Home Főhírek Külföld Miért ölik egymást a síiták és a szunniták?

Miért ölik egymást a síiták és a szunniták?

A síita- szunnita ellentét a szíriai polgárháború miatt minden egyes nap szerepel a hírekben, így talán már az is hallott róla, aki egyébként nem túl jártas az iszlám vallás rejtelmeiben.

Miért ölik egymást a síiták és a szunniták

De talán kevesen tudják, mégis mi okozza ezt a vérre menő harcot a két felekezet tagjai között. Cikkünk utánajárt, a két vallási ágazat között feszülő ellentéteknek- tényszerűen összegyűjtöttük, milyen történelmi és egyéb okai vannak a konfliktusnak, hol élnek a síiták, hol a szunniták, és azt is összefoglaltuk, Szíria kapcsán melyik közösség melyik oldalon áll.

A viszálykodás mélyen gyökerezik: Mohamed próféta, aki 632-ben halt meg, nem jelölte ki egyértelműen utódját a nem sokkal azelőtt erőnek erejével összekovácsolt, muzulmán hitre térített arab törzsek élére, így az „umma” vagyis a közösség csaknem szétesett.

Társai mégis nagy sietve megválasztották maguk közül a „helyettesét” vagy követőjét, azaz a kalifát, egyik legrégebbi híve és egyben apósa, Abu Bakr személyében. Egyes síita források szerint azonban sokan Mohamed vejével, Fatima nevű lányának férjével szimpatizáltak, és úgy gondolták, a próféta egyértelműen őt jelölte ki utódjául. Az Alit pártolókból és az egyedül az ő fiait Mohamed legitim utódjának tekintőkből kerültek ki a síita hívek. A síita szó az arab sía-ból származik, melynek jelentése „párt” vagy „követők”, ugyanis a síiták egyik, kezdettől használatos elnevezése az „Ali pártja” (síat Ali) volt.

Ali végül csak negyedik lehetett a kalifák sorában, 656 és 661 között. Kalifátusa alatt Irakba, Kúfa városába tette át székhelyét, majd háborút kezdett Szíria ellen, amelynek helytartója, Moavíja Alit tette felelőssé, amiért nem szolgáltat igazságot elődje, Oszmán, a harmadik kalifa haláláért.

Az iszlámon belüli megosztottság gyakorlatilag véglegessé vált, amikor Ali fiát 680-ban megölték Irakban, Karbalában az éppen uralkodó kalifa katonái.

Innentől fogva a szunni kalifák kisajátították maguknak a politikai hatalmat, a síiták pedig a politikai élet peremére kerültek.

A síita muzulmánok– akiknek aránya az 1,6 milliárd iszlámhívő népességben mindössze 10-13%- egyedül Ali kalifát, és az ő fiú utódait ismerik el isteni tudást birtokló imámokként. Így tehát a síita mozgalom eleinte politikai irányzat volt, amely a hatalmat Alinak és utódainak kívánta megszerezni, és csak az évszázadok folyamán kapott vallási jelleget.

Mint az a Pew Kutatóközpont Vallással és Közélettel Foglalkozó Fórumának (Pew Research Center’s Forum on Religion & Public Life) egész világra kiterjedő kutatásából kiderült, a Közel- Keleten a legtöbb országban a szunnitáknak legalább 40%-a nem tartja a síitákat igazi muszlimnak. De míg a szunnik sokszor eretnek tartják a síitákat, addig a síiták azzal támadják a szunnitákat, hogy dogmatizmusuk melegágya a szélsőséges iszlamista nézeteknek, mint amilyen például a wahabitáké.

Csak Irakban és Libanonban, ahol nagyon sok síita és szunnita él együtt, elfogadóbbak a szunniták társaikkal szemben.

Vallási különbségek

A síiták és a szunniták felfogása között első pillantásra nincsenek nagy különbségek, de az alaposabb tanulmányozás rávilágít a valódi eltérésekre.
Mindkét vallási irányzat alapja a szent Korán, a második legfontosabb forrás pedig a szunna, mely a próféta és társai életéből vett eseményeket állít példaként a muzulmánok elé. A síiták és szunniták egyaránt úgy tartják, hogy a régi szövegeket az idők folyamán meghamisították, de mindkét felekezet más- és más szövegrészek eredetiségét ismeri el.

Az egyik leglényegesebb különbség a síiták és a szunniták felfogása között, hogy a előbbiek számára rendkívül fontos az imám vagy ajatollah, vagyis a közvetítő a hívek és Allah között, aki számukra szent ember- nem helyettese a Prófétának, hanem annak földi megjelenítője. A síita hívők például Mekkán kívül az általuk szentnek tartott 12 imám sírjához is elzarándokolnak.

A hitvallás, az ima, a böjt, az alamizsnaadás és a Mekkába való zarándoklat minden muzulmán számára kötelesség, ez az iszlám öt alappillére. Ezen a téren nincsen sok eltérés a két felekezet között: a síiták összevonják a déli és a délutáni, illetve az esti és éjszakai imát, így a szunnitáknál szokásos napi ötszöri alkalom helyett naponta mindössze háromszor imádkoznak.
A síita félhold

A tizenkét imámot elismerő tizenkettes síita vallás jelenleg Iránban- ahol államvallás 1502 óta- , Irakban, Szíriában és Libanonban a legelterjedtebb.
Az ezen országokban síiták által lakott területeket síita félholdnak nevezik.

A síita félhold

| Infographics

Az arab tavasz felszínre hozta a síiták és szunniták között feszülő ellentéteket, és míg Irán és a libanoni síita terrorszervezet, a Hezbollah a szíriai kormányt támogatja a szunnita felkelőkkel szemben, addig a térségben a többségében szunnita muszlimok lakta Szaúd- Arábia, Katar és más Perzsa-öbölbeli állam pedig a lázadókat pénzeli bőkezűen.

Ennek egyik oka, hogy Aszad elnök alavita, a síita vallás egyik ágazatának követője. Az alaviták főként Szíriában és Libanonban élnek. Az egész Aszad- család, amely 1971 óta irányítja Szíriát, alavita.

Forrás: euronews

Exit mobile version
Megszakítás