Tudatosan készült a tömeges migráció és a velejáró terrorizmus elhallgatására az Európai Unió egy kiszivárogtatott dokumentum szerint.

Berlin középkori szintekre fejlődhet vissza a migránsok miatt. Kép: lokal.hu

A testület egy médiastratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy az emberekkel elfogadtassák a migránsok érkezését – derült ki az Unió 28 című műsorából.

„Már a 2000-es évek közepén azzal számoltak Brüsszelben, hogy jelentős migrációs hullám éri el Európát. Az egyik következmény pedig a terrorizmus növekedése lesz” – ez derült ki az Európai Unió Tanácsa által készített, tíz évre titkosított dokumentumból. A testület egy médiastratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy az emberekkel elfogadtassák a migránsok érkezését.

A Figyelő munkatársa szerint ez is azt mutatja, hogy a brüsszeli politikusok már akkor sem akartak változtatni liberális, befogadó álláspontjukon. Deák Dániel elmondta, egy tudatosan megszervezett bevándorlási hullámról volt szó, és az Európai Unió intézményei nem tettek semmit annak érdekében, hogy megakadályozzák az egyre több illegális bevándorló érkezését az unió területére. Nem véletlenül beszélnek arról most már Brüsszelben, hogy a bevándorlás európai érték és egy támogatandó pozitív jelenség – világított rá a kiszivárgott dokumentum részleteire Deák Dániel az Unió 28 című műsorában.

Brüsszeli iránymutatás

Bár az iratok titkosítását 12 évvel később is csak részlegesen oldották fel, az Origo birtokába került papírok szerint Brüsszelben iránymutatást készítettek arról, hogy milyen kifejezéseket célszerű a médiában használniuk az uniós tisztségviselőknek. Az volt a cél, hogy az emberek ne kössék össze az iszlám hitet a terrorizmussal. Éppen ezért nem lehetett például hangsúlyozni, ha egy terrorista az iszlámra hivatkozva ölt meg embereket. Így akarták biztosítani a tárgyilagos vitát a terrorizmusról.

Európában már 2015 óta jelen vannak az Iszlám Állam hívői, a terroristák, akik várják az Iszlám Állam parancsát. Kép: 24.hu

Brüsszelben ezt tartották politikailag korrektnek, ugyanis – ahogy fogalmaztak – a muszlimok érdekeit tartották fontosnak. Azt is megjegyzik, az iszlámnak fontos hatása volt az európai kultúrára, amire Európa nagyon büszke. A szakértő szerint ez a magatartás természetes folyamatnak állította be a migrációt.

A dokumentumban is látszik, hogy Brüsszel egy tudatos médiastratégiával készült erre a jelenségre, amelyet „politikailag korrekt beszédnek” hívnak a közbeszédben. Ez azt jelenti, hogy a bevándorlás jelenségéről úgy számolnak be azokban a sajtótermékekben, amelyek követik a politikailag korrekt nyelvet és viselkedésmódot, miszerint a bevándorlók mindegyike a háború és az üldöztetés elől menekül – jegyezte meg a Figyelő munkatársa.

Figyelmen kívül hagyták a kihívásokat

A Századvég vezető kutatója, Pócza István szerint a kiszivárgott dokumentum is azt mutatja, hogy a brüsszeli politikusok nem akartak tudomást venni a migráció jelentette kihívásokról, és ez azóta sem változott meg, hiszen olyan jellegű változtatásokat és előrelépéseket kellett volna megtenni, ami nem illett bele az ő gondolatmenetükbe.

„Pedig a 2000-es évek közepén már több nyugat-európai államban is voltak párhuzamos társadalmak, ahogyan terrortámadások is” – mutatott rá Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Az elemző szerint az Európai Tanács figyelmen kívül hagyta az uniós állampolgárok érdekeit. Ebből is látszik, hogy abban az időben nem az európai többség érdekeit tartotta szem előtt az Európai Unió, hanem annak a kisebbségnek az érdekeit, amely veszélyt jelent a többségi társadalmakra – tette hozzá.

Kunar, 2015. augusztus 1.
2015. augusztus 1-jén közreadott képen gyerekek nézik az Iszlám Állam (IÁ) nevû dzsihadista terrorszervezet egyik tagját (j) és egy fiút, pisztollyal a kezében (j2) a kelet-afganisztáni Kunar tartományban július 30-án. (MTI/EPA/Gulamullah Habibi)

Pontosan látszik az is, hogy az EU jelentős része – az intézményrendszer és nyugat-európai vezető politikusok – mai napig próbálják letagadni, hogy a párhuzamos társadalmak komoly konfliktusokat okoznak azokban a városokban és országokban, ahol hangsúlyosan jelen vannak – fogalmazott Törcsi Péter.

A dokumentumban szerepel az is, „kerülni kell a dzsihád kifejezést is a terrortámadásokkal kapcsolatban, a vallási küzdelmet ugyanis nem szabad összemosni a merényletekkel”.

Forrás: M1