Svédország megerősítette terrorizmusellenes törvényeit Ankara biztonsági aggályai miatt, a NATO pedig beleegyezett egy speciális terrorelhárítási koordinátori poszt létrehozásába.
Svédország kedden közelebb került a NATO-csatlakozáshoz, miután a török parlament külügyi bizottsága zöld utat adott a skandináv ország katonai szövetséghez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek.
A 19 hónapos elutasítás után most úgy tűnik, hogy a török parlament az új évben szavazni fog a kérdésről. A képviselők január 15-én térnek vissza a szünetről.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozón ejtette Svédország tagságával szembeni, régóta hangoztatott ellenvetését, de több hónapba telt, amíg a törvényjavaslatot ratifikációra elküldte a parlamentnek, és hetekbe telt, amíg a parlamenti bizottság jóváhagyta a javaslatot.
Törökország – és Magyarország – több mint egy éve halogatja Svédország csatlakozási kérelmének ratifikálását. Ankara azzal vádolta a svéd kormányt, hogy túlságosan engedékeny olyan kurd szervezetekkel, a fegyveresek támogatóival és más olyan svédországi csoportokkal szemben, amelyeket biztonsági fenyegetésnek tekint.
Ezek közé tartoznak a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatban álló személyek. A szervezet 39 éve harcol Törökországban egy független Kurdisztánért. Biztonsági fenyegetésnek tartja Ankara azokat a személyeket is, akik állítólag kapcsolatban állnak az Erdoğan elleni 2016-os puccskísérlettel.
A török aggályokra reagálva Stockholm lépéseket tett a terrorizmus elleni törvények szigorítására, a szélsőséges szervezetek támogatását most már nyolc évig terjedő börtönbüntetés sújthatja. A NATO pedig beleegyezett egy terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó különleges koordinátori poszt létrehozásába, és Tom Goffus főtitkárhelyettest nevezte ki a tisztségre.
Időlegesen visszavetette a svéd csatlakozás ügyét a stockholmi Törökország- és iszlámellenes tüntetések sorozata, amelyek némelyikén a Koránt is elégették – ez alaposan feldühítette Erdoğan kormányát és a török közvéleményt. Míg a svéd kormány elítélte a tüntetéseket, Törökország bírálta Svédországot – ahol szigorú törvények védik a szólásszabadságot -, amiért engedélyezte a muszlimellenes megnyilvánulásokat.
Stockholm végül azt is bejelentette, hogy jobb vámszabályozásra törekszik, és lépéseket tesz a török állampolgárok vízummentes európai utazásának megvalósítása érdekében. Törökország uniós tagsági tárgyalásai 2018-ban megrekedtek az ország demokratikus deficitje és az emberi jogok aggasztó helyzete miatt.
Nagy kérdés még, hogy ha át is megy az ankarai parlamenten a javaslat, hogyan viselkedik Magyarország az ügyben, amely a mai napig nem jelezte, mikor hajlandó megszavazni a lépést. Orbán Viktor miniszterelnök, akit széles körben Vlagyimir Putyin egyetlen szövetségesének tartanak az EU-ban, 2022 júliusa óta akadályozza Svédország NATO-csatlakozását, azt állítva, hogy svéd politikusok „szemenszedett hazugságokat” mondtak a magyar demokrácia állapotáról.
Ugyanakkor sem Orbán, sem más magyar vezetők nem jelezték, mit várnak Stockholmtól, hogy eloszlassák a Svédország katonai szövetséghez való csatlakozásával kapcsolatos fenntartásaikat.