A Financial Times beszámolója szerint kudarcot vallott Friedrich Merz elképzelése a brüsszeli csúcson: a befagyasztott orosz állami vagyonra épített finanszírozási konstrukció jogi és politikai akadályokba ütközött, ezért végül lekerült a napirendről. Az uniós vezetők ezt követően egy gyors kompromisszumos megoldáshoz folyamodtak, és közös uniós hitelfelvétellel teremtenének forrásokat Ukrajna számára. A megállapodás részeként Magyarország, Szlovákia és Csehország mentességet vívott ki, így nem vesznek részt a hitel visszafizetésében.
A Financial Times részletes elemzése szerint az uniós csúcstalálkozón kudarcba fulladt az a kezdeményezés, amely a befagyasztott orosz állami vagyon bevonásával biztosított volna forrásokat Ukrajna számára. A lap úgy fogalmaz: Friedrich Merz német kancellár által is támogatott „jóvátételi hitel” politikailag és jogilag is tarthatatlanná vált – írja az Origo.
A Financial Times szerint a kezdeményezés azért futott zátonyra, mert Belgium – ahol az Európában zárolt orosz állami vagyon túlnyomó része található – kizárólag teljes körű pénzügyi és jogi biztosítékok mellett járult volna hozzá az eszközök felhasználásához. Ezeket a feltételeket azonban több uniós tagállam, köztük Franciaország és Olaszország sem vállalta volna fel saját parlamentjei előtt.
A fordulat a csúcstalálkozó késő esti óráiban következett be: a hónapok óta tárgyalt, orosz vagyonra épülő konstrukció végleg lekerült a napirendről, és a vezetők egy gyorsan előkészített, technikailag egyszerűbb megoldás felé fordultak. Ennek értelmében az Európai Unió közös kötvénykibocsátással, az uniós költségvetés fedezete mellett venne fel hozzávetőleg 90 milliárd eurós hitelt Ukrajna támogatására.
Az FT értékelése szerint Belgium ezzel a döntéssel megerősítve került ki a vitából, miközben Friedrich Merz német kancellár egyértelmű politikai vereséget szenvedett. A brit üzleti napilap emlékeztet: az orosz vagyon felhasználására épülő elképzelést eredetileg maga Merz vetette fel, ám a végére még a vele szövetséges kormányok támogatását is elveszítette.
Fontos körülmény, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország kizárólag úgy egyezett bele a B terv elfogadásába, ha nem terheli őket a közös hitel visszafizetésének kötelezettsége. A Financial Times szerint ez a megoldás tette lehetővé, hogy az uniós vezetők elkerüljék a vétót, miközben az érintett országok anyagilag kimaradnak Ukrajna finanszírozásából.
A lap arra is rámutat: bár a csúcstalálkozón elvben nem zárták ki végleg az orosz vagyon jövőbeni felhasználását, a jelenlegi politikai helyzetben ez a kérdés lekerült a napirendről. Az uniós döntéshozók most egyértelműen a közös hitelfelvételt tekintik az egyetlen gyorsan végrehajtható megoldásnak.
