Miben tér el a férfi és a női fantázia?

A fantáziák olyan történetek, amelyeket önmagunknak mesélgetünk. Az ember általában titkolja és restelli fantáziálgatásait, ezért szívesen elrejti őket mások elől. Legintimebb tulajdonaként kezeli azokat, és könnyebben beszél ballépéseiről, mintsem hogy fantáziáit elmondaná valakinek.

Minél fiatalabb kamasz fiúról van szó, annál gyakoribb, hogy ki­zárólag önmagával kapcsolatban tételez fel ilyen ábrándokat, és nincs sej­telme arról, hogy másoknak is vannak hasonló gondolatai. A tinédzserfiú magányosnak és gátlásosnak érzi magát, és amíg hasonló korú barátai nem kezdenek beszélni a lányokról, tart attól, hogy csakis neki jut eszébe a má­sik nem, hogy csak neki lehet erekciója, és ezért is szorong a lányok közeledésétől.

A fiúknál a szex-vágyakozás éppúgy biokémiai és fiziológiai folyama­tok hatására jön létre, mint a lányoknál. E folyamatok az agyban, valamint a test egészében zajlanak, ezeknek tünete és eredménye a szex-fantázia, amelynek tartalma és minősége alapján kategorizálhatók a férfiak egyes csoportjai, ugyanis egy-egy jellegzetes fantázia megjelenése értelmezhető. Élete során egy adott férfi mindig hasonló fantáziákat generál, míg más fantáziára közömbössé válhat. A férfiak szex-fantáziái széles határok között mozognak. A fantáziák létrejöttében legnagyobb szerepe az androgén termelésnek van, így a fantáziálgatás akkor kezdődik, amikor a hím nemi hor­monok termelése beindul.A fantáziák elemzésekor feltűnnek a nemek szerinti különbségek.

A szexfantáziák az egyéb fantáziákhoz hasonló szerepet töltenek be (vágytel­jesítés, öngyógyítás), de ezen túl a szexuális tevékenységet is motiválják. Jellegzetességük, funkciójuk nemre specifikus: a nőkben nem szükségsze­rű a szexuális fantáziák hatására előálló szexuális-izgalmi állapot, illetve nem szükségszerű, hogy interperszonális és erotikus tevékenységüket (flörtölés, csábítás) fantáziák is kísérjék. A férfiaknál ugyanakkor ez szinte tör­vényszerű: ők jóval ritkábban élnek meg aszexuális pszichés állapotokat, mint a nők. Szinte minden férfi életében ismétlődően és visszatérően fenn­marad a szex-izgalmi állapot (a hozzá kapcsolódó fantáziákkal), a puber­táskortól az öregkorig.

A férfiak minden életkorban nagyobb gyakorisággal vesznek részt szex­aktivitásban, mint a nők, bármilyen szexuális tevékenységről is legyen szó. Magasabb szexpartnereik száma, és kevésbé értékelik a monogámiát, mint a nők, továbbá a szexuális tevékenység előfeltételeként sokkal kevésbé tar­ják fontosnak az intimitást és a szerelmet. Kapcsolataikban arra hajlanak, hogy azokat a szexuális tevékenység minősége alapján ítéljék meg, míg a nőknél ez fordítva van: a szexuális tevékenységet ítélik meg a kapcsolat minősége alapján.

A kapcsolatok elszürkülésekor a férfiak a szexuális te­vékenység elsivárosodásáról panaszkodnak, ugyanakkor a nők az érzel­mek kiürülését okolják a kapcsolat szürkeségéért. Vitáik során a férfiak az­zal érvelnek, hogy érzelmeik is javulnának, ha a szex jobb lenne, ugyanak­kor a nők azt állítják, hogy akkor lenne fokozottabb kedvük részt venni a szexuális tevékenységben, ha a férfi képessé válna arra, hogy jobban kom­munikálja érzelmeit. A férfi önértékelése egyenes kapcsolatban áll szexuá­lis életével, a nőknél ez sokrétűbb, és nincs ilyen közvetlen kapcsolat. A férfiak örömszerzésre törekvő szexuális vágyakozása biokémiai és fizioló­giai folyamatok hatására jön létre, amely az agyban, illetve testük egészé­ben zajlik, ennek eredménye szexuális fantáziájuk is.

Forrás: news.noinetcafe.hu