Immár hivatalos: az Európai Bizottság jelöltjeinek meghallgatását november 4 és 12 között tartják az Európai Parlamentben.
Közzétette az európai bizottsági jelöltek meghallgatásának hivatalos, véglegesített menetét az Európai Parlament, jelentette be csütörtökön az EP vezető szóvivő, Delphine Colard. A novemberi meghallgatásokat megelőzően a biztosjelöltek úgynevezett pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatait világítja át az Európai Parlament jogi bizottsága október 10-ig.
Ahhoz, hogy egy biztosjelölt részt vehessen a meghallgatáson, nem merülhet fel összeférhetetlenség a civil munka és a bizottsági tisztviselése között. Fontos megemlíteni, hogy korábban több biztosjelölt bukott már el az átvilágítás során, így el sem jutva a parlamenti meghallgatásig – ilyen volt Trócsányi László is.
Az EP sajtótájékoztatója után a Baloldal (GUE/ NGL) pártcsalád színeiben sajtótájékoztatót tartott Manon Aubry parlamenti képviselő, szerinte „a folyamat, amelynek tanúi vagyunk a biztosok összeférhetetlenségének elemzése kapcsán egy teljes vicc”. Aubryék éppen ezért azt szeretnék elérni, hogy szigorúbban nézzék a pénzügyi nyilatkozatokat, hozzanak létre független etikai testületet, és vezessenek be szigorúbb határidőket, utóbbit azért, hogy a biztosok ne ingázzanak a magánszektor és a biztosi portfólió elfoglalása között.
Kétkörös előszűrős „állásinterjúk”
Abban az esetben, ha az EP jogi bizottsága nem talál kivetnivalót a biztosjelölteknél, egy állásinterjúhoz hasonlón a jelölteknek két kérdéskörben kell számot adniuk szakmai életükről.
A Bizottsági Elnökök Értekezlete október 22-ig általános kompetenciára, személyes függetlenségre és az európai értékek melletti elkötelezettségre kérdez rá, de érdeklődnek a portfóliókezelésről és a parlamenttel történő együttműködésről is.
Mindezeken túl a bizottsági poszttól függően egy biztosjelöltet egy parlamenti bizottság (felelős bizottság) vagy több bizottság (közös bizottságok) is értékelhet. Ezen felül más bizottságok is érdeklődhetnek, de ők csak szóbeli kérdésekkel tesztelhetik a jelöltek rátermettségét.
3 órás grill sessionök
A meghallgatások november 4-től 12-ig folynak majd. Ezek legfeljebb 3 óráig tarthatnak, a biztosjelöltek az interjú legelején 15 percben nyitóbeszéddel kezdhetik a meghallgatást. A meghallgatásokat követően a bizottság elnöke és a különböző bizottságok csoportképviselői (koordinátorok) értékelik, hogy a biztosjelölt alkalmas-e a feladatkör maradéktalan betöltésére, és bekerülhet-e a biztosi testület tagjai közé.
A végső értékelés a felelős bizottság(ok) koordinátorainak hatáskörébe tartozik. A magyar jelölt, Várhelyi Olivér esetében például aki az Egészség és Állatjóléti biztosi posztért indul, meghallgatásán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, továbbá meghívottként az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság képviselői vesznek majd részt. Várhelyi feladatköréről ebben a cikkben írtunk részletesen.
A Bizottsági Elnökök Értekezlete november 19-én rendkívüli ülést hív majd össze, hogy értékelje a meghallgatások eredményeit és a levont konzekvenciákat, véleményeket továbbítsa az Elnökök Értekezlete felé. November 21-én a CoP lezártnak nyilvánítja a meghallgatásokat, ha nincs kifogása a jelöltekkel és a folyamatokkal kapcsolatban.
A meghallgatások befejezésével Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke plenáris ülésen mutatja be a biztosok teljes programját november végén, amelyet parlamenti vita követ. A név szerinti szavazás után a Bizottság és a Parlament képviselőinek teljes beleegyezésével állhat fel az új Európai Bizottság biztosi kollégiuma, majd azt hivatalosan kinevezi az Európai Tanács is.
Ezen utolsó formális lépést követően december elsején lép hivatalba az új Bizottság.
Kapcsolódó
Beperli Magyarországot az Európai Bizottság a szuverenitásvédelmi törvény miatt!
Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy pert indít Magyarországgal szemben az Európai Bíróságon a szuverenitásvédelmi törvény miatt – ez derült ki a Bizottság honlapján közzétett információból.
A lépés nem váratlan, különböző bizottsági tisztviselők az elmúlt hónapokban folyamatosan hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a jogszabály, illetve maga a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése sérti az európai jogot. Az eljárást nem sokkal azt követően indították el, hogy a magyar jogszabály hatályba lépett.
Február óta több levélváltás is történt a Bizottság és a magyar kormány között, azonban ezek nem oszlatták el az aggodalmakat. A kormány sem megmagyarázni nem tudta, sem megváltoztatni nem akarta a jogszabályt, ezért tereli bírói útra a kérdés eldöntését a Bizottság.
A megfogalmazott kifogások rendkívül széles körűek voltak, amely alapján elmondható, hogy a szuverenitásvédelmi törvény számos uniós jogszabályt megsért.
A lista a következő:
- a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot,
- a személyes adatok védelméhez való jogot,
- a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát,
- az egyesülés szabadságát,
- a hatékony jogorvoslathoz, valamint
- a tisztességes eljáráshoz való jogot,
- az önvádra kötelezés tilalmát,
- az ügyvédi titoktartási kötelezettséget,
- a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt.
Az EU független jogi konzultatív testülete, a Velencei Bizottság is elmarasztalóan nyilatkozott a magyar szabályozásról, kiemelve különösen azt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan tevékenységeket lát, láthat el, amelyeket egyébként a meglévő magyar hatóságok is elvégezhetnek.
A bírósági eljárás várhatóan egy-két évet vesz igénybe. Ha az Európai Bíróság alaposnak tartja az Európai Bizottság keresetét, akkor dönthet a jogszabály hatályon kívül helyezéséről.
