Legutóbb augusztus 9-én kapott vészjelzést a spanyol vízimentő szolgálat, a Salvamento Marítimo egy vitorláshajótól, melyet gyilkos bálnák támadtak meg Gibraltárnál, 11 mérföldre a parttól.
További tudomány, tudástár, minden érdekesség, itt:
Március óta megsokszorozódtak az ilyen támadások, és a tudósok egyelőre csak vakargatják a fejüket: még nem tudják megmondani, miért viselkednek így az állatok.
A tapasztalatok szerint a cetek elsődleges célpontját a 15 méternél kisebb vitorláshajók jelentik. Az elmúlt időszakban annyira megsokszorozódtak az ilyen támadások, hogy a közlekedési minisztérium augusztus 13-án megtiltotta a kishajók közlekedését a Trafalgar-fok és Barbate között. A tilalom átmeneti, amíg a tudósok ki nem derítik, miért támadnak az állatok, és miért csak a vitorlásokat veszik célba.
A cádizi halászok szövetségét vezető Nicolás Fernández főtitkár szerint eddig egyetlen halászhajó sem jelentett hasonló problémát.
„A gyilkos bálnák a vitorláshajókat támadják, elsősorban a kormánylapátjukat. Sokszor akkora erővel mennek neki, hogy a lapát eltörik, ezzel a hajó irányíthatatlanná válik” – mondta Ezequiel Andréu, az atlanti gyilkos bálnákat kutató munkacsoport munkatársa. „Elsősorban a menetben lévő hajókat célozzák meg, minél nagyobb a hajó sebessége, annál nagyobb elánnal támadnak”.
„Korábban is voltak ilyen támadások, ciklikusan hol felerősödtek, hol megritkultak, eddig sem volt ismeretlen a jelenség. Elsősorban nyáron voltak ilyenek, de tavaly szeptember-október táján sokasodtak meg az attakok. Az ezt megelőző időszakban viszont nem volt ilyen, valami miatt a cetek újra felvették ezt a szokást”.
Ez is a klímaváltozás miatt van?
A kutató szerint nem lehet kizárni, hogy a klímaváltozás miatt megváltozott az orkák viselkedése, de ő nem hiszi, hogy ok-okozati összefüggés lenne a két jelenség között.
„Valószínűbb, hogy az orkák fő táplálékát jelentő kékúszójú tonhal halászatával lehet összefüggésben”, mondta a kutató. „Talán a tonhalászat visszafogása miatt több lett a tonhal, és ezzel együtt megnőtt a belőlük élő orkák száma is”.
További tudomány, tudástár, minden érdekesség, itt:
A hivatalos nevén kardszárnyú delfin egyedszáma pár éve alig érte el az ötvenet Cádiz és Gibraltár között, és azok is több kisebb csoportban éltek. Az állatok elszaporodása is lehet az új viselkedés oka, ezt is vizsgálják a szakemberek.
„Ha nőtt a számuk, akkor az azt is jelenti, hogy több fiatal van, és az egyik hipotézis szerint a fiatalok így tanulják a vadászmódszereket” – mondta Andréu. „Ez is egy lehetőség, egyes megfigyelések szerint az idősebb példányok a hajók oldalánál maradnak, míg a fiatalok a kormánylapátot harapják és rongálják”.
Miért csinálják?
„Ezt nem tudjuk” – mondta a tudós. „Lehet, hogy egyszer tévedésből támadtak hajóra, de aztán a viselkedésminta megmaradt, és a generációk átadják egymásnak. A tudósok azt szeretnék kideríteni, hogy miért alakult ki ez a magatartás. Több hipotézisük is van, az egyik szerint az állatok így reagálnak az agresszív emberi beavatkozásra, a sűrű hajóforgalomra és a halászatra.
Ezen a felvételen 0:48-tól hallható, ahogy a delfinek ütik-vágják a hajót:
„Feltételezéseink szerint nem szándékosan rongálnak. Egyszerűen eltanulták ezt a viselkedést az idősebbektől, és továbbadják egymásnak. De az is lehet, hogy a vadászat tanulása miatt csinálják. (A gyilkos bálnák valójában delfinek, a tengerek csúcsragadozói, fő táplálékuk a bálnák, amelyek mérete épp megegyezik a 30-50 láb hosszú kishajókéval. Csapatostul támadják meg őket, először az úszóikat harapják le, hogy lelassítsák és mozgásképtelenné tegyék a náluk jóval nagyobb állatokat. A nyelvészek szerint először a halászok figyelték meg ezt a táplálékszerzési módszert, és ők eleinte bálnagyilkosnak nevezték ezeket a delfineket, de a szárazföldi nyelvhasználatban megfordult a szavak sorrendje, így lett a bálnagyilkosból gyilkos bálna – a szerkesztő megjegyzése)
Mit lehet tenni?
A kutató szerint néhány egyszerű lépés megmentheti a hajósok és a delfinek életét is. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a hajót felgyorsítsák, de a delfinek nagyon gyors úszók, és a sebesség csak növelni a harci kedvüket. „Jobb stratégiának tűnik, ha megállnak a hajóval, kifogják a szelet a vitorlából, lekapcsolják a szélkormányt is, és hagyják lengeni a kormánylapátot is” – javasolta a kutató.
További tudomány, tudástár, minden érdekesség, itt:
Miért fontosak a gyilkos bálnák?
Andréu emlékeztetett arra, hogy a tengeri emlősök egyre kevesebben vannak, bizonyos területeken a kihalás fenyegeti őket. Megőrzésük a tengeri ökoszisztémában rendkívül fontos. (A kardszárnyú delfinek a tengerek csúcsragadozói, olyanok, mint az emberek a szárazföldön: intelligensek, együttműködnek, és nincs természetes ellenségük sem – a szerk. megjegyzése)
„Ezek az állatok a tápláléklánc csúcsán állnak, nem létezne tengeri élővilág nélkülük: ők ritkítják a túlszaporodott állományokat, ők eszik meg a leglassabbakat, a betegeket, ezzel segítik a populáció egészségét.”
A kutató szerint ezért fontos együttélni az embereknek a kardszárnyú delfinekkel. „Az állatok megeszik a gyengéket, a betegeket, így a halászoknak a legjobbak, a legfejlettebbek maradnak” – mondta a kutató. „A delfinek tartják tisztán a tengeri élővilágot.”
euronews
