Ha nem is egyetlen éjszaka alatt, de viszonylag rövid idő elteltével megőszülhet az ember, ennek az okairól azonban nem nagyon voltak eddig pontos adataink. A Harvard Egyetem Őssejtkutató- és Regeneratív Biológiai Intézet kutatóinak vezetésével készült az a vizsgálat, amelyben egerek esetében tárta fel a gyors őszülés okait.

Ya-Chieh Hsu, az intézet professzora elmondta: „Mindenki tud mesélni anekdotákat a stressz és a teste kapcsolatairól, különösen a test külsején, mint a bőrön vagy a hajon látható hatásokról. Tudni akartuk, mi lehet az anekdoták mögött, igazak-e, és ha igen, akkor mi változik meg szöveteinkben stressz hatására. A haj könnyen vizsgálható, így az őszüléshez vezető változást álltunk neki felmérni. Tényleg kíváncsiak voltunk, hogy valóban bele lehet-e őszülni a stresszbe.”

A kutatók először egereken vizsgálták, hogy esetleg valamilyen immunválasz okán veszítik-e el szőrük színét, feltételezve, hogy az immunrendszer megtámadhatja a szőrhagymákat. Ez azonban vakvágánynak bizonyult, mivel a kísérletekben vizsgált immunsejtek nélküli egerek is megőszültek. Eztán a kortizolra (stresszhormon) koncentráltak, azonban ez sem bizonyult helyesnek: „A kortizolszint mindig megemelkedik stressz hatására, így arra gondoltunk, talán ennek lehet szerepe. Azonban nem kis meglepetésünkre, ha az egerek kortizolt termelő mellékveséjét eltávolítottuk, akkor is megőszültek a stressztől” – magyarázta Hsu.

Miután számos lehetőséget e módszerrel kizártak, a szimpatikus idegrendszerhez fordultak a kutatók, ez felel ugyanis stressz során a menekülés vagy harc típusú válaszokért. E rendszer idegszálai minden egyes hajhagymához elvezetnek, és a kutatók vizsgálatai szerint stressz esetén ezek az idegek noradrenalint bocsátanak ki, amelyet viszont a közeli pigment-regeneráló őssejtek vesznek fel.

A hajhagymákban a hajszálak megújulása során ezek az őssejtek alakulnak át pigmenttermelő sejtekké. A noradrenalin hatására azonban az őssejtek mértéktelenül aktiválódnak, s ezzel kimerítik a készleteiket, így későbbre nem jut pigmenttermelésre szolgáló sejt, s így pigment sem a hajszálakba. „Néhány nap alatt az összes ilyen sejt kimerült, ezt követően soha többé nem volt lehetőség már a hajszálak pigmentjének előállítására. A károsodás végleges.” – tette hozzá Hsu.

Bing Zhang, a kutatás vezető szerzője hozzátette: „Azt hittük, hogy a menekülés vagy harc típusú stresszválasz hasznos az egyének számára, azonban a vizsgálatból kiderült, hogy ebben az esetben végzetesen kimeríti az őssejteket.”
Isaac Chiu, a Harvard Orvosi Karának immunológus professzora, a kutatások egyik közreműködője elmondta: „Tudtuk, hogy a perifériás idegrendszer hatékonyan szabályozza egyes szervek működését, az ereket, az immunrendszert, azonban nem sokat tudtunk arról, hogy az őssejtek működésére is hatása van.”

A kutatás eredménye nemcsak egy hosszú ideje fennálló kérdésre adott választ, hanem a stressz eddig nem ismert negatív hatására is rávilágított, s ennek megértése az első lépés a stressz ilyen jellegű káros hatásainak kivédésére.