Mindenki hallott már olyan emberről, aki egy traumát követően megőszült, történelmi példa Marie Antoinette anekdotikus esete, a királyné az elfogását követően állítólag egyetlen éjszaka alatt őszült meg.
Ha nem is egyetlen éjszaka alatt, de viszonylag rövid idő elteltével megőszülhet az ember, ennek az okairól azonban nem nagyon voltak eddig pontos adataink. A Harvard Egyetem Őssejtkutató- és Regeneratív Biológiai Intézet kutatóinak vezetésével készült az a vizsgálat, amelyben egerek esetében tárta fel a gyors őszülés okait.
Ya-Chieh Hsu, az intézet professzora elmondta: „Mindenki tud mesélni anekdotákat a stressz és a teste kapcsolatairól, különösen a test külsején, mint a bőrön vagy a hajon látható hatásokról. Tudni akartuk, mi lehet az anekdoták mögött, igazak-e, és ha igen, akkor mi változik meg szöveteinkben stressz hatására. A haj könnyen vizsgálható, így az őszüléshez vezető változást álltunk neki felmérni. Tényleg kíváncsiak voltunk, hogy valóban bele lehet-e őszülni a stresszbe.”
A kutatók először egereken vizsgálták, hogy esetleg valamilyen immunválasz okán veszítik-e el szőrük színét, feltételezve, hogy az immunrendszer megtámadhatja a szőrhagymákat. Ez azonban vakvágánynak bizonyult, mivel a kísérletekben vizsgált immunsejtek nélküli egerek is megőszültek. Eztán a kortizolra (stresszhormon) koncentráltak, azonban ez sem bizonyult helyesnek: „A kortizolszint mindig megemelkedik stressz hatására, így arra gondoltunk, talán ennek lehet szerepe. Azonban nem kis meglepetésünkre, ha az egerek kortizolt termelő mellékveséjét eltávolítottuk, akkor is megőszültek a stressztől” – magyarázta Hsu.
Miután számos lehetőséget e módszerrel kizártak, a szimpatikus idegrendszerhez fordultak a kutatók, ez felel ugyanis stressz során a menekülés vagy harc típusú válaszokért. E rendszer idegszálai minden egyes hajhagymához elvezetnek, és a kutatók vizsgálatai szerint stressz esetén ezek az idegek noradrenalint bocsátanak ki, amelyet viszont a közeli pigment-regeneráló őssejtek vesznek fel.
A hajhagymákban a hajszálak megújulása során ezek az őssejtek alakulnak át pigmenttermelő sejtekké. A noradrenalin hatására azonban az őssejtek mértéktelenül aktiválódnak, s ezzel kimerítik a készleteiket, így későbbre nem jut pigmenttermelésre szolgáló sejt, s így pigment sem a hajszálakba. „Néhány nap alatt az összes ilyen sejt kimerült, ezt követően soha többé nem volt lehetőség már a hajszálak pigmentjének előállítására. A károsodás végleges.” – tette hozzá Hsu.
Bing Zhang, a kutatás vezető szerzője hozzátette: „Azt hittük, hogy a menekülés vagy harc típusú stresszválasz hasznos az egyének számára, azonban a vizsgálatból kiderült, hogy ebben az esetben végzetesen kimeríti az őssejteket.”
Isaac Chiu, a Harvard Orvosi Karának immunológus professzora, a kutatások egyik közreműködője elmondta: „Tudtuk, hogy a perifériás idegrendszer hatékonyan szabályozza egyes szervek működését, az ereket, az immunrendszert, azonban nem sokat tudtunk arról, hogy az őssejtek működésére is hatása van.”
A kutatás eredménye nemcsak egy hosszú ideje fennálló kérdésre adott választ, hanem a stressz eddig nem ismert negatív hatására is rávilágított, s ennek megértése az első lépés a stressz ilyen jellegű káros hatásainak kivédésére.
