Több veszélyes következménye is lenne, ha a Hold közelebb lenne a Földhöz, mint ahogy van.

GettyImages-475558837

(Képek: Getty Images.)

A tiszta égboltú éjszakákon sokan szívesen gyönyörködnek a Hold szépségében, ám hiába a pazar látvány, kár lenne azt kívánni, hogy bárcsak közelebb lenne a Földhöz.

Ha ugyanis az égitest nem olyan távolságra lenne tőlünk, amennyire van, hanem kétszer olyan közel, azaz fele olyan messze, annak kaotikus következményei lennének.

Miért fontos nekünk a Hold?

Nehéz lenne dióhéjban összefoglalni, de mégis érdemes kitérni rá néhány mondat erejéig, hogy miért fontos a Hold az emberiség számára: kulturális, tudományos és geológiai szempontból is jelentős.

A korai időkben, az őskorban a Holdat istenként tisztelték, és isteni személyiséggel – görögöknél Szeléné, rómaiaknál Luna, egyiptomiaknál Honszu, majáknál Ixchelén stb. – ruházták fel. Ez az égitest volt az első és mindeddig az egyetlen a Földön túl, amire ember lépett (1969. július 20-án). A Hold geológiai szerepe is fontos, gondoljunk csak az ár-apály jelenségekre, amit annak gravitációs ereje okoz. A Hold a Föld forgására is hatással van, fokozatosan lassítja azt. Persze az evolúciós jelentőségéről se feledkezzünk meg, ugyanis rengeteg vízi ősállat az ár-apálytól változó vízszint ingadozása miatt lépett szárazföldre.

Mi lenne, ha csak fele olyan messze lenne a Hold?

A Hold-Föld távolság változó: 363104 kilométer és 405696 kilométer között ingadozik, azaz a távolság átlagosan 384 402 kilométer. Ha ez a táv, mondjuk, megfeleződne, azaz 192201 kilométerre változna, totális káoszt okozna a Földön.

Neil Comins, a Maine-i Egyetem fizikusa szerint az egyik legmeghatározóbb változás az lenne, hogy nemcsak egy apály és egy dagály lenne naponta, hanem kettő, de a Hold közelsége miatt az áradás is sokkal agresszívebb lenne. A dagály nyolcszor olyan magasra rúgna, mint amekkora szokott lenni, ennek következtében pedig szigetek és part menti települések kerülnének víz alá. Comins szerint ezek a területek lakhatatlanná válnának, és teljesen elnéptelenednének.

Kevesen tudják, de a Hold nemcsak a vizekre van hatással, de a szárazföldre is. Ez az erő a szárazföld halmazállapota miatt kevésbé látványosan, de valamelyest mégis hat, és a felszín Hold felé mutató részei minimálisan elmozdulnak az égitest irányában. Amennyiben a Hold kétszer közelebb lenne, Comins szerint sokkal nagyobb gravitációs erő hatna a szárazföldre, ami olyasmi hanggal járna, mintha egy óriási gongot ütnénk meg.

Jazmin Scarlett, a londoni Queen Mary Egyetem vulkanológusa szerint a szárazföldet megmozdító gravitációs erő a földkéregre is hatással lenne, ennek következtében pedig földrengések következnének be, és sorra kitörnének a vulkánok.

Scarlett szerint a bolygó forgása, mely a Hold gravitációjának hatására alapvetően is lassul, még nagyobb lassulást mutatna. A forgás lassulása a normál Hold-Föld távolsággal 100 évente 1 század másodperc, de a tudós szerint fele akkora távolsággal egy sokkal intenzívebb lassulást lenne tapasztalható, aminek hatására hosszabbodnának a nappalok és az éjszakák.

Miután a Hold nagyobb részt takarna ki az égből, Scarlett szerint napfogyatkozások is gyakrabban fordulnának elő, ám ezek kevésbé lennének élesen láthatók. A tudós ezzel együtt azt is megjegyezte, hogy ha a Hold csak fele olyan messze lenne, a holdfázisoktól is elbúcsúzhatnánk. Mindössze néha nagyobbnak, néha kisebbnek látnánk az égitestet.

Megvalósulhat?

Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon csillagászati értelemben lehetséges lenne-e, hogy a Hold-Föld távolság felére csökkenjen. Comins szerint, amennyiben egy hatalmas aszteroida felénk taszítaná a Holdat, akkor megtörténhetne, ám a Holdnak ebben az esetben is sok évbe telne eljutni a jelenlegi távolságot megfelező pontig. Az égitest egyébként éppen, hogy fokozatosan távolodik tőlünk, évi 3,8 centit.

Forrás: Femina / Hirmagazin.eu

Képek: Getty Images.