Hirmagazin.eu
Főoldal » Mi a helyzet a déli határon? Megrázó beszámoló
Belföldi hírek

Mi a helyzet a déli határon? Megrázó beszámoló

„Hallom éjjel, hallom nappal, beindul a hangosbemondó, már megint jeleznek a rendőrök egymásnak, kereng fenn a helikopter” – a déli határon uralkodó migrációs helyzetről mórahalmi lakosok mondják el tapasztalataikat. Helyszíni beszámolót tettek közzé a kormány közösségi oldalán.

Kezdek újból félni, mert újból iszonyatos hullám jön. Hallom éjjel, hallom nappal, beindul a hangosbemondó, már megint jeleznek a rendőrök egymásnak, kereng fenn a helikopter” – számolt be a mindennapjairól egy mórahalmi lakos.

Majd hozzátette: van egy illető, aki Szerbiából jár ide, Mórahalomra dolgozni, és meséli, hogy elnéptelenednek a falvak, mert a migránsok mindenütt ott vannak nagy csoportokban, jönnek-mennek, megtámadják a lakosokat.

Hat unokám van, csak erre tudok gondolni, hogy megvédjük a hazát. Mindenáron. Ahogy a magyarok tették is mindig

– mondta a mórahalmi lakos.

Egy másik helyi lakos pedig a határon húzódó kerítésről, és annak hatékonyságáról beszél. Ahogy fogalmazott: „számunkra nagy áldás a kerítés, annak ellenére, hogy még így is komoly tömeg érződik a túloldalon”.

A kerítés nélkül már az élet körülbelül olyan volna, mint a szerb túloldalon, hogy az ottani lakosok elmenekülnek a falvakból – tette hozzá.

A magyar határon lévő migrációs nyomásról korábban közzétett videón pedig bemutatták, hogy milyen nyomás alatt van a határ, amelyet kövekkel, husángokkal, csapatosan ostromolnak a migránsok.

A döbbenetes felvételeken látszódik, ahogy az illegális migránsok létrákkal és egyéb eszközök bevetésével kívánnak átjutni az országot védő kerítésen. A határt védő egyenruhásokat támadják, kövekkel dobálják.

„Komoly migrációs nyomás alatt vannak az európai határok, sürgős és egységes álláspontra volna szükség annak érdekében, hogy az európai belső biztonságot garantálni lehessen” – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán.
Bakondi György közölte, arra lehet számítani, hogy a nagy hideg beálltáig folyamatosan tapasztalható lesz a migrációs nyomás az Európai Unió külső határain.
„A migráció jelen pillanatban rendkívül intenzív, az Európába vezető valamennyi útvonalon ez tapasztalható. Egy a 2015-ben tapasztaltnál is bonyolultabb helyzet körvonalazódik” – mondta, rámutatva arra, hogy a „háttérben”, Afganisztánban több millió ember „várakozik”: vagy már az országon belül elmenekült a lakhelyéről, vagy az egyre romló gazdasági, társadalmi és biztonsági viszonyok miatt komolyan tervezi elhagyni az országát.
Bakondi György közölte, már több mint 91 ezer a magyar határon elfogott határsértők és több mint 950 az elfogott embercsempészek száma. A hétfői volt az idei évben a második olyan nap, amikor több mint 700 határsértővel szemben intézkedtek.

Orbán Viktor miniszterelnök levelet írt Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, melyben leszögezte: új migrációs válság bontakozik ki az Európai Unió kapui előtt.

Orbán Viktor miniszterelnök ismét felszólította az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit, hiszen ezek az intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak több európai országban, ráadásul a 2015-ben tapasztaltnál is súlyosabb migrációs válsághelyzet fenyeget kontinensünkön – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A levelet Orbán Viktor angol nyelvű honlapján is közzétették.

Az Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levelében Orbán Viktor leszögezte: új migrációs válság bontakozik ki az Európai Unió kapui előtt.

„Mint Ön is jól tudja, a migráció hibrid fenyegetésként történő felhasználása Belarusz részéről, valamint a biztonsági erők katasztrofális kivonása Afganisztánból még a 2015-ben tapasztaltnál is súlyosabb válsághelyzettel fenyeget. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi törékeny stabilitás egyetlen záloga, hogy Magyarország más tagállamokkal együtt sikeresen védi az Unió külső határait” – írta a kormányfő.

