén kérése alapján gyorsreagálású határmenti beavatkozást végez. Ezzel összefüggésben az uniós tagállamok megerősítették, hogy a kötelező hozzájárulásukat azonnal teljesítik, egyebek mellett technikai felszerelések biztosításával – tájékoztattak.
Aláhúzták, az uniós ügynökség készen áll arra, hogy Görögországnak nyújtott támogatását kiterjessze mandátumán belül más operatív területekre, vagy más típusú segítségnyújtásra is. Elmondták továbbá, hogy a görög és a bolgár hatóságokkal közösen folyamatosan értékelik a helyzet alakulása okán jelentkező igényeket.
Szakértő: a régi csapda fenyeget
Amikor a lisszaboni szerződést, valamint annak elődjét, az alkotmányos szerződést még 2002-ben, 2003-ban szövegezték, messze nem volt még migrációs pánik. A déli országok azonban jó érzékkel, részben figyelve a Földközi-tengeren túli arab országokra, megfogalmaztak annak részeként egy albekezdést, a híres 78/3-as pontot, amely előre nem látott, a normálistól eltérő, nagy migrációs nyomás esetén (is) európai uniós segítséget helyez kilátásba az érintett ország számára – ismertette Fóris György az InfoRádiónak nyilatkozva.
A jelenlegi helyzetben Görögország és a görög kormány nem a közös menekültügyi politikához folyamodott, hiszen az nincsen, hanem elővette ez említett lisszaboni szerződési pontot, és kérte a többi tagországot, hogy teljesítse a kötelességét, és vállaljon szolidaritást a hirtelen támad problémájával. Azzal pedig, hogy az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetői Görögországban, a Törökországgal határos Evrosz megye székhelyén, Alekszandrupoliszban a miniszterelnökkel tárgyalnak a keddi napon, mintegy azt akarhatják demonstrálni, hogy Athén kérését komolyan vették – tette hozzá a Bruxinfo elemzője.
Ennek tényleges próbája az lehet, ha minimum megtámogatja Görögországot a többi tagállam, ugyanis épültek erre már fel bontakozó mechanizmusok, hogy küldjenek plusz határvédelmi erőket és technikát, valamint menekültek kezelésére, fenntartására, feltartóztatására, esetleg a bejutottaknak az elbírálására képes kapacitást, jegyezte meg a szakértő. Továbbá azok esetében, akik ebben a helyzetben is jogosnak minősül a beléptetése az EU-ba, van-e készség a többi ország részéről, hogy átvegyenek belőlük. Ugyanis – emlékeztetett Fóris György –, nem arról van szó, hogy az néhány tízezer ember, aki jelenleg úton van, hirtelen úgy döntött, hogy jobb neki Németországban, hanem ténylegesen háborús, az életüket veszélyeztető cselekmények, a török–orosz katonai erők összecsapása folytán menekült el otthonaikból.
A kérdés, hogy őket mind a görögöknek kellene-e vállalniuk. És amennyiben nem, akkor hogyan történjen az elosztás, és ezzel „máris belecsúsztunk abba a csapdába, ami fogva tartotta az egész menekültügyet az elmúlt fél évtizedben” – magyarázta a Bruxinfo munkatársa. Hogy hogyan lehet arról dönteni, hogy több ország is átvegyen belőlük, és hogy nem lesz-e abból a menekülteket bátorító jelenség? És bár a koronavírus-járvány – amelynek egyik gócpontja pont arra a térségre tehető (Irán), ahonnan a migránsok érkeznek – rendkívüli mód megnehezíti a helyzetet, de az alapvető politikai dilemmán, helyzeten ez mit sem változtat.
Eközben pont a napokban kapott szárnyra az a hír, hogy a márciusban várható új menekültügyi stratégiák kapcsán a Bizottság elvben kész lenne lemondani az úgynevezett dublini, azaz a menekültek kezelésére vonatkozó rendszerről, így a korábban véghelyzet esetére kilátásba helyezett kötelező menekültelosztásról is, bár azt nem tudni, hogy mit terveznek helyette.
A szakember felidézte, 2015 nyarán, az első menekülthullám alkalmával még önkéntes alapú lett volna a befogadás, de többszöri nekifutásra sem jött össze 40 ezer felajánlás. Ezt követően szeptemberben, amikor erősödött a menekültek érkezése, és már 160 ezer ember kellett volna szétosztani a 28 tagállam között, akkor próbálkozott az unió részben kötelező kvótaelosztással. Sikertelenül. Azt viszont egyelőre nem látni, hogy a mostani helyzetben, illetve az ebből kialakuló még nagyobb nyomás esetén mennyiben engedi meg kivárni azt, hogy hogyan működik egy olyan rendszer, ahol nincsenek kötelező elosztások, mert például abban meg szinte teljes az egyetértés, hogy nem elvárás a görögöktől, hogy egyedül vegyék a nyakukba az egészet – tette hozzá Fóris György.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Vojinovic
infostart, Hirmagazin.eu
