A társaság minden felelős döntéshozójának célszerű ismernie a TP-dokumentáció tartalmát, mert az az az új szabályok miatt olyan mélységben tárja fel az adózó kapcsolt ügyleteire, saját eredményére vonatkozó álláspontját, következtetéseit, amely miatt fontos, hogy az helyes megállapításokat tartalmazzon.
A társaság egészére nézve jelentős következményekkel járhat, ha egy NAV-ellenőrzés a nyilvántartásban foglaltakat alapul véve ítéli meg egy ügyletet, ugyanis, ha az adott ügylet a valóságban nem a dokumentációban leírtak szerint zajlik, a társaság számára már nehéz lehet azt utólag alátámasztani, bizonyítani.
A transzferár-dokumentáció készítésére vonatkozó jogszabályi változások
A tavalyi év során a transzferárazást érintő új rendelet lépett hatályba (32/2017. (X.18) NGM-rendelet),amely a korábbi évektől némiképp eltérő, annál bővebb adattartalmú nyilvántartást ír elő. Főszabály alapján a 2018-as adóévtől minden kapcsolt vállalat számára kötelező lesz az új rendelet alkalmazása, valamint lehetőség van arra, hogy már a 2017-es évre vonatkozó nyilvántartás(oka)t is az új jogszabályok alapján készítsék el a társaságok.
Az új szabályok alapján a transzferár-nyilvántartás háromszintűvé válik, amelynek elemei a következők:
- fődokumentum (Master file);
- helyi dokumentum (Local file);
- országonkénti jelentés (CbC Report).
A felsorolt háromszintű nyilvántartásból az első két elem – tehát a fődokumentum és a helyi nyilvántartás – összeállítása alapvetően minden TP-nyilvántartás készítésére kötelezett vállalat számára kötelező lesz.
A CbC-jelentés elkészítése és benyújtása egyelőre csak azokra a multinacionális vállalatokra vonatkozik, melyek az adott évet megelőző adóévi konszolidált nettó árbevétele eléri a 750 millió EUR-t, azaz körülbelül a 230 milliárd forintot.
Az új szabályok szerinti transzferár-dokumentációban bővebb adatkört kell bemutatni!
A fődokumentumok elkészülhetnek a magyar cégnél (ha a végső anyavállalat magyar vagy esetleg a külföldi anyavállalat nem köteles Master file készítésére),vagy azt a végső anyavállalat is a magyar társaság rendelkezésére bocsáthatja. Érdemes ezt a kérdést mielőbb tisztázni a cégcsoporton belül, megelőzendő az év végi kapkodást és ez nem utolsó sorban jelentős megtakarítást jelenthet egy magyar leányvállalat esetében. Figyelem, az új szabályok szerinti fődokumentumok bővített adattartalmat követelnek, így ezek elkészítéséhez a korábbi évektől eltérően részletesebb információkra így hosszabb időre lesz szükség, valamint a gyakorlati tapasztalatunk szerint a Master file elkészítéséhez szükséges csoport szintű információ maradéktalan begyűjtése rendkívül nehézkes!
A korábbi, 2009-es TP-dokumentációs rendelet szabályi szerint elkészített Master file esetében is jelentős kiegészítésre lesz szükség a magyar jogszabályoknak történő megfelelés érdekében, míg a helyi dokumentációk esetében előírt adattartalom is megnövekedett, az ügyleteket új formában, bővített adattartalommal szükséges dokumentálni, amely szintén jelentősen több időráfordítást igényel a korábbiakhoz képest.
A 2017-es év tekintetében a társaságoknak még lehetőségük van arra, hogy az előző évekhez hasonlóan készítsék el transzferár nyilvántartásukat, a 2018 évre vonatkozó dokumentációk esetében azonban már nem lesz mérlegelési lehetősége a cégcsoportoknak, kapcsolt vállalkozásoknak. Éppen ezért fontos, hogy a társaság minden felelős döntéshozójának legyen rálátása a TP dokumentáció tartalmára, mert az az új szabályok miatt nagyobb mélységben tárja fel az adózó és a vállalatcsoport kapcsolt ügyleteire, saját eredményére, stb. vonatkozó álláspontját és következtetéseit.
Ajánlott tehát, hogy a dokumentáció csoport szinten is helyes megállapításokat tartalmazzon, amihez szükséges mind a csoportra mind a kapcsolt ügyletekre vonatkozó információ teljes körű rendelkezésre állása, mely a gyakorlati tapasztalatok szerint több helyről, több illetékestől gyűjthető csak össze, melyet célszerű a csoporton belül koordinálni. Fontos, hogy a határon átnyúló ügyletek esetében ezen információk az érintett csoporttagok szintjén egységesen kerüljenek bemutatása, egyébiránt a társaságra nézve kellemetlen következményekkel járhat, ha egy esetleges NAV ellenőrzés során a nyilvántartásban foglaltakat alapul véve ítél meg egy ügyletet az adóhatóság, majd azt kell utólag bizonyítani, hogy mégsem az történt a valóságban, ami a dokumentációban szerepel.
Figyelemmel kell lenni a BEPS által hozott változásokra, melyek közül kiemelést érdemel a transzferár nyilvántartások alapját képező írásos szerződésekben foglaltakkal szemben a valódi tartalom szerinti minősítés elsődlegessége. Gondos előkészítő munkával, a csoporton belüli koordinációval, a kapcsolt ügyletek részletes elemzésével, az alapul fekvő kapcsolt szerződések felülvizsgálatával, és legfőképpen a transzferár nyilvántartás elkészítéséhez a kellő időben történő hozzákezdéssel azonban minden ügyfelünk sikeresen teljesítheti az adminisztrációs kötelezettségét a transzferár területen is.
Forrás: rsm.hu
