A szíriai háború végéhez közeledve többször felmerül a kérdés, mi lesz azzal a több ezer iszlamista fegyveressel, akik a háborús területeken tartózkodnak. Vajon Európa felé indulnak? És mi lesz azokkal, akik a háború elől menekülve érkeztek kontinensünkre, ők maradnak vagy hazamennek?
Az Iszlám Állam legyőzése nem egyenlő a terrorszervezet megsemmisítésével – erre már többször figyelmeztettek a szakértők, biztonságpolitikai elemzők. Bár igaz, hogy a terrorszervezet két bázisának számító iraki, illetve szíriai város már tavaly felszabadult, de a két országban jelenleg is több ezer katonája lehet az Iszlám Államnak – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.
Irakban és Szíriában is a végéhez közeledik a háború, ezek után egy erős központi hatalomnak kell kialakulnia, ami rendben, törvényes keretek között újraszervezi a társadalmi életet – mondta Tarik Demirkán Törökország-szakértő, a Turkinfo főszerkesztője.
A terrorista csoportok szerepe
A szakértő szerint az Iszlám Állam (IÁ) veresége nem feltétlenül jár együtt a fegyveresek helyváltoztatásával. Emlékeztetett: az al-Kaida Afganisztánban vereséget szenvedett, és szervezetét nem sikerült úgy megörökíteni, hogy máshol a világban erőfölényt szerezzen. Szíriában és Irakban is másképp kell értelmezni az IÁ erejét, a vereség utáni űrben szintén más értelmezésre szorul majd a helyzet – hangsúlyozta Tarik Demirkán.
Idlíb tartományban az összes dzsihadista fegyveres csoport embereit sikerült összegyűjteni – mondta Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője. A területet nagyrészt a Tahrir Al-Sham, vagyis a Szír Felszabadítási Mozgalom uralja, ami az al-Kaida fennhatósága alá tartozik. A mozgalom számos IÁ-harcost befogadott, ami – az elemző szerint – érdekes fordulat, hiszen az IÁ és az al-Kaida mindig rivalizált egymással.
A műsorban felvetődött a kérdés, hogy ez a befogadás valójában be- vagy visszafogadás volt, hiszen az Iszlám Állam az al-Kaida romjain építkezett.
Tarik Demirkán kifejtette: Idlíb tartomány területileg Pest megye nagyságú. Ott hárommillió ember tartózkodik, akik a háború elől menekültek, nemcsak fegyveresek, civilek is.
Hozzátette: ezen a területen más milíciák is jelen vannak, például a Bassár el-Aszad szír elnök ellenes szervezetek is, amit Törökország és korábban az Egyesült Államok is támogatott.
Több tízezer fegyveres
Titkosszolgálati adatok szerint körülbelül harmincezer fegyveres van jelen az említett tartományban, ami a hárommilliós lakossághoz képest nem sok, azonban az a harmincezer fegyveres rendkívül agresszív lehet, és többéves harci tapasztalattal rendelkezik – hangsúlyozta Georg Spöttle. Hozzátette: ez kockázatos lehet. A Törökország-szakértő erre reagálva elmondta, Törökország és Oroszország garantálta a radikális iszlamista fegyveresek lefegyverzését.
A műsorban felvetették: vajon milyen jelentősége lesz annak, hogy a szövetséges erők tulajdonképpen szabad elvonulást hagytak azoknak, akik megadták magukat. Georg Spöttle szerint ezeket az embereket be lehetett volna zárni egy táborba. Az elemző szerint jól megoldották az irániak, a törökök és az oroszok is, mert koncentrálják ezeket az embereket egy tartományba, így szem előtt vannak, és megfelelően lehet őket ellenőrizni.
Vissza Szíriába?
Számtalanszor felmerül, hogy azok a menekültek, akik Szíriából és a háborús területekről Európába menekültek, visszatérnek-e hazájukba a háború után. Spöttle szerint a fiatalok, akik család nélkül, a jobb megélhetés reményében jöttek Európába, már itt is maradnak. Azok, akik gazdasági érdekeket hagytak hátra Szíriában, azok talán visszaindulhatnak hazájukba, azonban kevesebben lesznek, mint a maradók.
Tarik Demirkán szerint azonban nem az a kulcskérdés, hogy a menekültek visszamennek-e hazájukba. A nemzetközi hatalmaknak el kell érniük, hogy ne induljanak el újra. Meg kell állítani a menekültáradatot, a nagy mozgást, visszafordítani már semmit nem lehet, de hosszú távon rendezni lehet ezt a migrációs helyzetet – hangsúlyozta a Törökország-szakértő.
Kiemelte: ahhoz, hogy a terroristák bárhol jelen legyenek a világban, nem kell migrációs áradat, hiszen ők migrációs áradat nélkül is léteznek.