Emlékeztetett: a mai napig csak Magyarország több, mint 590 milliárd forintot fordított saját nemzeti költségvetéséből határvédelemre; az elsők között épített határkerítést, amelyről az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy hatékony védelmet biztosít az uniós polgárok és az Európai Unió egésze számára.

A magyar határvédelmi intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: 2021-ben azt látjuk, hogy Magyarország mellett határvédelmi akadályokat épített vagy épít Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország. Az aktuális migrációs helyzet is azt mutatja, hogy a fizikai akadályok nemcsak a leghatékonyabb határvédelmi eszközök közé tartoznak, hanem a hibrid támadások által előidézett helyzetek kezelésében ugyancsak nélkülözhetetlenek. Mindez Magyarország hosszú idő óta hangoztatott álláspontját és finanszírozási igényeit igazolja – vélekedett levelében a miniszterelnök.

Visszaidézte Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia belügyminisztereinek október 7-én aláírt levelét, mely szerint:

„A fizikai akadályok létesítése hatékony határvédelmi eszköznek tűnik, amely nemcsak a belépés helye szerinti tagállam, hanem az egész EU érdekét szolgálja. Ez a legitim intézkedés haladéktalanul további megfelelő finanszírozást igényel az EU költségvetéséből.” Orbán Viktor emlékeztette a Bizottság elnökét, hogy ezt a megállapítást ő maga is hangsúlyozta felszólalásában az Európai Tanács ülésén.

A magyar miniszterelnök levelében leszögezte, ideje, hogy a Bizottság megtegye azt, amit már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie: ismerje el, hogy a külső határok védelme az európai szolidaritás vitathatatlan megnyilvánulása, és a tagállamok ez irányú erőfeszítései elismerést és támogatást érdemelnek.

„Nem lehet figyelmen kívül hagyni a jelentős anyagi, emberi és pénzügyi erőforrásokat, amelyeket Magyarország az elmúlt hat évben az Európai Unió külső határainak védelmére fordított. Ezért ismét felszólítom a Bizottságot, hogy térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit, amelyet a Bizottság a vonatkozó szabályok téves értelmezésével és alkalmazásával mindeddig megtagadott” – írta Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökének.

„A jelenlegi helyzetet tekintve, különösen az afganisztáni tálib hatalomátvétel, illetve Litvánia, Lettország és Lengyelország Belarusszal közös határszakaszán folyamatosan fennálló hibrid fenyegetés fényében, a közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése. Éppen ellenkezőleg, újabb jelentős migrációs válság várható. Európának meg kell védenie külső határait, és az idő igazolta, hogy csak fizikai akadályok képesek hatékonyan megvédeni az európai polgárokat a tömegesen érkező illegális migránsoktól” – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint amikor válsághelyzetekben az Európai Unió egységének megőrzésére hivatkoznak, ezzel a tagállamokat összekötő közös felelősségre is utalnak.

„A legutóbbi tanácsi következtetéseinkben felhívtuk az Európai Bizottságot arra, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keretrendszer szükséges módosításaira, ami a külső határainkra, így Magyarország határaira is, nehezedő nyomást enyhíteni képes. Ezeket a módosításokat a fizikai határvédelmi akadályok múltbeli és jelenlegi költségeinek megtérítése mellett kell végrehajtani. Magyarország felvállalta azt, hogy az Európai Unió déli külső határszakaszán megállítja az illegális migrációt. Most az Európai Unión a sor, hogy méltányos hozzájárulást vállaljon erőfeszítéseinkhez és költségeinkhez” – zárta levelét a magyar kormányfő.

Levélben fordult tizenkét uniós ország belügyminisztere az Európai Bizottsághoz, valamint a féléves szlovén EU-elnökséghez, szorgalmazva, hogy módosítsák a Schengen határvédelmi kódexet, elfogadottá és EU-finanszírozhatóvá téve a külső határon a kerítésépítést.

