Már több mint egy éve tart az ingatlan boom, azaz a megnövekedett érdeklődés. A szakértők már kimondták, nem lufiról van szó, hanem tartós növekedésről: emelkedtek az árak, mind a bérlési, mind az eladási piacon.
Az érdeklődést megmagyarázza, hogy a befektetők az utóbbi években áttértek az ingatlanra. Ez több tényező összjátékának köszönhető: a más befektetési lehetőséggel elérhető hozamok tartósan alacsony szintje, illetve a brókerbotrányok egyaránt ahhoz járultak hozzá, hogy stabil alapnak ez a szegmens bizonyult.
Nem növekvő kínálat
Azért is remek megoldás ingatlant vásárolni, mert egy szűk és nem növekedő piacról van szó, mivel nem látszik, hogy kialakulna a lakásépítés terén egy hasonló felívelési folyamat. Bár már év eleje óta ígérik, hogy beindul a nagy ingatlanfejlesztési boom, ez nem követte az érdeklődés növekedését.
Így egyre értékesebbek a meglevő lakások és házak, a hiánygazdaság klasszikus menetrendje szerint.
Ha azon gondolkodunk, vállaljunk-e egy hitelt, és azzal kiegészítve vegyünk-e most ingatlant, meghatározó vélemények szerint is érdemes a vétel mellett dönteni.
Az árak növekedését minimum év végéig prognosztizálják, tehát egyre drágábbak lesznek a lakások, így feltételezhető, hogy most még kedvező áron csapunk le rájuk.
Másrészt, mivel nem látszik jelentős építési trend – nem lesz például hirtelen tízezer eladó belvárosi lakás ott, ahol most kétezer van -, az értékét megőrzi a vásárolt lakás, ház, és az csak növekedni fog.
Most érdemes az albérletpiacba beszállni
Az ingatlanban fekvő érték mellett komoly tényező, hogy bevételt is biztosít azáltal, hogy kiadjuk. Hihetetlen magasságokat értek el az albérletárak, ha hirdetéseket olvasunk, találkozunk a növekedéssel. (E cikk írója most látott a Facebookon egy hirdetést: Budán, központi környéken 22 nm-es garzont 150 ezer forintos havi összegért kínáltak.)
Ha otthonteremtésről van szó, akkor is reálisabb – ha meg tudjuk oldani – a vásárlás a bérléssel szemben. A sztratoszfériáig szárnyaló bérleti díjak miatt sokaknak aránytalanul nagy részt kell a bevételükből a lakhatásra szánni, ami több más területen akadályozza őket az előrejutásban.
Európa nyugati felén egy átlagos albérlő jövedelmének 25 százalékát fordítja a bérleti díjra, ez nálunk az 50 százalékot is eléri.
Magyarországon jelenleg a hivatalos átlagfizetésekhez képest, 35-50 százalék között mozog a kétkeresős modell lakhatásra fordított költsége, elemezte a helyzetet egy szakértő.
Összezavarta a bérleti piacot az Airbnb
A bérleti díjak egyébként sok európai városban a csillagos égnél álltak meg, főleg mert nagyon jó üzlet lett a privát szállásadásból, amely szűkítette a piacot és felvitte az árakat.
Az olyan városokban, mint Barcelona vagy Berlin, már az Airbnb és hasonló cégek keltette hatások megfordításán gondolkodik a városvezetés. Mivel az nem megengedhető, hogy átlagos vagy alacsony fizetésű tömegek nem tudják a lakhatásukat megoldani.
Az albérlet ár emelkedési trendet az is elősegíti, hogy a fiatalok nálunk hagyományosak évekig albérletben laknak, és a család ebben támogatja őket tanulmányaik alatt.
Ám ez a klasszikus modell nem kifizetődő, ha a korábbinál kétszer magasabb bérleti díjakat kell kifizetni hónapról hónapra a családnak. Némi számítgatással kiderülhet, a hitel törlesztése kedvezőbb megoldás lehet, mint a főbérlőnek kifizetni egy hasonló összeget minden hónapban.
