Budapest – Ha nincs családi támogatás, vagy nem öröklök, esélytelen, hogy 42 éves korom előtt saját kis lakáshoz jussak. Ráadásul az sem lesz az enyém, mert jó esetben nyugdíjas koromig fizetni fogom a hitelt – igy összegzi kilátásait Szladecsko Sophie (30), aki egyedülállóként nemrég költözött el otthonról egy kisebb albérletbe, mert ki akart lépni már az otthon kötelékéből.
Még több gazdasági hír itt!
– A mamahotelben töltött évek alatt legalább 100 ezer forintot el tudtam tenni havonta, de most ez a pénz albérletre megy el, így örülök, ha ki tudok jönni a fizetésemből. És ebben a csapdahelyzetben vergődnek a korosztályomból sokan. Nem tudunk félrerakni pénzt, hogy meg legyen egy kezdő lakáshoz a minimális önerő, ami mellé hitelt tudnánk felvenni – dőlt a panasz a fiatal nőből. Korábban kellett volna előre tervezgetnie, talán akkor most előbbre járna?
– Biztosan én is hibás vagyok, élni akartam, fontosabb volt az utazás, nem tettem félre semmit, amikor pedig ráeszméltem, hogy kéne, már megszűntek a lakáskasszák – vallja be azt is, miért ébredt fel ilyen későn. Sophie szerint a hazai fizetések mellett marad az önkizsákmányolás.
– Ha tényleg saját lakást akarok, dupla műszakot kell vállaljak, akkor talán összejöhet 10 év alatt egy kisebb kégli. A barátnőm könyvelőként dolgozik, most 37 éves, a napokban vette meg első lakását, de 12 éve takarékoskodik – hoz egy közeli példát, hogyan kellett volna.
Még több gazdasági hír itt!
A szerencsések közé tartozik János (32), aki párjával eddig egy angyalföldi 35 négyzetméteres garzonban lakott. Feleségem az édesapjától ajándékba kapta és a három év ottlakás alatt, duplájára ment föl az ára, 30 millióért sikerült eladnunk, amikor gyereket vállaltunk és nagyobb oothon után kellett néznünk – avatta be a Blikket János a család ingatlanügyeibe. Amíg be nem költözhetnek a Kistarcsán épülő új ikerházba, egy VIII. kerületi albérletben húzzák meg magukat.
A mostanában dolgozni kezdő fiatalok a lakáspiac nagy vesztesei. Nagyjából 700 ezer 25-35 év közötti emberről beszélünk, akiknek lakáshoz jutásának esélyét erősen meghatározza a családon belül, generációk között átadható erőforrások megléte vagy hiánya – szögezte le Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője.
Még több gazdasági hír itt!
– 2015-2019 között megduplázódtak a lakásárak, ám a jövedelmek és megtakarítások nem követték ezt. Az egyedülálló fiatalok nincsenek abban a helyzetben, hogy az egyre bővülő állami támogatásokat igénybe vegyék, helyette marad a hitelfelvétel.
Ahhoz, hogy valaki most hitelből megvásárolhassa első 50 négyzetméteres lakását, 35 milliós vételárból le kell tennie 7-9 millió forintot, a hitelfelvétel 20-30 százalékos önerőjét. Nem segíti az egyedülállók lakásszerzését az sem, hogy a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának 2018-ban történt megszüntetését követően az állami család- és otthonteremtési támogatások szinte csak abban az esetben támogatják a fiatalok lakásszerzését, ha gyermeket vállalnak. Emellett ezek a támogatások jobban, illetve nagyobb összegben hozzáférhetők az anyagi erőforrásokkal inkább rendelkező közép- és felső-középosztálybeli fiatalok számára.
A legutolsó számítások szerint a fiatalok egyharmada tudta családi támogatásból elkezdeni az új életét. Így lassan kezd növekedni egy új bérlői generáció, amely az elmúlt tizenöt évben megháromszorozódott, nagyjából 200 ezer fiatal tartozik ide – olvasható ki a Habitat 2019-ben kiadott éves lakhatási jelentéséből.
Újra indulhat a vérre menő albérletvadászat
Alaposan rá kell készülniük az albérletkeresésre azoknak az egyetemistáknak, akik az új tanévre kedvező áron szeretnének kiadó lakást találni a fővárosban – hívja fel a figyelmet a Rentingo.com legfrissebb albérletpiaci elemzésében. A budapesti kiadó lakások piaca ugyanis hónapok óta folyamatos élénkülést mutat: a korlátozó intézkedések enyhítésével majd feloldásával egyre többen keresnek kiadó ingatlant, ennek hatására a bérleti díjak júniusra átlagosan 144 ezer forintra emelkedtek.
Még több gazdasági hír itt!
Ezzel együtt elkezdődött a belvárosi lakások visszaáramlása a rövidtávú kiadást célzó Airbnb-piacra, így nyár végére jóval nehezebb lesz a felsőoktatásban tanulóknak pénztárcabarát lakást bérelni. Aki tehát későn ébred, lemaradhat a kedvezőbb ajánlatokról. Az új tanévre készülő egyetemistáknak három tanácsot érdemes megfogadniuk. Időben kezdjék el az albérletkeresést, mert aki későn ébred, jóval drágábban juthat bérleményhez. Mivel a kiadó szobák hamarabb kelnek el, szoba helyett inkább lakótársat keressenek, akikkel közösen bérelhetnek egy egész lakást. A koronavírus-járvány esetleges 4. hulláma miatt érdemes vis maiorként a szerződésbe foglalni, hogy online oktatásra való átállás esetén a bérleti szerződést felmondhassák.
Mamahotelben lakik a fiatal férfiak fele
A 25-34 éves magyarok több mint 40 százaléka élt a szüleinél, nemek szerinti nézve az adatokat, méginkább elkeserítő a helyzet. Kiderült, hogy ebben a korosztályban a férfiak csaknem fele nem repült még ki a szülői házból – derült ki az Eurostat tavalyi felméréséséből. A legtöbben azért élnek még mindig szüleiknél, mert nincs pénzük saját lakásra. Egy másik felmérés szerint a fiatalok 32 százaléka rendszeres anyagi támogatásban részesül szüleitől, jellemzően havonta. A diákok 68 százalékát, míg a dolgozó fiataloknak 20 százalékát segítik a szülők. A támogatás összege országos átlagban havi 19 ezer forint, de jelentős a szórás.
Még több gazdasági hír itt!
Egyharmaduk 10-24 ezer forintot, 7 százalékuk pedig 25-49 ezer forintot kap rendszeresen. Tízből egy fiatal havonta több mint 50 ezer forintot, 3 százalékuk pedig több mint 100 ezer forint szülői támogatást kap.
blikk