A „fizikai határok” elfogadásáért lobbizó miniszterek közös dokumentumát – amely az „EU-szabályozás új realitásokhoz történő igazítása” címet viseli – a brüsszeli Euractiv látta és tudósított róla. A levelet Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia tárcavezetői írták alá, és a bizottság belügyekben és külső határvédelemben illetékes tagjainak, Margaritisz Szkínász alelnöknek és Ylva Johansson belügyi biztosnak, valamint a féléves szlovén elnökség belügyi tárcavezetőjének, Alex Hojsnak címezték.

A „tizenkettek” érvelése abból indul ki, hogy a tagországok között a személyek szabad, határellenőrzés nélküli belső mozgását biztosító Schengen-rendszer integritása és zavartalan működése csak akkor tartható fenn, ha szavatolt a belső biztonság, aminek viszont fontos tényezője a külső határok lehető leghatékonyabb ellenőrzése és védelme.

Az utóbbiakra zúduló illegális migrációs nyomás, valamint egyes esetekben a migránsok felhasználása a szomszédos országokra gyakorolt politikai nyomás érdekében, együttesen „közös, EU-szintű megoldást tesz szükségessé” – folytatódik a közös levél érvelése. Amely egyebek között

arra a következtetésre jut, hogy fizikai határzárak (kerítések) kialakítása a külső határvonalon „egyaránt szolgálja az Európai Unió és a migrációs nyomásnak kitett tagállam érdekeit”.

Ha viszont ez így van, akkor az ily módon elismert határvédelmi megoldás EU-költségvetési finanszírozása is prioritást kellene, hogy élvezzen – mutattak rá a levelükben.

Aminek kapcsán sajtójelentések emlékeztettek, hogy midőn május-júniusban megszaporodott Fehérország európai uniós határain a Lukasenka-rendszer által bátorított, szervezett és odaszállított közép-ázsiai és afrikai menekültek száma, az érintett uniós országok pénzügyi támogatásért fordultak az Európai Bizottsághoz fizikai határzár építése érdekében.

A Schengen-határvédelmi kódex a jelenlegi formájában azonban még nem számolt a fizikai határvédelem majdani szükségességével, és ezért támogatást sem helyezett kilátásba ilyesmihez, csupán a határmegfigyelő-rendszerek erősítése számít meghivatkozható költségtényezőnek. Márpedig jogi hivatkozási alap nélkül a Bizottság sem fordíthat közösségi forrásokat kerítésépítésre, miközben ez ma, különösen a fehérorosz-típusú hibrid nyomással szembesülve, különösen sürgetővé vált – emlékeztetnek a levél szerzői.

A fehérorosz probléma egyébként előjött a tizenkettek levelében a tekintetben is, hogy

világos jogi megfogalmazásra van szükség „harmadik országok esetleg hibrid támadásának” minősítésére és kezelésére.

Az aláírók mindennek fényében felszólították az Európai Bizottságot, hogy még ez év végéig terjesszen be e tárgyban jogszabály-javaslatot.

Megfigyelők megjegyzik, hogy bár a közös levél még az EU-huszonhetek belügyminisztereinek múlt pénteki luxembourgi tanácsülése előtt született, azonban magán az ülésen a kérdést formálisan nem vitatták meg, az ülésről kiadott hivatalos kommüniké sem tesz rá utalást.

Ez persze önmagában nem zárja ki, hogy a brüsszeli testület reagáljon a „tizenkettek” kérésére és jogalkotási javaslattal álljon majd elő, de még így is kétségessé válhat ennek szükséges mértékű tagállami támogatottsága.

Az aláírók közül ugyanis, Lengyelország kivételével egyelőre hiányzott valamennyi „nagy” tagállam,

jóllehet, közülük három maga is Schengen-külső határt ellenőriz és védelmez (Franciaország, Olaszország és Spanyolország), miközben az ugyancsak hiányzó Németország, mint legnépszerűbb célország érdekelt az illegális bevándorlás visszaszorításában.

Mindez persze még változhat egy esetleges bizottsági javaslat konkrét szövegével szembesülve – mutatnak rá elemzők.

Forrás: Ripost / Hirmagazin.eu

Fotó: Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Villamos gázolt halálra egy idős nőt Pestszentlőrincen..

Géza

Földi: Közel állunk ahhoz, hogy Európa elvesszen

Edit

A világ legnagyobb fekvőrendőre (Olvasd el és nézd meg!)

Géza
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------
Betöltés....