A törvények nem számítottak, a fontos az volt, hogy a migránsok minél hamarabb megkapják a maradásukhoz szükséges dokumentumokat – nyilatkozta az M1-nek egy német nő, aki korábban a migránsok regisztrációjával foglalkozott egy befogadóállomáson.
Arról is beszélt, hogy senki nem ellenőrizte a személyi adatok valódiságát. Hetek óta gyűrűzik a botrány Németországban a brémai menekültügyi hivatalban történt visszaélések miatt. Mára az is kiderült, hogy több tucat szélsőséges iszlamista is menedékjogot kaphatott.
A korrupciós botrány még áprilisban robbant ki a német Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalban. A brémai kirendeltség volt vezetője 2013 és 2016 között legalább kétezer menedékkérőnek adott menedékjogot, olyanoknak, akiknek egyébként nem járt volna.
A legfrissebb sajtóértesülések szerint több politikai vezető, sőt, maga a kancellár is tudhatott a visszaélésekről.
A Bild néhány napja arról írt: a hivatal korábbi vezetője tavaly kétszer, márciusban és májusban is személyes megbeszélést folytatott Angela Merkellel. Frank-Jürgen Weise egyébként egy menekültügyi bizottságot is vezetett, ahol a kancellária is képviseltette magát.
A nyomozás eddigi eredményei szerint a menekültügyi hivatal több kirendeltségén is történtek visszaélések. A gyanúsítottak között van a brémai kirendeltség volt vezetője, tolmácsok és három ügyvéd is, ők a feltételezések szerint pénzt fogadtak el, és annak fejében a kérelmek 96 százalékát pozitívan bírálták el.
Az M1-nek nyilatkozott egy német nő, aki másfél éven át dolgozott egy másik városban a migránsok regisztrációjánál. Marion De Brujin az M1-nek elmondta: neki is ajánlottak pénzt, de nem fogadta el.
A nő arról is beszélt: voltak olyan kollégái, akik gyakran újranyomtatták a papírokat, hogy az illető migráns oda kerüljön, ahová szeretett volna. Kelet-Németországban, vagy Bajorországban például senki nem akart menni, mert Észak-Rajna-Vesztfáliában akartak maradni.
Marion De Brujin szerint a törvények nem számítottak, csak az volt a fontos, hogy a migránsok minél hamarabb megkapják a maradásukhoz szükséges dokumentumokat. Személyi adataik valódiságát ugyanakkor senki nem ellenőrizte.
Sajtóértesülések szerint Brémában több tucat szélsőséges is menedékjogot kapott. Németországban maradhatott például 46 iszlamista, akik a feltételezések szerint hajlandók lehetnek akár terrorcselekmény elkövetésére is.
Forrás: M1 Híradó