hirmagazin_2015-09-06_103738

Forrás: hirado
Fodrászmester vagy cukrászmester? 77 olyan szakképesítés van, amire mestervizsga szerezhető. Egy mesternek elméletben, gyakorlatban, szóban és írásban kell mindent tudnia.

2015. szeptember 1-jétől csak az vehet részt a szakképzésben oktatóként, aki mestervizsgával rendelkezik. Jelenleg 77 olyan szakképesítés van, amire mestervizsga szerezhető. Leginkább a fodrász- és cukrászszakmában dolgozóknál presztízskérdés, hogy valaki megszerzi-e a mesteri címet.

Bútorasztalosok dolgoznak versenymunkáikon egy szakmai versenyen Budapesten. (MTI-Fotó: Beliczay László)

Mestercímet az szerezhet, aki szakmai végzettség és szakmai gyakorlat birtokában van, és teljesíti a feltételeket. A mestercím nemcsak szakmai felkészültséget jelent, hanem emberi magatartást is feltételez – mondta Laczky Gabriella, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési tanácsosa a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A mestervizsgát mesterképzés előzi meg, ahol a tanulók elsajátítják az elméleti anyagot és a gyakorlati feladatokat.
Mestervizsgára a felkészítő tanfolyamokat a területi kamarák szervezik és bonyolítják le. A képzések időtartamáról, ütemezéséről, költségeiről az illetékes területi kamara tud bővebb felvilágosítást adni. A mesterképzés két részből áll: I. Pedagógiai és vállalkozási ismeretek II. Szakmai ismeretek

A vizsgákat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területi kamarái szervezik. Annál a területi kamaránál lehet jelentkezni mestervizsgára, ahol a lakcím szerint illetékes a jelentkező, illetve ahol a munkáltatója, a kamarai regisztrációra bejelentkezett.

Elméletben, gyakorlatban, szóban és írásban kell tudnia mindent egy mesternek – mondta Szécsényi István a Mester Vizsgabizottság elnöke.

„A fodrászoknál a legmagasabb iskolai végzettség a mestervizsga megszerzése. Jó érzés, hogy megszereztem, magam miatt csináltam, magamnak akartam bizonyítani” – ezt mondta Schwartz Éva.

A fodrászmester elmondta, hogy bár 18 éve fodrászként dolgozik, de nagyon izgult, mert a mestervizsga összetett és az alapokra helyezi a hangsúlyt. „Amit a mestervizsgán mutatni kell mind gyakorlati, mind elméleti tudásban azt a hétköznapokban nem használjuk, de erre építünk. Ilyenek például a klasszikus hajvágások” – mondta Schwartz Éva.

A mester végzettségen túl még léteznek adományozott címek. Ilyen az aranykoszorús vagy ezüstkoszorús mester, ez a cím a szakmában eltöltött idő után adományozható.
Korrektúra: www.hirmagazin.eu