Home Főhírek Gazdaság Miért csak az 1988. január 1-je utáni kereseti adatokat nézik a nyugdíj...

Miért csak az 1988. január 1-je utáni kereseti adatokat nézik a nyugdíj megállapításánál?

Erősödött a forint péntek reggelre /Fotó: RAS-Archívum/

Miért csak 1988. január 1-jétől veszik figyelembe a jövedelmet? Előtte is volt járulékfizetéses időszak. Mi lesz az előzőleg befizetett járulékkal? Kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Jogszabály írja elő, hogy mely időszak kereseti adatai alapján kell a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét meghatározni.

Hirmagazin.eu TikTok-fiókja – elértük a 12 Millió videómegtenintést az elmúlt 60 napban! Köszönjük olvasóinknak!

Az 1993-tól hatályos szabályozás alapján az általános béridőszak az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig elért keresetekre vonatkozik.

728x90 100

Az ezt megelőző jogi szabályozás a nyugdíjazást megelőző utolsó öt év kereseti adataiból rendelte kiszámítani a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét, ezért az 1993-tól megállapításra kerülő nyugellátások már az 1988-tól szerzett kereseteken alapulnak.

Az előzőekkel kapcsolatban azt is meg kell említeni, hogy a munkáltatóknak kizárólag az 1987 utáni keresetekre vonatkozóan kellett adatot szolgáltatniuk a társadalombiztosítási nyilvántartás felé, ezen időpontig csupán a biztosítási jogviszony fennállására, illetve annak megszűnésekor a biztosítási jogviszony teljes időtartamára.

A 2024. évi valorizációs szorzókról..

Az induló nyugdíj (továbbá korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék és táncművészeti életjáradék – ellátások) kiszámításánál, a hatályos nyugdíjbiztosítási szabályok szerint, az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket, jövedelmeket kell figyelembe venni. Természetesen a régi keresetekkel nem lehet eredeti összegükben számolni, hiszen azok nominálisan ma már irreálisan alacsonyak, ezért a korrekt számításhoz elengedhetetlen a keresetek értékőrzése, jelenértékre számítása, azaz valorizálása. A Magyar Közlöny 38. számában megjelent az idei valorizációs szorzókat kihirdető kormányrendelet.

A valorizálás, nyugdíjbiztosítás szempontjából, nem jelent mást, minthogy a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket, jövedelmeket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják, azaz a 2024. évi nyugdíjazásnál a megelőző időszak kereseteit a 2023. évi szintre kell valorizálni, a korábban említett országos nettóátlagkereset-növekedés mértéke alapján. (A 2023. évben induló nyugellátások esetében az 1988–2021. között elért kereseteket valorizálták, míg a 2024. évben induló nyugellátások esetén az 1988–2022. között elért keresetek kerülnek valorizálásra.)

Hirmagazin.eu TikTok-fiókja – elértük a 12 Millió videómegtenintést az elmúlt 60 napban! Köszönjük olvasóinknak!

A tárgyévben alkalmazandó valorizációs szorzószámokat a kormány, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett tényadatok alapján, csak utólag, minden év márciusában tudja külön rendeletben meghatározni. Az a tény viszont, hogy a valorizációs szorzószámokat csak utólag határozzák meg, nem jelenti azt, hogy azon személyek, akik ez év januárjában, vagy februárban már jogosultságot szereztek a nyugellátás megállapítására, a valorizációs szorzók kihirdetéséig ellátás nélkül maradtak. Esetükben ugyanis a vonatkozó jogszabály meghatározza, hogy a nyugellátás tényleges megállapításáig a nyugdíj-megállapító szervnek nyugdíjelőleget kellett megállapítania, mely nyugdíjelőleg megállapításakor, a várható nyugdíj összegének kiszámításakor a 2023. évre vonatkozó valorizációs szorzókat kellett alkalmaznia.

Forrás

Hirmagazin.eu

Exit mobile version
Megszakítás