A jelentősen emelkedő tejföl árak magyarázatát keresve kiderül, hogy ezt elsődlegesen nem a termelői nyerstej árak növekedése okozza.
Európában sehol sincs akkora sikere a tejfölnek, mint hazánkban. A magyaros konyha egyik elengedhetetlen alapanyaga, gondoljunk csak a töltött káposztára, a lángosra, a túrós csuszát vagy a túrógombócot pedig már ne is említsük. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a tejföl jelentősen megdrágult: a 2016-os mélypont óta – az AKI PÁIR legutolsó, 2020. májusi adatai alapján – közel 50%-kal emelkedett a tejföl értékesítési ára. Vajon indokolt ez az áremelkedés és a jelenlegi magas árszint a tejföl esetében? Cikkünkben ezt a kérdéskört járjuk körbe több oldalról.
Első körben nézzük meg az áremelkedés okát a nyerstej oldaláról. A tejföl mindenkori havi áralakulásának a nyerstej hazai termelői átlagárához viszonyított arányát vizsgáltuk az AKI PÁIR adatbázisa alapján.
Amint az ábrán is látszik, a korábbi időszakra általánosan jellemző tendencia – gyengülő tejárak esetén az ár-arány növekszik, emelkedő tejárak esetén pedig csökken – 2017-től megtörni látszik, a növekvő tejárak mellett is emelkedett a tejföl ár-arány.
A nyerstej oldaláról megközelítve tehát nem tűnik indokoltnak a jelenlegi tejföl árszint, azonban a helyzet nem ilyen egyszerű.
A tejföl ugyanis – hasonlóan a vajhoz – tejszínből készül savanyítással, a vaj pedig köpüléssel. A hazai tej zsírtartalma európai összehasonlításban alacsony – a hazai tej átlagos zsírtartalma 3,65% körül alakul, miközben az EU átlag 4,1-4,2% – emiatt a hazai feldolgozók alapvetően import tejszínnel dolgoznak, amely elsősorban Németországból és Lengyelországból érkezik. Az elmúlt időszakban növekedett a zsíros tejtermékek (mint például a vaj) iránti kereslet, amely magával húzta a tejszín árát is. A lengyel tejszín ára 2016 második felétől jelentősen emelkedett és azóta is magas árszinten maradt. A hazai fogyasztókat ugyanakkor hátrányosan érinti a forint elmúlt időszakban tapasztalt jelentős gyengülése is, és a két hatás eredőjeként a lengyel tejszín forintban kifejezett ára a 2016-os mélyponthoz képest több mint 40%-kal drágult. Ezek a tényezők pedig amelyek hatással vannak a tejföl árára is.
A magas tejföl árak ellenére azonban a kereslet idehaza nem csökkent. Ugyanakkor az ár-érzékeny hazai fogyasztók igényeire reagálva egyes gyártók olcsóbb alternatív termékekkel (nevezzük őket tejföl utánzatoknak vagy tejföl-imitátumoknak) jelentek meg a piacon, melyek részben olcsóbb növényi alapanyagokból készülnek. A fogyasztóknak tehát érdemes figyelemmel lenniük termékválasztáskor hogy az olcsóbb termék valóban ugyanazt a minőséget jelenti-e, nehogy a töltött káposzta vagy a lángos elfogyasztása közben érje őket (íz)csalódás.
Írta: Magyar Attila, Takarékbank Agrárcentrum
