Interaktív párbeszéd – 10. pont
Előadás Ukrajnáról (Human Rights Council res. 47/22) és a főtitkár időközi jelentése az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában, Ukrajnában kialakult emberi jogi helyzetről (GA 76/179. sz. határozat)
2022. Júius 5.
Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa:
„Tisztelt Elnök Úr!
Excellenciák,
Ahogy az ellenségeskedés ötödik hónapjába lépünk, az ukrajnai konfliktus elviselhetetlen áldozatai tovább nőnek.
A napi gyilkosságokkal, a széles körű pusztítással, az önkényes fogva tartással és a tömeges kitelepítésekkel a civilek viselik az ellenségeskedések legsúlyosabb részét, amelyeknek látszólag nincs vége.
Az Emberi Jogi Tanács 47/22. számú határozata értelmében bemutatom hivatalom jelentését az ukrajnai emberi jogi helyzetről az Orosz Föderáció fegyveres támadásával összefüggésben, a 2022. február 24. és május 15. közötti időszakra.
A jelentés megállapításokat és ajánlásokat tartalmaz a konfliktusnak az emberi jogi helyzetre gyakorolt hatására vonatkozóan, amelyek közül néhányat hivatalom korábban is megosztott ebben a Tanácsban és máshol is.
A megállapítások az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziója által Ukrajnában 11 helyszíni látogatáson, 3 fogvatartási helyen tett látogatáson, valamint 517 emberi jogi jogsértések áldozataival és szemtanúival készült interjún, valamint egyéb információforrásokon gyűjtött információkon alapulnak.
Addig is kollégáim és az irodám Terepüzemeltetési és Műszaki Együttműködési Osztályának vezetője ebben a pillanatban Irpinben vannak, és onnan küldenek nekem fotókat.
Irodám 2014 óta folyamatosan jelen van Ukrajnában, és növeljük jelenlétünket az országban.
És bár még nem biztosítottunk hozzáférést az orosz fegyveres erők által megszállt területekre, dokumentáljuk a nemzetközi emberi jogi jog és a nemzetközi humanitárius jog (IHL) valamennyi fél által elkövetett megsértését, és továbbra is teljes mértékben elkötelezettek vagyunk az emberi jogi helyzet nyomon követése mellett. Ukrajna egész területén. Excellenciák, A polgári áldozatok nagy száma és a polgári infrastruktúra pusztításának mértéke továbbra is komoly aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy az orosz fegyveres erők által végrehajtott támadások nem felelnek meg az IHL-nek. Jóval kisebb mértékben, de az is valószínűnek tűnik, hogy az ukrán fegyveres erők az ország keleti részein nem tartották be teljes mértékben a nemzetközi humanitárius jogot. Július 3-án Ukrajna-szerte több mint 10 000 civil halálos vagy sebesülést dokumentáltunk, a 4889 halálos áldozat közül 335 gyermeket. Hangsúlyozom, hogy a tényleges számok valószínűleg jóval magasabbak. A dokumentált polgári áldozatok többségét a lakott területeken alkalmazott robbanófegyverek okozták. Többször alkalmaztak nehéztüzérségi lövedékeket, például többszörös kilövő rakétarendszereket, valamint rakéta- és légicsapásokat, beleértve a kazettás lőszereket szállító fegyvereket is. Annak ellenére, hogy vitathatatlanná vált az ilyen fegyverek polgári áldozatai, az orosz fegyveres erők továbbra is ugyanúgy működtek, ami kiszámítható következményekkel jár a polgári lakosságra és infrastruktúrájára nézve. Aggodalomra ad okot a katonai objektumok polgári objektumok közelében történő elhelyezése és az emberi pajzsok használata a konfliktusban részt vevő mindkét fél részéről – amint azt például egy Stara Krasnianka-i (Luhanszki régió) gondozóház esetében dokumentálták. A polgári lakosság tömeges kitelepítése – köztük több mint 8 millió ember az országban – aránytalanul nagy hatással volt a nőkre, a gyermekekre, az idősekre és a fogyatékkal élőkre. Az orosz fegyveres erők vagy azokhoz kapcsolódó fegyveres csoportok által megszállt régiókba való mozgás szabadságának korlátozása csökkenti az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A mai napig több mint 400 egészségügyi intézményben és oktatási intézményben rögzítettünk károkat vagy megsemmisülést, míg a tényleges számok valószínűleg magasabbak. Otthonok ezrei sérültek meg vagy semmisültek meg. Hivatalom tudomásul veszi Ukrajna erőfeszítéseit egy átfogó kompenzációs mechanizmus létrehozására a megrongálódott vagy lerombolt otthonokért, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vonatkozó törvénytervezet kizárja az orosz fegyveres erők és a kapcsolt fegyveres csoportok által ellenőrzött területek lakosait. Minden áldozatnak joga van a jogorvoslathoz való egyenlő hozzáféréshez.
