Az ukrajnai háborúval kapcsolatos tervek újabb fordulóponthoz érkeztek, miután több európai vezető is eltérő álláspontot fogalmazott meg a katonai jelenlétről. Friedrich Merz egyértelmű nyilatkozata azonban világos irányt jelölt ki Németország számára.
A párizsi csúcstalálkozót követően Friedrich Merz kizárta a Bundeswehr ukrajnai bevetésének lehetőségét, miközben Franciaország és Nagy-Britannia nyitottságot mutat saját katonai jelenlétre. A német kancellár álláspontja egyértelmű határvonalat húzott Berlin szerepvállalásában – tájékoztat a Bild.
Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök közölte: a tervek szerint védett létesítményeket hoznának létre fegyverek és katonai felszerelések számára, valamint egy multinacionális erőt állítanának fel, amely elsősorban elrettentő szerepet töltene be, békeidőben pedig az ukrán fegyveres erők támogatására szolgálna.
A két vezető Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen aláírt egy nyilatkozatot, amely a jogi keretek megteremtését célozza az esetleges katonai jelenléthez. A tervezett erő feladatai közé tartozna az ukrán katonák kiképzésének támogatása, valamint a légi és tengeri biztonság erősítése.
Macron jelezte: Franciaország szükség esetén „több ezer” katonát is kész lenne Ukrajnába küldeni, különösen akkor, ha a tűzszünetet megsértenék, és gyorsan mozgósítható harcoló egységekre lenne szükség. A tervezett támaszpontok pontos helyszínéről és az intézkedések részleteiről egyelőre nem közöltek információt.
A csúcstalálkozón elhangzott: más országok is csatlakozhatnak a védelmi erőkhöz, Németország azonban nem tervez ukrajnai katonai jelenlétet. Friedrich Merz kancellár Párizsban kizárta a Bundeswehr ukrajnai bevetését.
A kezdeményezések megvalósulása egy tűzszünet létrejöttéhez kötött. Starmer hangsúlyozta: tartós megállapodás csak kompromisszumkészség esetén érhető el, ugyanakkor megjegyezte, hogy az elmúlt időszak eseményei nem ebbe az irányba mutatnak.
