Tegnap robbant a hír, hogy a multik silányabb minőségű termékeket forgalmaznak Magyarországon, mint a Nyugaton. Most kiderültek a részletek is.
Ahogyan azt mi is megírtuk, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jelentéséből kiderült, hogy a multinacionális élelmiszergyártó cégek silányabb minőségű élelmiszerekkel látják el a kelet-közép-európai térséget (így hazánkat is), mint a nyugat-európai országokat.
Lázár János időközben a kormányinfón azt mondta, elő kell venni az a kiskereskedelemre vonatkozó, fogyasztóvédelmi intézkedéscsomagot, amely már kétszer lekerült a kormány napirendjéről, mivel a kiskereskedelmi áruházláncoknak – jelentős munkaadók lévén – jelentős az érdekérvényesítő képességük is. Ez a kiskereskedelem újraszabályozásának célja, hogy a fogyasztók érdekeit védje, akár az élelmiszerbiztonság, akár a fogyasztóvédelem általános szabályainak keretei között – részletezte.
A 24.hu-n csütörtökön megjelent a Nébih részletes jelentése is, amelyből kiderül, hogy melyik az a 24 termék, amelyet összehasonlító vizsgálatoknak vetettek alá. A terméktesztek célja az volt, hogy azonos, vagy nagyon hasonló termékminták összevetésével bebizonyítsák, milyen minőségi különbségek vannak a hazai és az osztrák áruházláncok (Spar, Lidl, Metro, Hofer/Aldi) azonosnak mondott termékei között.
• A legismertebb édességmárkák (például a Milka, a Lindt, a Rafaello vagy a Mon Cheri) sem összetételi, sem érzékszervi tulajdonságaik szempontjából nem különböznek a hazai termékektől.
• Az ostyás édességeknél (pl. Manner) a beltartalmi mutatók közel azonosak voltak, de az osztrák mintáknál az ostya állaga kevésbé volt laza szerkezetű.
• A Nutella esetében is az állag volt eltérő: a magyar Nutella kevésbé volt lágy, és kevésbé volt jól kidolgozott az osztrákhoz képest.
• A Ritter Sport marcipánnal töltött étcsokoládénál a cukor- és zsírtartalom azonos, de az étcsokoládé-burok nehezebben olvadt el a szájban.
• A Barilla száraztészták semmilyen eltérést nem mutattak.
• A magyar Rio Mare tonhalkonzervek azonos nettó tömeg mellett két százalékkal kevesebb halat tartalmaztak.
• Az osztrák babérlevél karakteresebb, intenzívebb ízű volt, mint a magyar.
• A Coca-Cola magyar változatának 0,6 százalékkal magasabb volt a cukortartalma, cukorösszetétele pedig alapvetően más volt: míg a magyar az olcsóbb kukorica alapú fruktóz-glükóz szirup felhasználásával készült, addig az osztrák drágább szacharózt is tartalmazott. Ez az ízén is érezhető volt a Nébih szerint.
• A zöld Monster energiaital szintén más cukorösszetételű volt, de itt a magyar változat tartalmazott több szacharózt. Emellett az osztrák verzió koffeinen kívül taurint is tartalmazott.
• A poralakú ízesítők jellemzően silányabbak Magyarországon. A Nesquik kakaópor például Magyarországon jóval édesebb, Ausztriában inkább kakaósabb ízű.
• A vanillin cukrok egyformák voltak, de a Bourbon vaníliás cukroknál már volt eltérés: míg a magyar változat 3% vaníliarúd-őrleményt és kétféle aromát, addig az osztrák vanília extraktumot tartalmazott, miközben a termékek csomagolása nem jelölt eltérést.
• A Knorr porkeverékek komoly eltéréseket mutattak, pedig a csomagolás szerint teljesen azonos termékekről van szó. Ennek ellenére a Knorr marhahúsleves például Magyarországon 48 grammos, Ausztriában pedig 60 grammos. Ezen felül az osztrák termék 2 százalékkal több tésztát, csaknem kétszer annyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát tartalmaz. Ráadásul – mivel a recept szerint ugyanannyi vizet kell hozzájuk adni – a magyar változat jóval hígabb is.
• A Knorr Fix Carbonara spagettialapnál szintén lényeges eltérések voltak: először is a magyar változat nem tartalmaz sajtot, míg az osztrák verzióban háromféle is van, 5 % mennyiségben.
• A vizsgált tejtermékek (Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurtital) esetében az osztrák változatok mind ízesebbek voltak, ami azt mutatja, hogy jobb alapanyagokból is készültek. A magyar puding hígabb, édesebb, kevésbé kakaós-vaníliás ízű. Az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebb, krémesebb. A magyar joghurt más aromákat használ, ezért harsányabb ízű, illatú és édesebb, az osztrák inkább gyümölcsös. A joghurtoknál ráadásul a mért kalcium nem érte el a csomagoláson feltüntetett értéket.