Excellenciák, Továbbra is fennállnak az aggodalmak a jogellenes gyilkosságokkal kapcsolatban, beleértve az azonnali kivégzéseket is. Az egyre növekvő bizonyítékok alapján hivatalom alapos alapot ad annak feltételezésére, hogy az orosz fegyveres erők e tekintetben súlyosan megsértették a nemzetközi humanitárius jogot. 2022. május 15-ig csak Kijev régióban több mint 1200 polgári holttestet találtak, és hivatalom több mint 300 olyan állítás megerősítésén dolgozik, amelyek az orosz fegyveres erők által olyan helyzetekben elkövetett gyilkosságokra vonatkoztak, amelyek nem kapcsolódnak aktív harcokhoz. A civilek önkényes fogva tartása széles körben elterjedt az orosz fegyveres erők és az ahhoz kapcsolódó fegyveres csoportok által ellenőrzött területeken is. A hozzáférés korlátozása ellenére 270 önkényes fogva tartás és erőszakos eltűnés esetét dokumentáltuk. Az áldozatok közül nyolcat holtan találtak. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) és az Országos Rendőrség állítólag több mint ezer személyt tartóztatott le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy támogatták az orosz fegyveres erőket és az ahhoz kapcsolódó fegyveres csoportokat. Aggályaink vannak amiatt, hogy a letartóztatásokat esetleg nem Ukrajna nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel összhangban hajtották végre. 12 olyan esetet is dokumentáltunk, amelyek az ukrán bűnüldöző szervek erőszakos eltűnésének minősülhetnek. Továbbra is döbbenetes jelentések érkeznek mindkét fél kínzásáról és rossz bánásmódjáról, ideértve a hadifoglyokat is, de kevés előrelépés történt a felelősök felelősségre vonásában. Továbbra is aggódunk azokért az emberekért, köztük a mariupoli lakosokért, akik nem estek át az orosz fegyveres erők által végrehajtott úgynevezett „szűrési” folyamaton az evakuálás során. Az összegyűjtött információk alapján tartózkodási helyükre vagy kezelésükre vonatkozó megerősítés hiányában úgy véljük, hogy őrizetbe vehetik őket, és nagy a kockázata annak, hogy kínzásnak vagy rossz bánásmódnak vetik alá őket. Aggodalommal tölt el bennünket az orosz kötődésű fegyveres csoportok által 2022. február végén Donyeckben és Luhanszkban végrehajtott kényszersorozásra vonatkozó megerősített állítások is. Csapatom 28 konfliktushoz kapcsolódó szexuális erőszak esetét ellenőrizte, beleértve a nemi erőszakot, a csoportos nemi erőszakot, a kínzást, a nyilvános kifosztást és a szexuális erőszakkal való fenyegetést. Az esetek többségét az orosz fegyveres erők által ellenőrzött területeken követték el, de voltak olyan esetek is, amelyeket a kormány ellenőrzése alatt álló területeken követtek el. A jogsértések mértéke még nem világos, tekintettel az aktív ellenségeskedésekre, a szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférésre, a tömeges kitelepítésre és a tartós megbélyegzésre, mivel a túlélők gyakran nem akarnak vagy nem tudnak jelenteni az ilyen bűncselekményeket. Ebben az összefüggésben üdvözlöm, hogy Ukrajna a közelmúltban ratifikálta az Európa Tanácsnak a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezményét. Excellenciák, A véleménynyilvánítás szabadsága drasztikusan megromlott. 17 újságírók, médiamunkások és bloggerek ellenségeskedés miatti halálesetét dokumentáltuk, és 14 újságíró megsérült esetét rögzítettük. A Krím-félszigeten az új jogszabályok szűkítik az eltérő vélemények kifejezésének amúgy is korlátozott terét. 41 olyan esetet dokumentáltak, amikor a krími lakosok ellen eljárást indítottak az orosz fegyveres erők „lehitelesítése” vagy „akadályozására való felszólítás” miatt. Több médiát blokkoltak, és az orosz hatóságok korlátozták a hozzáférést az emberi jogokkal és a nemzetközi humanitárius jog kérdéseivel foglalkozó webhelyekhez. Ezek a kérdések súlyosbítják a folyamatban lévő emberi jogi aggályokat, amint azt a főtitkár az ideiglenesen megszállt Krím Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában (Ukrajnában) az emberi jogok helyzetéről szóló időközi jelentésében részletezi, a Közgyűlés 76/179. az Orosz Föderációról, hogy tartsa tiszteletben megszálló hatalomként a nemzetközi emberi jogi jog és az IHL szerinti kötelezettségeit. Hivatalom továbbra is kéri a krími kínzással vagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal, erőszakos eltűnéssel, önkényes letartóztatással és fogva tartással kapcsolatos állítások független, pártatlan és hatékony kivizsgálását. További aggályok a szólásszabadság, a lelkiismereti, a vallás és a meggyőződés szabadságához való jogok megkülönböztetés nélküli tiszteletben tartásával kapcsolatosak.
Tisztelt Elnök Úr!
Excellenciák, Újra egy kritikus pillanatban találjuk magunkat, amikor az ukrajnai pusztítás és a határain messze túlmutató hatások napról napra egyre szélesednek. Ennek az értelmetlen háborúnak minden áldozatának nevében véget kell vetni a gyilkosságoknak, a kínzásoknak, az önkényes letartóztatásoknak. A konfliktusban részt vevő feleknek biztosítaniuk kell a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeik maradéktalan betartását, és el kell kötelezniük magukat minden civil és harci helyzetben lévő ember védelme mellett. Bátorítom a nemzetközi közösséget, hogy segítse a szexuális erőszak, kínzás vagy rossz bánásmód túlélőivel foglalkozó szereplőket, különösen a kisebb városokban és vidéki területeken. Arra is sürgetem a feleket, hogy biztosítsanak akadálytalan bizalmas hozzáférést hivatalomhoz és független megfigyelőkhöz minden fogvatartási helyen, beleértve azt is, ahol hadifoglyok tartózkodnak. És nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mindkét félnek biztosítania kell a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos állítások időbeni és hatékony kivizsgálását.
Köszönöm.”
Forrás – ENSZ Human Rights
