Hogy jut el egy házasság a válóperig? Mi az utolsó csepp a pohárban, amitől beadjuk a válópert? Elváltak mesélnek saját tapasztalataikról.
Megcsalás
Hat éve voltunk házasok, amikor egyszer korábban mentem haza, és ott találtam a férjemet a szomszéd csajjal. Ezt nem lehetett megbocsátani, másnap beadtam a válópert. (Tina, 35)
Pénz
A házasságunk vége felé minden vita arról szólt, miért nem elég semmire a pénzünk. Szerettünk volna egy saját lakást, de egyszerűen képtelenek voltunk kifizetni, így állandóan azon martuk egymást, kinek kellene kevesebbet költenie és többet keresnie. Két évig voltunk házasok, amikor eldöntöttük, hogy ez így nem mehet tovább, és elváltunk. (Kata, 29)
Túl sok munka
A munkám teljes embert kívánt, előléptettek és rengeteget túlóráztam. Nem bántam, mert szeretem, amit csinálok, de a férjemnek egy idő után elege lett. Pedig tudhatta volna, hogy nem vagyok otthon ülő menyecske, és mellette sem leszek az. Amikor megkért hogy válasszak közte és a karrierem között, habozás nélkül a munkámat választottam. (Janka, 35)
Gyerekvállalás
Minden nőnek azt ajánlom, hogy még az esküvő előtt beszéljenek a gyerekről. Amikor ugyanis felhoztam a gyerektémát, a férjem úgy nézett rám, mint egy ufóra: kiderült, hogy egyáltalán nem akar gyereket. Nem akartam túl sokáig várni a gyerekkel, úgyhogy inkább kihátráltam a házasságból. (Marcsi, 28)
Család
A szüleim sem a férjemet, sem a szüleit nem bírták. Az ő szülei engem még elviseltek, de a szüleimet egyáltalán nem. Addig-addig fúrtak mindkét oldalról, amíg tönkre nem ment a kapcsolatunk. (Rita, 29)
A szex hiánya
Az esküvő után egyre kevesebbet szexeltünk, és alig voltunk két éves házasok, amikor már csak évente kétszer-háromszor került rá sor. Egyre rosszabbul éreztem magam ebben a helyzetben, de vele nem lehetett róla beszélni. Így aztán inkább beadtam a válópert. (Petra, 34)
Eltérő személyiség
Ott követtük el a hibát, hogy nem éltünk együtt a házasság előtt. Az esküvő után döbbentem rá, hogy van egy csomó fura szokása, amit nehezen viselek, Olyan volt, mintha egy szörnyű szobatárssal éltem volna együtt. Nem is tartott tovább tíz hónapnál. (Márti, 27)
Különböző ambíciók
Én jól haladtam előre a munkahelyemen, és a fix állásban hittem, ő utazgatni akart, és nem nagyon volt kedve munkát keresni. Amikor együtt jártam vele, mindig azt hittem, hogy majd megkomolyodik, de hiba volt ezt gondolni. (Kriszta, 29)
Sértődés
Nem hibáztatom a férjem, hogy 18 hónap után beadta a válópert: az az igazság, hogy nem tudok vitázni. Inkább megsértődöm, és pár napig nem beszélek a másikkal. Nos, vele is így tettem… (Mariann, 30)
Forrás: Ripost
