A német elnökség a legnagyobb feladata a német Európa egyben tartása lesz és az EU versenyképességét biztosító reformok elfogadtatása a déli államokkal.
A jövő heti uniós csúcson dönthetnek az EU hétéves költségvetésére épülő 750 milliárd eurós helyreállítási tervéről. A politikából jövőre távozó Angela Merkel kancellárnak a mostani féléves időszak lesz a hattyúdala.
Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)
A németek az elmúlt évtizedekben gazdaságilag dominálták az Európai Uniót, a GDP közel felét az export teszi ki, ezért Németországnak égető szüksége van az uniós piacokra, Európa egyben tartására – mondta Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Ezért fontos a német vezetés számára, hogy világossá tegye, hogy mindenki nyer ezzel.
A politológus szerint az északi államok azért tudták jobban kezelni a válságot, mert volt tartalékuk, míg a déli államok eddig is adósságban úsztak.
A német elnökség nagy feladata, hogy a helyreállítási alap forrásait ne az életszínvonal fenntartására, mint például a baloldali spanyol kormány által ösztönzött alapjövedelemre, hanem a németek által fontosnak tartott prioritásokra költsék, mint a versenyképesség javítása, klímasemleges gazdaság, vagy digitalizáció – tette hozzá, többek közt a munkaügyi reformokat is megemlítve.
Egy statisztikát idézve elmondta, hogy a munkában eltöltött évek száma Olaszország 32, míg ez Németországban 39, Hollandiában pedig 41.
Szolidaritás, feltételekkel
Angela Merkel a héten az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén bemutatta a német elnökség stratégiáját és fő céljait, amelyek között előkelő helyen szerepelt a szolidaritás.
Németország a britek távozása miatt az uniós költségvetésben keletkező évi 13 milliárdos bevételt kész kipótolni, de amiről Merkel nem beszélt, hogy ennek a pénznek a célzott felhasználását várják el – fejtette ki Kiszelly Zoltán.
A Helyreállítási Alapról szóló diskurzus felerősítette a korábbi évek vitáit.
Az euró bevezetésekor is hasonló viták voltak. 2002-ben a déli államok óriási esélyt kaptak, de a forrásokat felélték. Hasonló történt az euróválság utáni mentőcsomagok után.
„Amikor az EU északi országai sok pénzt tesznek be a közösbe, elvárják, hogy a déliek szedjék össze magukat” – fogalmazott a politológus.
Történelmi kihívás
A német kancellár beszédében kifejtette, hogy az Európai Unió történelme legnagyobb kihívása előtt áll.
Kiszelly Zoltán szerint ez nem a járvány, hanem az eltérő gazdaságfejlődés miatt van.
Az eurozónán belüli különbségeket a járvány felnagyította, ezért is merülhet fel egyes országokban, mint például Olaszország, vagy Franciaország, hogy kilépjenek az euróövezetből, mert versenyképességük csökkent.
Az első világháború előtti helyzetet éljük újra, amikor a olaszoknak, és a franciáknak el kellett dönteniük, hogy Németország vagy Anglia mellé álljanak. A szigetországiakkal mindig jobban jártak, mint a németekkel, és Merkel történelmi próbatétele most, hogy milyen ajánlatot tesz az olaszoknak, spanyoloknak – mondta.
Hozzátette: van egy másik alternatíva, az angolok által kínált szabadkereskedelem és egy lazább szövetség az Európai Unión belül.
A szakértő szerint ebben a félévben nem kapunk választ ezekre a kérdésekre.
„Sok függ attól, hogy sikerül-e elfogadni a Helyreállítási Alapot és azt mire használják fel” – vélekedett Kiszelly Zoltán.
A németek tervei között szerepel adójog-, munkajog-harmonizáció, amelyek a keletiek sem a dél, sem a közép-kelet-európai tagállamok sem támogatnak – fűzte hozzá.
Ezek a kérdések azok, amelyek meghatározzák, milyen irányba fejlődik majd az EU.
A magyar jogállamiságra vonatkozó Merkel megjegyzést Kiszelly Zoltán a kettős mérce kategóriájába sorolta.
Miközben a maastrichti kritériumok betartását évekig nem kérték számon a franciákon, addig a magyar polgári kormány ellen 2010-ben azonnal megindult a túlzottdeficit-eljárás – emelte ki.
A kijelentés az Európai Parlamentben történt, ahol ez fontos téma, de most az tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsba kell gyorsan meghozni a döntéseket. Szerinte a jelenlegi helyzet, hogy az Európai Központi Bank és a tagállamok folyamatosan pénzeket pumpálnak a gazdaságba, fenntarthatatlan.
Merkel politikai öröksége
A politológus szerint kicsi az esély arra, hogy Angela Merkel a 2015-ös egyoldalú határnyitását a következő fél év német elnöksége idején valamilyen döntéssel, vagy gesztussal kompenzálja,
Az akkori intézkedés hatásai sokkal tovább élnek. Nem sikerült azt egymillió más kultúrájú embert integrálni, akik közép- és hosszú távon sem befizetői, hanem eltartottjai lesznek a társdalomnak.
A kötelező kvótákról elmondta, hogy a németek továbbra is bevándorlással orvosolnák a demográfiai problémákat.
Felhívta a figyelmet, hogy Berlinben most is önkéntes befogadásról beszélnek, de 2015 szeptemberében egy többségi szavazásból kötelező kvóta lett, amelyet az Európai Bíróság jóváhagyott.
„Merkel Európa egyben tartását akarja politikai örökségeként az asztalra letenni” – zárta a politológus.
