Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában.

Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.

dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

TÉMÁK

A mesterséges intelligencia (MI) hazai üzleti felhasználási területei:

  • főbb alkalmazási területek,
  • pénzügyi, illetve megfelelési kihívások.

A szabályozás célja és alanyai, alapfogalmak:

  • a szabályozás három fő céljának bemutatása,
  • a szabályozás személyi, tárgyi hatálya és hatályba lépése,
  • az MI-rendszerek meghatározása,
  • kihívások (például adatvédelem, szellemi alkotások stb.).

Kockázati kategóriák és a kapcsolódó teendők:

  • elfogadhatatlan, alacsony és magas kockázatok,
  • általános felhasználású MI-modellek,
  • általános követelmények: átláthatóság, megfelelőségi értékelés, alapvető jogokkal való összhang értékelése, generatív MI-jelleg feltüntetése.

A megfelelésre szabott határidők, végrehajtás és szankciók:

  • 6, 12, 18, 24 és 36 hónapon belül alkalmazható rendelkezések bemutatása,
  • az EU MI Hivatal szerepe és funkciója,
  • tagállami végrehajtás szerepe (felügyeleti hatóság kijelölése),
  • kiszabható bírságok.

További kapcsolódó jogalkotás:

  • definíciók és magas kockázatú felhasználások eseteinek meghatározása,
  • az általános felhasználású MI-modellek követelményelemeinek további konkretizálása (rendszerszintű kockázatok, műszaki dokumentáció),
  • a megfelelőség-értékelés szabályai,
  • az EU MI Hivatal iránymutatásai.

Forrás

Hirmagazin.eu

ElőzőCseh elnök: az oroszok nem elégszenek meg Ukrajna területének egy részével
KövetkezőAz újrahasznosítható műanyag konténerek használatának 4 legnagyobb előnye
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza