Fekvése
Mezőnagymihály Dél-borsodban a Kácsi patak mentén található. Ez a táj síkföld, igazi kis alföld szél. Dombjai, hegyei nincsenek. Erdője sem volt. A terület lápos és ingoványos terület volt hosszú időn át.A falu talajának a minősége erősen változó. Van benne igazi, gazdag, fekete televény, vannak benne sárgás márgák, vannak szikfoltos területek. Ez utóbbiak a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben végzett vízszabályozás következményei, korábban a lápos, vizenyős területek uralták a falutól délre elterülő pusztaságot.
Környező települések
Gelej (kb. 5 km), Mezőkeresztes (kb. 4 km), a legközelebbi város: Mezőkövesd (kb. 15 km).
Története
Először a XIV. században említik a nevét, Nagmichal formában. A területen jazyg-szarmata emlékek kerültek elő feltárt sírokból.
1300 körül a környék az Örösúr nemzetség birtoka volt. 1447-ben Hunyadi János a Tibold és a Geszti családoknak adományozta. A kétbeltelkes, „kúriális”, azaz kisnemesi településnek egyszerre több földesúr is a tulajdonosa volt. A reformáció korán elterjedt Nagymihályon. A helvét hitűek előbb templom, majd harangtorony építésére kaptak jogot. Később az ellenreformáció hatására nőtt a katolikus lakosság száma, ennek eredményeképpen 1896-ban Szent Anna tiszteletére templom is épült.
A XVI. században Konovith (Kunovics) Miklós és a Bekény család Balázs és György nevű tagjai tulajdonát képezte a falu a Tiboldok és Gesztiek mellett, különböző neveken (Nagmihal, Nagy Mighali, Nagymyhaly, Nagmihali, Nagimyhal, Naghmyhal).
1544-ben a török pusztításnak esett áldozatul a falu, a végzetes mezőkeresztesi csata (1596) után teljesen elpusztult, lakossága megmaradt része a nehezen járható lápvidéken (a Tisza szabályozásáig annak ártere) talált menedéket. A hódoltság alatt a lakosság visszatelepült. Később is többször felégették, ilyenkor a községhez tartozó tanyavilágban húzódott meg a falu és a szomszédos Gelej népessége.
A Mária-Terézia-féle úrbér-rendezés során a falu lakosai valamennyien szabad elmenetelűnek vallották magukat (további érdekesség, hogy a lakosság jelentős része kisnemes volt).
A II. világháború ezt a települést is elérte. A falu határában állomásozó német és magyar osztagok gyakran lőtték a Gelej és Mezőcsát alatt lévő orosz csapatokat. 1944. november 8-án erős volt a falu körüli harcok moraja, majd délután egy repülőgép bombázta a német légvédelmi ágyúkat. Ezen a napon érte találat a református templom tornyát és több lakóházat is. November 9-én reggel fél 6-kor, déli irányból érkeztek meg az első szovjet katonák. Itt őrizték a hadifoglyaikat is és a halottakat átmenetileg itt temették el.
A település korábbi viszonyai a múlt század második felére is kihatottak: a törpebirtokosok létrehozták az Új Barázda Termelőszövetkezetet, a majorságokból pedig megalakult a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság.
Nevezetességei
Két templom található itt: református és katolikus. Híres még a mezőnagymihályi asszonykórus is.
A falu határában található Nagyecsér, ami egykoron jelentős tanyaközpont volt. (Csak Pere Károly lakik itt.)
A falu határában kezdődik a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet. Jó állapotú dűlőutakon remek gyalogos és kerékpáros kirándulásokra van lehetőség – ez a táj még hordozza a magyar puszta összes jellegzetességét, őrzi a múlt egy szeletkéjé
Cím: MezőnagymihályKossuth u. 56
Tel: +36 (49) 424 690
E-mail: [email protected]
Web:
