Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a nyár azért forróbb, mert a Föld közelebb kerül a Naphoz, míg télen messzebb van tőle. A valóság azonban ennél jóval érdekesebb: a bolygónk évszakos változásait nem a Nap távolsága, hanem a Föld tengelyének ferdesége okozza.
A 23,5 fokos döntés
A Föld forgástengelye – az a képzeletbeli vonal, amely körül a bolygó forog – nem merőleges a Nap körüli keringés síkjára, hanem 23,5 fokos szögben dől el. Ez azt jelenti, hogy a Föld egyik fele az év bizonyos szakaszaiban jobban a Nap felé fordul, míg a másik fele elfordul tőle.
Ennek a „ferdeségnek” köszönhetően:
- Nyáron a félgömb, amely a Nap felé hajlik, hosszabb ideig és erősebben van napsugárzásnak kitéve – ez meleg, napos időt hoz.
- Télen viszont az adott félgömb elfordul a Naptól, így rövidebbek a nappalok, és a napsugarak is laposabb szögben érik a felszínt – hidegebb lesz.
Nem változik, csak visszatér
Egy új tudományos tanulmány megerősítette, hogy a Föld tengelyferdesége továbbra is fennáll, és a megszokott évszakos változások is velünk maradnak. A hőmérséklet-ingadozások, a nappalok és éjszakák hosszának váltakozása, valamint a különböző fényviszonyok ugyanúgy bekövetkeznek, ahogyan eddig.
Miért fontos ez?
A tengelyferdeség kulcsszerepet játszik az éghajlati övek, az ökoszisztémák, a mezőgazdaság és az emberi élet ritmusának kialakulásában. Ha ez a szög megváltozna, drámai hatásai lennének a bolygónkra: a sarkvidékek jégmezői eltűnhetnének, az egyenlítői régiók kiszáradnának vagy elárasztódnának, és akár új éghajlati övek is kialakulhatnának.
Az évszakok: a Föld természetes ritmusa
Legyen szó virágzó tavaszról, forró nyárról, aranyló őszről vagy hófödte télről – az évszakok a Föld tengelyferdeségének „ajándékai”. Egy olyan „kozmikus döntés”, amely évezredek óta meghatározza az élet ritmusát a bolygónkon.
