A gének nemcsak a haj és a bőr színét, de a fiatalos külsőt is befolyásolják.
Nos, egy dán kutatás szerint ez nem csupán egy sima szófordulat, hanem valós jelenség: egy tanulmány alkalmával ugyanis olyan génvariánsokra bukkantak, melyektől egyesek fiatalabbnak vagy idősebbnek tűnnek a koruknál.
Ez lenne a fiatalság titka?
A Current Biology folyóiratban közzétett kutatásban a tudósok első alkalommal találtak kapcsolatot az öregedés észlelése és egy konkrét gén, az úgynevezett MC1R között. Erről mostanáig annyit tudtak, hogy a vörös haj és a világos bőr kialakulásáért felel, ám ezúttal a rotterdami Erasmus Egyetem orvostudományi karának munkatársai megállapították, hogy a gén bizonyos csoportjai megmagyarázzák, hogy miért tűnik valaki fiatalabbnak vagy idősebbnek.
A szakértők közel 2700, idős dán ember génállományát elemezték, amikor felfedezték az MC1R jelenléte és az életkori különbségek kapcsolatát. Az említett MC1R géneket hordozó személyek ugyanis mintegy két évvel idősebbnek látszottak koruknál. Manfred Kayser, a kutatás vezetője hozzátette, sem a kor, sem a bőrszín vagy a bőrt ért károsodások nincsenek hatással az érzékelt kor és az említett gén közötti kapcsolatra.
Az MC1R génről korábban már kiderítették, hogy gyulladáscsökkentő folyamatokban is részt vesz, akárcsak a DNS-károsodás kijavításában. A kutatók szerint az MC1R nagy hatással bír ezen folyamatokra, így ez lehet az oka annak, hogy bizonyos személyek fiatalabbnak tűnnek.
A dán kutatók felfedezése azért is rendkívüli, mert korábbi tanulmányokból mindezidáig csak azt sikerült kimutatni, hogy a genetikai és a környezeti tényezők nagyjából egyenlő hatással vannak az adott személy érzékelt korára.
Idomíthatóak lennének a gének?
Joseph Chang nevét jól ismerik a szépségiparban, a tapasztalt szakember mostanra ugyanis számos elismert cikket és könyvet publikált gyógyszertani és táplálkozástudományi kutatás témákban. Leghíresebb könyvében arról ír, hogy a tévhitekkel ellentétben a gének nem változnak az idő múlásával, csupán máshogy kommunikálnak. Ezt a nyelvet kell elsajátítani ahhoz, hogy valaki megértse az öregedés kiváltó okait, illetve, hogy mit tehet a belső vitalitás megőrzéséhez.
Chang és kollégái hosszú éveket szenteltek a génexpresszió kutatására, ami leegyszerűsítve az öregedési folyamat egyik meghatározó kiindulópontja. Nem véletlenül telt sok időbe, mire munkájuk eredményt hozott, hiszen az emberi DNS csaknem 20-25 ezer génből áll, így bonyolult folyamat beazonosítani az öregedésért felelős variánsokat.
Kísérletük során egypetéjű ikreket vizsgáltak, mivel az ő génjeik teljesen megegyeznek. Ám hiába voltak egyidősek, az öregedés eltérő módon zajlott le a szervezetükben. Kiderült, hogy ez nem az öregedés jele, sokkal inkább a gének reakciója az életvitelükre: mivel táplálkoznak, mióta dohányoznak, mennyit sportolnak, mennyire figyelnek a megfelelő alvásra. Magyarán nem a velük született gének számítanak igazán, hanem az életmódjuk.
A kutatók szerint nincs ez másképp a többieknél sem, így a táplálkozás, a stressz kerülése, a mozgás és a dohányzás felhagyása csupa olyan tényező, mely képes sokáig fiatalon tartani a sejteket az öregedés ellenére is.
femina
